Elveszítettem az életem, mondta az apa, aki véletlenül lelőtte tizenegy hónapos kisfiát

FRISSÍTVE: Jogerősen másfél év fogházra ítélték az édesapát, a büntetés végrehajtását két évre felfüggesztették. Észre se vette, hogy eltalálta a tőle pár méterre ülő, tizenegy hónapos kisfiát, amikor véletlenül elsült a kezében a fegyver, vallotta a gondatlanságból elkövetett emberöléssel vádolt oldi fiatalember szerdán a bíróságon. A megrendítő tragédia részleteinek felidézésekor az egyik ülnöknek kicsordultak a könnyei. 

- Hallottam, hogy a fegyver elsült, de először észre sem vettem, mi történt. Aztán elkezdett a feleségem kiabálni, Úristen, mit csináltam - mondta az oldi fiatalember szerdán délelőtt a Pécsi Törvényszéken megkezdődött tárgyalásán. A bíró kérdéseire adott válaszaiból aztán kibontakozott a végzetes nap szinte teljes krónikája.

Elszaporodtak a patkányok, ezért kecskéit elcserélte egy légpuskára

Az oldi, nyolc általánost végzett fiatalember a tragédia előzményeit felidézve arról beszélt, hogy a ház körül elszaporodtak a patkányok, ezért arra gondolt, beszerez egy légpuskát.

- Volt két kecskénk, az asszony nem szerette őket. Egyik ismerősömnek meg volt egy légpuskája, és nem volt baja a kecskékkel, ezért elcseréltem az állatokat a fegyverre. Aztán ki is próbáltam, de semmit nem találtam el vele, rossz volt az irányzéka. Elhatároztam, hogy túladok rajta.

Nem találtak el semmit, csak célzás nélkül, véletlenül

- Elhagytam a mobilomat, egy falubelinek pedig volt egy eladója. Azt terveztem, elcserélem vele a puskára. Egy vasárnapon történt. Vettem pár zacskó csipszet, arra gondoltam, a kisfiammal majd mesét nézünk. Beültettem az etetőszékbe a konyhában. Átjött az ismerősöm, akinek a mobilja volt, és még két haverom. Kimentünk az udvarra, hogy kipróbáljuk a fegyvert. Üvegekre és egy vödörre lőttünk, de akkor se találtunk el semmit, csak egészen közelről, célzás nélkül, véletlenül egy üveget.

Aztán egyszer csak megjelentek a rendőrök a háznál, akik annyit mondtak, hagyják abba a lövöldözést. Így is tettek, akinél éppen volt a fegyver, letette a gangra.

- Megfogtam, bevittem a házba, a többiek elmentek. Később fészen megbeszéltem az ismerősömmel, hogy akkor mehet a csere. Nekem kellett elvinnem hozzá a légpuskát.

Kikapta a székből, s futni kezdett a vérző kisgyermekkel

- Emlékszem, a kisfiam végig engem nézett. Nagyon szeretett, én pedig imádtam. A kezemben volt a puska, s ahogy fordultam el...nem tudom, hogy történt, néztem a fiamra, talán toppantottam egyet, s ekkor elsült a kezemben a fegyver. Mikor felfogtam, hogy eltalálta a lövedék, s éppen a fején, azt se tudtam, mitévő legyek. Kikaptam a székből, s elkezdtem vele futni...még akkor is nézett rám - mondta a vádlott, miközben az egyik ülnök szeméből csorogni kezdtek a könnyek.

- Találkoztam a polgármesterrel, ő vitt bennünket kocsival a kórházba, közben lélegeztettem a fiamat, és figyeltem, ver-e még a kis szíve. Aztán a kórházból elvittek a rendőrök.

A gyereknek esélye sem volt a felépülésre, néhány nap múlva meghalt

- Vele az életemet is elveszítettem. Arra is gondoltam, hogy kárt teszek magamban. Aztán elkezdtem a Bibliát olvasni, az megnyugtatott, de soha nem bocsátom meg magamnak, ami történt - zárta vallomását a férfi.

A törvényszék szerdán délután ítéletet hozott az ügyben: jogerősen másfél év fogházra ítélték az édesapát, a büntetés végrehajtását két évre felfüggesztették.

Máté Balázs