Mint azt sokan tudják - bár a most tapasztaltak alapján lehet, hogy nem így kellene kezdenünk a mondatot -, augusztus 29-én emlékeztünk a mohácsi csata 491. évfordulójára. Azt gondolnánk, hogy a mai napig az egyik legtöbbet emlegetett és leghíresebb csata kapcsán szint mindenki fel tudna idézni valamit az iskolában tanultakból, ám ez sajnos egyáltalán nincs így.

1526. augusztus 29-én a Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom hadai Mohácsnál ütköztek meg egymással. A csata magyar vereséggel ért véget, s királyunk, a mindössze húszéves II. Lajos menekülés közben a Csele-patakba veszett.

Bár a történészek a gyászos emlékezetű csatavesztés egyes mozzanatairól, és többek között királyunk halálának körülményeiről is vitáznak, a legfontosabb tények nem változnak, így az sem, hogy a Fekete síkon elveszített ütközet meghatározta nemzetünk sorsát.

S hogy mit tudnak minderről az általunk találomra, az utcán megkérdezett emberek?  Nos, egészen meglepő válaszokkal is találkoztunk, de azért szerencsére sokan tudták, mire gondolunk, amikor azt mondtuk: "nemzeti nagylétünk nagy temetője".

Mohácson és Pécsen kérdezgettük az embereket, hogy ki mit tudna felidézni az iskolában tanultakból.

Amikor nem a válaszadó jön zavarba, hanem aki kérdez...

Kezdésnek kapásból egy leendő történelem-szakos egyetemista diákba futottunk bele Pécsett. Igen, tudjuk, hogy ez szinte hihetetlennek tűnik, de tényleg így volt. A beszélgetésnél inkább mi illetődtünk meg, mintsem az interjúalany, hiszen olyan információkat is megtudtunk a csatáról, amik számunkra már kiestek, vagy egyáltalán nem is hallottunk róluk.

Egy másik illető úgy kezdte, hogy ő már semmire sem emlékszik, aztán végül is kiderült, hogy jól átvert, hiszen a „nem emlékszemmel" csak le akart koptatni. Nagy nehezen aztán rábeszéltük, hogy nyilatkozzon, mire minden kérdésünkre tudta a választ.

A talpraesett: lám-lám erre is jó a Belga slágere

A favorit válasz egyértelműen az volt, amikor egy húszas éveiben járó fiatalember csak annyit mondott, hogy semmit nem tud a csatáról, viszont nagy rajongója a Belgának, így ő Királyok a házban című dalukból idézett, ugyanis ők megénekelték az eseményt: „A mohácsi csata után, a Csele-patakban, találták meg Lajost, 1526-ban." Rendkívül leleményes.

Volt, hogy még a mohácsiak sem tudtak válaszolni

Leszólítottunk a mohácsi sétálóutcában egy fiatal párt is. Finoman fogalmazva, azért voltak bajok. A „ki volt akkor a király" kérdésre azt a választ kaptuk, hogy Mátyás. Hát, kapartuk az állunkat a földről.

Sajnos más esetekben is csalódnunk kellett, ugyanis találkoztunk olyan mohácsival is, aki még az évszázadot sem tudta megtippelni pontosan. Bár mentségére legyen, hogy egy ötvenes éveiben férfi volt, aki nem mostanában járt történelemórán.

A szemben álló feleket azért mindenki tudta, sőt, volt, aki több nevet is fel tudott sorolni magyar oldalról, a helyiek főképp Tomori Pál nevét emlegették. Szulejmán szultánról a legtöbb embernek viszont a "híres" sorozat jutott eszébe.

Ami viszont kellemes meglepetés volt, hogy sok pécsi diák járt már a Mohácsi Történelmi Emlékhelyen, és - amint az a beszélgetésekből kiderült - nem az iskola osztálykirándulás keretei között, hanem családjukkal döntöttek úgy, hogy megnézik - ezt egyébként mindenkinek ajánlani tudjuk, nagyon érdekes és tanulságos program.

 

Dittrich Zsófia