Megemlékezést tartanak a málenkij robot áldozatairól

Idegen ég alatt - Oroszföldön meggyötörve címmel nyílik kiállítás a Janus Pannonius Múzeum Néprajzi Osztályán (Pécs, Rákóczi út 15.) november negyedikén tíz órakor. A tárlat a szovjet kényszermunkára 1944-1949 között elhurcolt magyarországi fiataloknak állít emléket.

A második világháború már a végéhez közeledett, amikor Sztálin parancsa alapján a Vörös Hadsereg katonai szervei 1944 novembere és 1945 áprilisa között mintegy 250-300 ezer polgári, civil lakost gyűjtöttek össze az akkori történelmi Magyarország területéről, s hurcoltak el évekig tartó kényszermunkára a Szovjetunióba.

 Többségüket hadifogolylétszám-kiegészítésként, míg közel 130 ezer embert - mintegy fele-fele arányban - kimondottan német, emellett Kárpátalján, Erdélyben, a Felvidéken és a Vajdaságban a magyar származásuk miatt deportáltak. Az elhurcoltak nagyrészt fiatal lányok, asszonyok voltak, hisz a férfiak még a fronton, vagy már hadifogságban voltak.

A számunkra elképzelhetetlen életkörülmények: az éhezés, a nélkülözések, a járványok, a kíméletlen kényszermunka következtében a deportáltak mintegy 30-40%-a nem élte túl az ottani rossz körülményeket, a gyakran -30ºC hideget. Jeltelen tömegsírban, idegen ég alatt, „aranyló hagymakupolák vigaszában" nyugszanak az egykori munkatáborok, gyárak vagy a vasútvonalak közelében.

Hivatalosan jóvátételi munkának nevezték ezt az embertelen eljárást, melyben a két hétig tartó helyreállítási, illetve mezőgazdasági munkálatok, azaz egy kis munka, oroszul „málenkij robot" hazugságával három-öt évig tartó kényszermunkára vitték az elhurcoltakat. A Donyec-medence szénbányáiban, az uráli vagy a kaukázusi ipartelepeken, építkezéseken, kolhozokban „tették jóvá azt, amit el sem követtek".

A magyar Ideiglenes Nemzeti Kormány már 1945-től szót emelt az ártatlan polgári lakosság elhurcolása ellen, azonban ezek az erőfeszítések rendre „szovjet falakba" ütköztek, és csak 1947 augusztusától eredményeztek tömeges hazabocsátásokat. Az etnikai tisztogatásnak is tekinthető deportálásokat az 1990-es rendszerváltásig mély hallgatás övezte. A hazatérők megfélemlítve, testileg-lelkileg meggyötörve élték mindennapjaikat.

Az Idegen ég alatt - Oroszföldön meggyötörve című kiállítás és az azt bemutató kiadvány a szovjet lágerekből származó eredeti tárgyak, fotók, írásos dokumentumok, személyes sorsok, visszaemlékezések bemutatásával teszi érthetővé és átélhetővé az elhurcoltak lágerbeli megpróbáltatásait, és kegyelettel állít emléket valamennyi érintettnek. A tárlat 2017. március 31-éig tekinthető meg keddtől szombatig 10 és 16 óra között a JPM Néprajzi Osztályán.

Forrás: JPM