Elfeledett pécsi nők nyomában: Radnóti és Drakula felesége is járt a városban

A "nAGYmeNŐK" klub ötlete alapján túrát szerveztek Pécsett, amely során a résztvevők bepillantottak többek között Werner Magdolna leányiskolájának történetébe, Caflisch Kristófné híres cukrászdájának egykori életébe, valamint a város első orvosnőjének rendelőjét is érintették.

Rendhagyó történelem órával indult pénteken a "nAGYmeNŐK" soros programja. Az egykori női tereket érintő sétát Árvai Tünde (képünkön) történész, az Elfeledett pécsi nők nyomában blog szerkesztője vezette.

A budapesti és pécsi klubtagok még a zord időjárás ellenére is teljesítették a tervezett útvonalat, amelynek első állomásán a Czindery utcai egykori bordélynegyedről emlékeztek meg. A Kossuth téren Pécs első nőegyesületéről, az 1869-ben alakult Pécsi Izraelita Jótékony Nőegyletről esett szó, a Citrom utca végén, a postapalota előtt a Pécsi Jótékony Nőegyletről hallhattak a résztvevők, amelynek első székháza egykor a palota helyén állt.

A Rákóczi úton működtette magánpraxisát Rosenspitz Berta, aki a város első orvosnője volt. A Zrínyi utca sarkán működött 1868 és 1893 között Werner Magdolna magániskolája. Felelevenítették a Mátyás király utcában 1765-ben megtelepedett apácák és iskolájuk históriáját, a Ferencesek utcájában meghallgathatták, hogy 1911-ben a neves ruhakereskedőt, Lőwy Lipótot robbantással fenyegették, amiért szoknyanadrágot kínált kirakatában. Kiderült az is, hogy a ma Százéves Borozó néven működő Magyar Korona fogadó melletti házában saját veje baltával gyilkolta meg 1901-ben Királyovits Andrásné kofaasszonyt vagyonáért.

A Szent István térre érve áttekintették a Miasszonyunk női kanonokrend pécsi iskolakomplexum kialakulásának történetét és megismerhették Gelencsér Gizella és Maróti Jolán élettörténetének mozaikjait. A Barkakánon túl állt a Mirbach Júlia vezette Sancta Maria Női Otthon, ahol Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni álnéven átvészelhette az üldöztetés időszakát. Felelevenítették azokat az időket, amikor még zenekar húzta a Kioszk előtt és korzózók lepték el a gesztenyefák árnyékát. A Széchenyi téren szó esett a belvárosi templom nőtörténeti vonatkozású festményeiről, sírhelyeiről, valamint Drakula feleségéről, Szilágyi Jusztináról, akinek 200 forintot érő háza egykor a főtér déli oldalán állt. Futima Sarolta volt első nő, akinek szava volt a városházán.

Az átfagyott hölgyek a legendás Caflish cukrászdában folytatták a programot. Caflish Kristófné Murányi Anna, vagy ahogy akkoriban emlegették Cukros Ómama, a híres, pécsi üzlet lelke volt a második világháborúig.

A program második felében a klubtagok bemutatkozására került sor. Mindenki arra próbált választ adni, hogy ő maga milyen módon hagy nyomot a világon. Árvai Tünde a Kronosz Kiadó gondozásában megjelent Városanyák - Mozaikok a pécsi nők 19-20. századi történetéből című kötetében még több érdekességet fedezhetnek fel az érdeklődők.

A nAGYmeNŐK egy országos női közösségi és üzleti klub, amelyhez azoknak érdemes csatlakozniuk, akik folyamatosan bővülő, minőségi kapcsolatrendszerre vágynak, amit a klub keretein belül közösségi és üzleti szinten is megvalósíthatnak. „Az a tapasztalatunk, hogy a klubtagsággal járó legfontosabb előny az a támogató közeg, ahol közösen lehet gondolkodni, beszélgetni, élményeket megélni, egymásnak segíteni akár jelenléttel, tanácsokkal, vagy tapasztalatokkal." - hangsúlyozta dr. Hegedűs Éva, a nAGYmeNŐK klub alapítója.

Kathreiner Tünde, a pécsi nAGYmeNŐK klub vezetője hozzátette: „Nagy öröm a számunkra, hogy itt Pécsett is működik a klub, vagyis a tagok tudnak kapcsolódni egymáshoz akár személyes, akár üzleti területeken. A hajdan volt pécsi nők nyomában tett sétát követő beszélgetésen megrázó és felemelő emberi sorsok, művészettel átitatott gondolatok, nagyszerű egyéniségek bontakoztak ki előttünk és belőlünk. Pécsi és nem pécsi nők, akiknek máris számtalan nyoma van a világunkban."

Pauska Petra – Fotó: Dittrich Éva