Így zajlik az élet a Csontváry utcában, a drogosok, részegek, hajléktalanok hajlékában - Videó!

A Csontváry utca környékén rengeteg kertvárosi megfordul, a közelben található szupermarket, dohánybolt, pékség, egészségügyi intézmény és buszmegálló is. Sokan innen indulnak munkába vagy iskolába reggelente - bár a többségük bizonyára nem szívesen az ott gyakran látható elképesztő jelenetek és kellemetlenségek miatt.  

Nemcsak a „jótékony" félhomályban, sötétedés után, hanem fényes nappal is drogoktól ájult "zombik" foglalják el a padokat, vagy épp részeg hajléktalanok szólongatják a buszra várakozókat, esetleg önjelölt zenészek csapnak zajt az utcában.

Itt szinte hetente történnek kisebb-nagyobb balhék, verekedések, hangos veszekedések. Az ott lakók gyakran a rendőrséget is riasztják - legjobb esetben csak a zaj miatt.

A kijárási korlátozások bevezetése óta talán valamivel kevesebb az ilyen jelenség, de így is akad belőlük bőven.

Amikor beköszönt a jó idő, s a járvány nem teszi ezt lehetetlenné, rendszeresen összegyűlnek, beszélgetnek egymással itt a fiatalok, így ők is sokszor találkoznak az említett esetekkel, de azon kívül, hogy elküldik a problémás embereket melegebb éghajlatra, nem tudnak mást tenni.

A Pécsi Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központ iskolái és kollégiuma is ebben a körzetben helyezkednek el, így sok fiatal iskolás fordul meg itt nap, mint nap. Arra is volt már példa, diákokat értek kisebb atrocitások, be- beszólogattak nekik, vagy utánuk kiabáltak.




A rendőrség gyakran küld járőrkocsit a helyszínre, szúrópróbaszerűen igazoltatják az utcában tartózkodókat, így próbálva úrra lenni a helyzeten, de ez csak ideig-óráig hoz eredményt.

Például 2018 novemberében már késelés is történt itt, tavaly szeptemberben pedig egy férfi pisztollyal vagy annak utánzatával három férfit és két nőt fenyegetett meg az utcán.

Pedig a hely önmagában barátságos lenne. Bokrokkal körülvett padok, igényesen térkövezett sétány, szökőkutak fogadják az arra járókat, mégis Pécs egyik legbalhésabb környékeként tarthatjuk számon.

Igazán kár érte, nemde?

Lakatos Gábor