Nagy sikerük lett a pécsi kötődésű csapat által tervezett ruhadaraboknak a Redesign versenyen

Szép eredményt ért el egy pécsi kötődésű csapat nemrégiben a Redesign nevű versenyen. A versenyzőknek egy maximum öt ruhadarabból álló öltözéket kellett tervezniük és kivitelezniük. A döntőbe jutás után egy érdekes installáció keretében mutatták be a pályamunkát, amelynek hatalmas sikere lett. Huszár Fanni és Illés Ákos Bendegúz mesélt lapunknak a különleges mutatványról, s természetesen a ruhadarabokról is.  

- Mióta foglalkoznak ruhatervezéssel? Hogyan jött az ötlet?

 - Középiskola után elvégeztem egy dekoratőr szakot, három évig dolgoztam a szakmában, sok technikát megismertem , amik kapcsolódnak a ruhaiparhoz. Két éve dolgozom a József Attila színházban, itt kezdett el érdekelni a díszlet maga és az installációk világa - mondta Illés Ákos Bendegúz.

- Én a gimnázium befejezése után kezdtem el ruhákkal foglalkozni, elevenítette fel a kezdeteket Fanni. - Tavaly nyáron végeztem női szabóként Budapesten. Ekkor még csak egy-egy darabot terveztem meg és készítettem el iskolai feladatként. Közben a Je Suis belle divattervezői márkánál töltöttem el féléves szakmai gyakorlatomat. Azután nyolc hónapot dolgoztam kalapkészítőként Németországban, ahonnan a verseny ideje alatt költöztem haza. Mindenképp valami különleges dolgot szerettem volna átalakítani a pályázaton és az is fontos volt számomra, hogy újrahasznosítsak. Esténként, ha nem tudok aludni, eső hangjára altatom magam. Így félálomban jött az ötlet, hogy mi lenne ha egy esernyőt gondolnánk újra?

- Hogyan zajlott a verseny?

- A pályázatra április elején jelentkeztünk. A pályázati anyagot, az öltözék látványtervét és az anyagmintákat április 20-ig kellett benyújtani. A tervek alapján 13 tervező juthatott a második fordulóba, ahol a már elkészült ruhát, illetve az installáció koncepcióját 5 fős szakmai zsűri előtt prezentáltuk. A harmadik körben az installáció kivitelezésére összesen csak 10 nap állt rendelkezésre, így elég szoros volt a határidő. A döntőn végül 5 tervező közül mi nyertük meg a szakmai díjat.

- Részt vettek már ezelőtt is hasonló versenyeken?

- Igen. 2017-ben - mondta Fanni - részt vettem a Corset nevű divatpályázaton ahol döntőbe jutottam, de díjat nem nyertem. Itt a dualizmus jegyeiben kellett egy modern ruhát stylingolni. Az öltözékemet végül Budapesten a Bálnában mutatták be egy divatbemutató keretében

- Mennyi időt vett igénybe a darabok kitalálása?

- Fanni tervezte a ruhákat én pedig az installációt - beszélt a munkamegosztásról  Bendegúz. - Párhuzamosan dolgoztunk együtt, míg én Budapesten, Fanni Berlinben. Áprilisban kimentem hozzá egy hétre, a textíliák kiválasztásával foglalkoztunk, jártunk, keltünk a városban, kutattuk az anyagokat, amelyeket megálmodtunk a ruháink számára. Installációként egy szabályos hat oldalú forgóvitrint terveztem. Három oldala üreges maradt, három másik oldala pedig egy-egy tükörfóliával bevont rétegelt lemezt kapott. A tetejére ráerősítettük az egyik régi esernyő vázát. Extrának beleépítettem egy rádiójellel vezérelhető mélykék ledszalagot.

- A szabásmintákat, a kabát átalakítását és a kalapot készítettem én. Idő hiányában a szabásminták alapján aztán a nadrágot és az inget megvarrattuk. A sapkát egy régi szőrmekalap anyagából formáltam át. A kihívást az jelentette, hogy saját kalapblokkot kellet készítenem, amin ki tudom alakítani a baseball sapka formát. Használt esernyők anyagából egy vintage ballonkabátra kapucnit, zsebeket, rátéteket varrtam. Az idő rövidsége miatt még a második forduló reggelén is a kabát befejezésén dolgoztam - elevenítette fel az utolsó fázisokat Fanni.

Pauska Petra