Húsz éve, egy hideg februári napon nyerték meg a pécsiek a Zengőért vívott csatát

Az eredetileg a Zengőre tervezett NATO-lokátor megépítése ellen jelentős ellenállás alakult ki, olyannyira, hogy egy februári napon pécsiek testi épségüket kockáztatva védték meg a kivágásra ítélt fákat, ezért 2005-ben a szocialista kormány új helyszínt szemelt ki: a Tubest. A döntés hatalmas felháborodást váltott ki, 2007-ben népszavazást tartottak, 2009-ben pedig a pécsi önkormányzat sorompóval zárta le a hegytetőre vezető utat. A tiltakozás részeként Páva Zsolt polgármester - több más politikussal és aktivistával együtt - a Tubesen éjszakázott.

Még 2005-ben döntött úgy a szocialista kormány - élén Gyurcsány Ferenccel -, hogy a nagy ellenállás miatt a Zengőre tervezett NATO-lokátort a Tubesen építik meg. Végül ezt a helyszínt sem sikerült lenyomni a környéken élők torkán, talán még a korábbinál is nagyobb tiltakozás indult a beruházás ellen, amely végül sikerrel járt.
Addig azonban hosszú út vezetett.

Sólyom László: a Tubes „olyan alku volt, amely képviselhető"

Egy 1998-as vállalás alapján a döntéshozók a Mecsek legmagasabb pontjára, a Zengőre akartak telepíteni egy úgynevezett 3D radarállomást. Az objektum nemcsak elcsúfította volna a látképet, de - természetvédelmi területről lévén szó - súlyos környezetkárosítással is járt volna a beruházás. Nem csoda hát, hogy komoly ellenállás alakult ki.

A tiltakozás végül az úgynevezett zengői csatában csúcsosodott ki. 2004. február 13-án aktivisták, saját testi épségüket sem féltve megakadályozták, hogy a munkások nekiálljanak a fák kivágásának. Az akció hírének hallatára egyre többen indultak a hegytetőre, a jelentős tömeg, és nem utolsósorban a tv-stábok, illetve a rendőrség megjelenése miatt a huzavona végül a civilek győzelmével ért véget. Mivel pár nappal később lejárt az a határidő, amíg az építkezést törvényesen el lehetett volna kezdeni, a civilek fellépése felért egy győztes csatával.

A Zengő helyett a Gyurcsány-kormánynak új helyszínt kellett találnia, és sikerült egy több szempontból a korábbinál is rosszabb döntést hoznia, amikor a Tubest szemelték ki. Ezzel ugyanis Pécset potenciális célponttá tették volna egy háború esetén, a tervezett radar áramellátását szolgáló gázolajtartály sérülése esetén pedig fennállt annak a veszélye, hogy a Tettye karsztforrása szennyeződik.

Ugyan a pécsiek jelentős része felháborodott a döntés nyomán, Sólyom László, akkori köztársasági elnök - aki nem mellesleg Pécsről származik - 2006-ban úgy fogalmazott a lokátor új helyszínével kapcsolatban, hogy ez "olyan alku volt, amely képviselhető".

Döntsön a nép!

A helyiek, élükön olyan szervezetekkel, mint az Istenkútért Egyesület vagy a Civilek a Mecsekért Mozgalom minden szalmaszálba igyekeztek belekapaszkodni. A beruházás megállításának lehetőségét többek közt a népszavazás intézményében látták, a kezdeményezéshez pedig sokan csatlakoztak: összesen 18 ezernél is több aláírást gyűjtöttek össze - igaz, ebből csak nagyjából 12 800 darab volt érvényes.

A referendumot 2007 márciusában tartották, amely bár sok embert megmozgatott, mégis érvénytelen lett. Az urnákhoz a választásra jogosult állampolgárok 32,51 százaléka, 41.328 fő fáradt el, 94,3 százalék a radarállomás megépítése ellen húzta be az ikszet. Az érvényességhez az kellett volna, hogy a választópolgárok több mint fele részt vegyen a referendumon.

A népszavazást a civilek sikeresnek tartották, illetve Tasnádi Péter polgármester is azt nyilatkozta, hogy figyelembe veszik az eredményt, illetve ígéretet tett arra, hogy egyeztetésbe kezd a szocialista kormánnyal.

A hideg tubesi éjszaka

Hiába, a bürokrácia robogott tovább, az egykori városvezető nem tudta elérni a beruházás megállítását, első fokon a katonai építésügyi hatóság, majd a honvédelmi miniszter is zöld lámpát adott a tubesi építkezésnek. Később aztán a Főváros Bíróság is úgy döntött, hogy indulhat a munka a hegycsúcson.

A 2009. január 27-én elhunyt Tasnádi Péter polgármesteri székébe az időközi választás eredményeképpen Páva Zsolt ülhetett be.

Az új városvezető egyik kiemelt célkitűzése volt a beruházás megállítása, ennek megfelelően pedig fontos döntések születtek. Elsőként KRESZ-táblát helyezett el az önkormányzat, amellyel megtiltották a 3,5 tonnánál nehezebb járművek behajtását az építkezésre kijelölt területre. Pár héttel később egy sorompót is elhelyeztek, a hegycsúcs megvédésével pedig biztonsági őröket bíztak meg.

November 27-én a Fővárosi Bíróság elutasította a pécsiek keresetét, amelyet az építési engedély ellen nyújtottak be.

A Tubesért folytatott harc egyik fontos állomásaként december közepén a Tubesen éjszakázott Páva Zsolt, illetve a nemzeti oldalhoz tartozó több más politikus, valamint civilek is.

A polgármester másnap reggel újságíróknak úgy fogalmazott, megérte az éjszakát a hegyen tölteni, és bár nagyon hideg volt, de kibírták.

A pécsiek nyertek

A lokátor ügye végül 2010-ben rendeződött. Márciusban a Legfelsőbb Bíróság az építési hatósági osztályát új eljárásra kötelezte, ezt követően a honvédelmi tárca lemondott a beruházásról.

A kormányváltást követően már fel sem merült, hogy a Mecsekre radarállomást építenének, ezt Hende Csaba honvédelmi miniszter is megerősítette 2010 nyarán. A pécsi önkormányzat pedig szimbolikusan sorompónyitással fejezte ki, hogy a pécsiek megnyerték a „tubesi csatát".

A lokátor a Tolna megyei Medina közelében épült fel, ahol ezt a helyiek sem ellenezték, mivel a területen már amúgy is működött katonai objektum.

Palotás Péter - Fotók: Dittrich Éva (archív)