"A Fidesz által előkészített, szervezett, gerjesztett erőszakos hatalom-átvételi kísérletnek" látja 2006 őszének eseményeit Debreczeni József, a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció alelnöke. A közíróként is ismert politikus sorban kilencedik, tavaly októberben megjelent könyvét mutatta be hétfőn Pécsett, a Slyven Rendezvényközpontban. „A 2006-os ősz" címet viselő kötet bemutatóján harmincöt-negyven ember jelent meg. És munkatársunk, aki az alábbi beszámolót tárja olvasóink elé. 

A szerző a könyv keletkezésének körülményeiről azt mondta, tavaly nyáron fogott hozzá - ahogy fogalmazott - "a rendszerváltás utáni időszak legdrámaibb eseményének" feldolgozásához. Hozzátette, mindezt nem oknyomozóként, hanem a már publikált tényeket (híreket, bizottsági jelentéseket) rendszerezni kívánó gondolkodóként tette, megjegyezve, pozíciója "a DK alelnökeként nem túl jó" egy ilyen könyv megírásához, s hogy "könnyen adódhat a kritika", hogy kötetével pártpolitikai célokat szolgál.

Debreczeni (képünkön jobbról) közel egy órán keresztül beszélt igencsak részletekbe menően könyvének konklúziójáról. A 2006-os események eredetét egészen 2002-re vezette vissza, amikor is a Fidesz vereséget szenvedett a választásokon az MSZP-vel szemben. Innentől kezdve figyelhető meg - véli -, hogy a Fidesz „egyik lábát kitette a Parlamentből, a demokratikus vitatérből", megkérdőjelezve a szocialista kormány legitimitását.

E helyzetet szerinte csak súlyosbította az a 2006-os, második választási vereség, amelyet akkor már egy „ráadásul volt KISZ-titkár"-vezette szocialista párttól szenvedtek el a fiatal demokraták. A frusztrált jobboldal így kapta meg ajándékba az őszödi beszéd hangfelvételét - fogalmazott, hozzátéve, az MSZP-n belül „ekkor vált világossá sokaknak, hogy teljesen új szelek fognak fújni".

Köztük Szekeres Imrét, Puch László volt pártpénztárnokot és Szili Katalint említette meg név szerint.

NÉZZE MEG KÉPGALÉRIÁNKAT:

- Valószínűleg ekkor fogant meg többek vagy egyvalaki fejében, hogy ezt a fiút meg kéne valahogy fékezni - így a közíró, Gyurcsányra és arra utalva, hogy tudja ki volt a kiszivárogtató, de olyan egyértelmű bizonyíték nincs a kezében, amellyel ezt bíróság előtt minden kétséget kizáróan bizonyítani tudná.

Annyi azonban kiderült, hogy a felvétel, amelynek két példányát őrizték, a Köztársaság téri MSZP-pártszékházból került ki, nem pedig a Miniszterelnöki Hivatalból. Ezzel kapcsolatban képtelenségnek nevezte azt a felvetést, hogy a beszédet Gyurcsány saját stábja szivárogtatta volna ki.

Debreczeni Jószef elmondta, az őszödi beszéd a később Bolíviában, egy rajtaütésben meggyilkolt Rózsa Flores Eduardótól került a fideszes vezetők kezébe, véleménye szerint még azt megelőzően, hogy 2006 szeptember 17-én nyilvánosságra került volna.

A beszéd nyilvánosságra hozatala egyébként szerinte előkészítetten történt a Fidesz részéről. Ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy „maszek" motoros futárok juttatták el a felvételt egyes szerkesztőségekbe, amelyek vezetőit „egy debreceni önkormányzati telefonszámról" fel is hívták előtte.

Még ezt megelőzően - tette hozzá a szerző - Orbán 2006-os nyári tusnádfürdői kiáltványában több mint hússzor fordul elő a "hazugság" kifejezés, így szerinte e szöveg írója tisztában volt már az őszödi beszédben elhangzottakkal.

- Innentől kezdve a Fidesz minden kommunikációs törekvése arra irányult, hogy előkészítse a magyar közönséget arra a pillanatra, amikor a saját hangján ismeri el Gyurcsány, hogy „hazudtunk reggel, délben és este" - összegzett a szerző-DK-alelnök.

Szerinte a kommunikáción túl szervezeti előkészítés is zajlott:

- Nem spontán özönlik a tömeg szeptember 17-én a Kossuth térre, telefonon és a polgári körökön keresztül zajlik a mozgósítás. A kormánybuktatás volt a célja a Fidesznek, kihasználni ezt az atombomba-erejű hangfelvételt, minél nagyobb tiltakozással, randalírozással kikényszeríteni a miniszterelnök lemondását.

Debreczeni József úgy látja, hogy a szeptember 18-ai „TV-ostrom bizonyára nem szerepelt a Fidesz forgatókönyvében". Mint mondta, a rendfenntartó szervek is hibát hibára halmoztak.

Hasonló megállapításokat tett a 2006 október 23-án megtartott Fidesz nagygyűléssel kapcsolatban is, amellyel kapcsolatban úgy fogalmazott: „vélhetően ekkor döntött úgy Orbán, hogy olyan helyzetet próbál előidézni, ami legközelebb van ahhoz, amit úgy szoktak emlegetni, hogy erőszakos hatalomátvételi kísérlet".  

Szerinte ezt támasztja alá, hogy a Fidesz az Astoriához szervezte a nagygyűlést, ami mellett semmilyen más indok nem áll, csak hogy a pesti belváros szívében található, félúton a két jobboldali helyszín, „a Kossuth tér és a Corvin köz között".

- Minden olyan állítás, ami azóta uralkodóvá vált, azaz, például hogy a rendőrök rátörtek a békésen ünneplő civilekre, szemen szedett hazugság - fogalmazott Debreczeni. Hozzáfűzte, a nagygyűlést követően a szervezők nem tudatták a tömeggel, hogy onnan nem messze, a Kiskörúton oszlatás zajlik.

2006 ősze - summázott a Gyurcsány-párt alelnöke - napjainkig tart: a kizárólag rendőrségi jegyzőkönyveken, vallomásokon alapuló eljárások bírói ítéleteit hatályon kívül helyező semmisségi törvényt pedig példátlannak minősítette. Ennek üzenete pedig szerinte, hogy mindenki aki, akkor Orbán érdekei mellett fellépett, mindenféle törvénytelen eszközzel, az hős, és most jutalomban részesül.

Emiatt a Fidesz-kormányt az 1956 utáni munkás-paraszt kormányhoz hasonlította.

A könyv gondolatmenetének ismertetése után a közönség is szóhoz jutott, többen megjegyezték, hogy "a DK nem politizál elég aktívan". A hozzászólók szerint kizárólag „Gyurcsány tudná felrázni az apátiából az embereket", mivel - mint egyikük fogalmazott - "a baloldalon csak ő rendelkezik olyan személyes, tömegeket megszólítani tudó kvalitásokkal, mint Orbán Viktor".

B. G. - Fotó: Dittrich Éva