EKF: kétmilliárd promócióra

2008. február 18. hétfő 17:56

Egyes vélemények szerint nagy az az összeg, amit az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) programot levezénylő központ marketingre és kommunikációra költ, mások szerint ugyanakkor alig látszik az eddig felhasznált nyolcvan millió forint eredménye. Utánajártunk, hogyan képzelik el a program további népszerűsítését, s mire mennyit szánna a menedzsment.

Nyitott, erőteljes kommunikációt és a polgárok felkészülésben való aktív részvételét illetve az ő bevonásukat ígérte a tavaly nyáron kinevezett új főigazgató, Mészáros András, amikor elfogadta a városvezetés felkérését. Mint azt az elmúlt fél év munkájával kapcsolatban Szász Andrea kommunikációs igazgató a „felszínes látszattal" szemben, azaz hogy a külső szemlélő gyakorlatilag alig részese jelenleg a programnak, több fontos lépést is kiemelt.

Lesz-e elszámoltatás?

A tudósító - bár a kommunikációs igazgató ezúttal készséggel elmondta, amit tudott - gyakorlatilag egyetlen konkrét kérdésre sem kapott konkrét választ, de ez nem is csoda.
Beszéljünk egyértelműen: EKF-kommunikáció, mint olyan, az elmúlt években, hónapokban nem létezett.
Ami volt, azt még gyengécske tűzoltásnak sem nevezhetjük, ha ugyanis kitört az éppen aktuális botrány, nem volt aki kezelje - s ettől, ha lehet, a skandallum csak fokozódott. Igaz ez a Freivogel- a Méhes- és a többi ügyre ugyanúgy, mint arra, hogy a kommunikációval jelenleg foglalkozóknak láthatóan fogalmuk sincs, mit kellene tenniük. Vagy lehet hogy van, csak nem hagyják őket? (Ezt azért - a szereplőket ismerve - kétlem.)
Akár így, akár úgy áll a helyzet, ami történt, nem lehet menteni.
Az EKF imázsa ugyanis ahelyett, hogy építette volna Pécsét, az elmúlt időszakban inkább csak rombolta azt. Már-már ott tartunk, hogy a kívülállók szemében többet ártott eddig a cím (és a körülötte sertepertélők) a városnak, mint amennyit használhatott volna valaha is.
Pécs imázsát ugyanis az elmúlt hónapokban valakik tönkretették.
Egyetértek azokkal, akik azt mondják, lépjünk tovább, de azt is hozzáteszem: az eddig történtekért van akiket felelősség terhel, s bízom benne, hogy lesz is, aki egyszer elszámoltatja őket ezért.
Pauska Zsolt

„Szisztematikus munkával kezdtük építeni a program kommunikációját, amely három pilléren nyugszik: imázsalakítás, a kulturális programok kommunikációja és a beruházásokhoz kapcsolódó tájékoztatás. A legfontosabb a program minél szélesebb körben történő elfogadtatása és támogatás elnyerése, ezért ennek érdekében többek között civil szervezetekkel, értelmiségi körökkel, az egyetem különböző tanszékeinek hallgatói csoportjaival találkozunk. Emellett megnyitottuk a Mária utcai székházunkat a profi és amatőr művészek számára, a „Nyitott Ház" programsorozatunkkal, s az önkéntes programunkat is kiemelném, amelybe már száz tenni vágyó jelentkezett" - nyilatkozta a szakember.

Szász Andrea azt is kiemelte, hogy tavaly nyolcvanmillió forint jutott marketingre - egyelőre csak városi forrásból, s ebből húszmilliót költöttek a Széchenyi téren kialakított, rádiós bejelentkezésekre is alkalmas Csészényitér2010 nevű információs pontra, a többi „a rendezvényszervezéstől, a „papírzacskón" át a médiafelületekig, kiállításokon való megjelenéstől, a nyomtatványok készítéséig minden másra ment el" - mondja.

Bár a költség nagynak tűnik, Szász szerint mindez csak arra volt elegendő, hogy megalapozzanak egy olyan kommunikációs programot, amelyek igazán látványosak ebben az évben lesznek csak.

Ez utóbbiakkal kapcsolatban annyit sikerült megtudnunk, hogy 2008 és 2009-ben a helyi és regionális kommunikációra fektetik a hangsúlyt, s intenzív országos és nemzetközi kommunikációt 2009-ben és 2010-ben folytatnak majd.

S, hogy milyen felületeken, s eszközökkel képzeli el a menedzsment központ a város és a jeles év felfuttatását?

Konkrétumokkal egyelőre nem tudott szolgálni a központ: annyi bizonyos csak, hogy a klasszikus eszközök mellett fontosnak tartják az olyan módszereket, amelyek „a 21. századot jelentik". „Olyan megoldásokon törjük a fejünket, amelyek újdonságok a magyar médiapiacon: a kommunikáció gerinceként az online rendszereket tervezzük használni".

Éppen ezért a ma meglehetősen döcögősen működő, s megannyi hiányossággal rendelkező pecs2010.hu-t is közösségi portállá alakítják át - hogy pontosan mire, és mekkora összeg jut, még nem tudta megmondani a kommunikációs igazgató.

Annyit azért sikerült megtudnunk, hogy a következő négy évre mindösszesen 1,8 milliárd forintot használhatnak fel - ebből több mint hatszázmilliót áll a város.

A még aláírásra váró módosított kormány-város szerződés szerint egyébként idén 244, 2009-ben 565, 2010-ben 800, míg a kulturális évet követő promócióra és marketingre 200 millió forint jut majd.

Tudni kell ugyanakkor a kulturális tárca és a város közös ellenőrzése alatt lesz az országos és nemzetközi kommunikáció és marketing költsége, s egy pesti kormányzati cég fogja megkötni az ezzel kapcsolatos szerződéseket is, így akár jelentősen is beszűkülhet a pécsiek ilyen irányú mozgástere.

Szász Andrea szerint viszont nem kell ilyesmitől félni: „operatív szerződést kötünk hamarosan a céggel, amely pontosan kimondja, kire milyen szerep jut - mindezek mellett a közbeszerzési eljárásokat is közösen írjuk majd ki".

A kommunikációs igazgató utalt rá: nem tudják előre, milyen sajtómegjelenésekre, reklámokra vagy éppen ajándéktárgyakra mikor és mennyit költenek. „Ezeket majd mindig a maga idejében döntjük el, hónapról hónapra".