Magasház: ha nem megy, akár le is bontanák

2008. január 10. csütörtök 22:24

Magasház: ha nem megy, akár le is bontanák
Úgy tűnik, egyelőre nem vezettek sikerre a városvezetők kormánytagokkal történő tárgyalásai annak kapcsán, hogy helyi és országos hatáskörű, Pécsett működő hatósági irodák és hivatalok központjául szolgálhasson a Magasház. A város most újabb két pályázat kiírásával próbálkozik: eladnák, vagy külső befektető segítségével hasznosítanák az ingatlant.

Mint ismert, fél évvel ezelőtt került legutóbb szóba a lassan húsz esztendeje üresen álló pécsi Magasház sorsa. Tavaly ugyanis újra az önkormányzat tulajdonába került a 80 méteres épület, miután a magánbefektető elállt a várossal 2004 végén kötött adásvételi szerződéstől.

Mivel erre lehetősége volt, a várostól visszakérte azt a 250 millió forintot is, amelyet a cég korábban előlegként már átutalt az önkormányzat számlájára.

Akkor úgy magyarázták a városházán: a Pécsi Tudományegyetem anyagi okok miatt nem mert belevágni az épület egyetemi központtá és kollégiummá - 12 milliárd forintos, magántőke bevonásával történő - átalakításába.

Nyáron a közgyűlés arról döntött, hogy a Magasházban helyet kaphatna mintegy harminc városi és államigazgatási hivatal, amennyiben ezek átköltöztetéséhez, s az épület rekonstrukciójához állami segítség érkezik. Éppen ezért Tasnádi Péter polgármester tárgyalásokat is kezdeményezett Szilvásy Györggyel, az akkori kancellária miniszterrel a lehetőségekről.

Lebontanák a Magasházat?

Egyre több pécsi, s jó néhány politikus is azon a véleményen van: ha minden kötél szakad, akár bontás útján is meg kell szabadulni végre az 1989 óta lakatlan kísértetháztól - igaz így rengeteg pénz menne veszendőbe. A város ugyanis négy évvel ezelőtt csak a szerkezetmegerősítési munkálatokra negyedmilliárd forintot költött, s a bontás is tízmilliós ráfordítást jelentene Pécsnek. Juhász István elmondta: a legfontosabb, hogy mielőbb pont kerüljön a Magasház-ügy végére, ezért - amennyiben záros határidőn belül végképp nem oldódik meg a sorsa - azt sem tartja elrettentő ötletnek, hogy bontásra kerüljön az épület".

Az önkormányzatnak ez a hasznosítási forma akkor lenne ugyanis a legkedvezőbb, ha az épületet az állam venné tulajdonba és a rekonstrukciós munkákat végeztetné el állami, vagy állami és magán, illetve csak magán források bevonásával. Az akkori előterjesztés úgy rendelkezett, hogy amennyiben ezek az tapogatózások nem járnak sikerrel, úgy 2007. október 15-ig pályázatot kell kiírni a „visszajáró szellemépület" hasznosítására, vagy eladására. Ez azonban még nem történt meg.

Dr. Tóth Bertalan, gazdasági ügyekért felelős alpolgármester a Pécsi Újság.hu-nak azt mondta, hogy a kormány és a város között indult egyeztetések mind a mai napig nem jártak sikerrel, ám azok továbbra is folyamatban vannak. Ennek ellenére a jövő hétfőn esedékes gazdasági bizottsági ülésen az asztalon várja a tagokat egy, a huszonöt emeletessel kapcsolatos újabb előterjesztés.

Ennek tartalmáról Juhász István bizottsági elnök nyilatkozott lapunknak.

Ő azt mondta, hogy a legújabb elképzelések szerint kétféle pályázatot írnának ki. Az egyik értelmében nettó 450 millió forintért értékesítenék az ingatlant, ám szorító megkötést (azaz a hasznosítás módjára és időbeni korlátaira vonatkozólag) nem tennének a kiírásba - egyedül a Pécsi Építési Szabályzat szerint kellene eljárnia a majdani tulajdonosnak.

A másik lehetőség értelmében a leendő befektető nem vásárolja meg az épületet, ám hasznosíthatja azt: például anyagi részt is vállalna egy pécsi önkormányzati negyed létrehozásában. Ha így történne, az elnök szerint mind a hasznosítás konkrét kérdéseiben, mind a költségek megosztása tekintetében tárgyalások kezdődhetnének a magánbefektetővel.

Bár könnyen lehet, hogy egyik pályázati kiírás sem kelti fel az érdeklődők figyelmét - ahogy az elmúlt húsz évben sem tülekedtek az invesztorok -, arról a képviselők között is megoszlanak a vélemények, melyik megoldás lenne előnyösebb a város számára.

Juhász szerint szerencsés lenne, ha értékesítés útján tudnának megszabadulni az épülettől, elsősorban mert nem fenyegetné a városházát újra, hogy bizonyos idő után vissza kell vásárolnia azt.

Páva Zsolt, a bizottság ellenzéki képviselője viszont amondó: az önkormányzati negyed kialakítása mindenképp támogatandó elképzelés, ezért ő a hasznosítás mellett tör lándzsát.

„Ha sikerülne együttműködésre kész befektetőt találni, a negyed segítségével kitolódna a Belváros nyugat felé, ráadásul a lakosok ügyintézési problémái is megoldódnának. Az értékesítést én magam semmiképpen sem favorizálom, hiszen a város már több százmillió forintot költött az épületre - ez az összeg azonban nem térülne így meg".

A Pécsi Újság.hu információi szerint érdeklődő a hasznosítási javaslatra ugyan egy országos hírű ingatlanbefektető személyében lenne, ám konkrét elképzelésekkel valószínűleg ő sem rendelkezik még. Annyi bizonyos, hogy az önkormányzat anyagilag is beszállna a hasznosításhoz elengedhetetlen, becslések szerint hárommilliárd forintos, felújítási költségek előteremtésébe.

„Egy pontos üzleti terv szükséges ehhez, hiszen a felszabaduló ingatlanok értékesítéséből remélnénk ennek a támogatásnak a pénzügyi alapját. Ez a megoldás azonban csak akkor kivitelezhető, ha a város nem vesztesként kerül ki az üzletből" - mondja a bizottsági elnök.

Korb Zoltán