Áprilistól már részlegesen látgathatóvá válik a Középkori Egyetem épülete, amelybe folyamatosan települnek majd a korabeli európai és pécsi diákság, püspökség és az örök idők emlékeit bemutató tárlatok. Az illetékesek szerint a közönség jövő februárban láthatja a teljessé vált tárlatot. Cikkünkben ízelítőt adunk a leendő látványosságokból.

Előbb azonban következzen egy kis történelem, amelynek tolmácsolásában Bozóky Anita, a ZSÖK világörökségi divízióvezetője és Buzás Gergely régész, művészettörténész, a Visegrádi Múzeum igazgatója, valamint a pécsi tárlat kurátora volt segítségünkre.

Közép-Európában a 14. század közepén létesültek az első egyetemek: 1348 Prága, 1364 Krakkó 1365 Bécs jelzi az alapítások sorát. Ehhez csatlakozott 1367-ben Nagy Lajos király. V. Orbán pápa 1367. szeptember 1-én írta alá a pécsi alapítólevelet, amellyel az első magyarországi - egyetemi szintű tanulmányokra - szolgáló intézmény jött létre.

Míg a három fenti közép-európai egyetem az uralkodók székhelyén létesült, az első
magyar universitas egy dél-magyarországi püspöki városban működött. Minthogy
Vilmos pécsi püspök (1361-1374) sugalmazta a hely kiválasztását, magára vállalta az
intézmény fenntartását is. Nyilvánvalóan ezzel nyerhette el a király támogatását és a pápai jóváhagyást. Az intézményben az alapot jelentő facultas artium mellett római és kánonjogot oktattak.

NÉZZE MEG KÉPGALÉRIÁNKAT:

Buzás Gergely szerint az egyetemre különleges szerep hárult, Nagy Lajos király a Balkán, elsősorban Bosznia felé irányuló terjeszkedésének „szellemi" megalapozásában is. A régész, művészettörténész emlékeztetett: a mai napig viták tárgya, hogy a középkori egyetem eredeti formájában meddig maradt fenn. Egyes források szerint 1390 és 1400 között fejezte be tevékenységét, mások szerint pedig 1410 körül, ugyanakkor a szakemberek megegyeznek abban, hogy Zsigmond király idejére datálható tevékenységének vége.

A pécsi egyetem épületének holléte már az 1900-as évek kezdetétől foglalkoztatta a kutatókat, azonban pontos helyét csak ásatással lehetett meghatározni. A székesegyház körül feltárt épületek rendeltetését igazolja az ott előkerült, az alapító Vilmos püspökre utaló címerkő, amely az egykori „aula magna"-ban volt.

E helyszín az ásatás során feltárt, 35 méter hosszú és 10 méter széles épületben egy nagyterem, tőle keletre és nyugatra egy-egy kisebb terem, valamint az északi oldalon egy hatalmas folyosó található, ahová egy boltíves ajtón keresztül lehet eljutni.

Az 1967-ben kezdődött Székesegyház körüli ásatások feltártak egy épületet a várfal és a Székesegyház között, amely eredetileg püspöki palotának épült, majd később oktatási célokat szolgálhatott, és az Aranyos Mária-kápolnával együtt a Vilmos, és elődje Miklós püspökök által patronált építkezések közé tartozott.

A középkori egyetem épületének műemléki helyreállításához kapcsolódva, amelyet a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő megbízásából végeznek, az épületbe az universitas és a középkori püspökvár történetét bemutató kiállítás kerül. Az itt végzett több évtizedes régészeti feltárások eredményeit, leletanyagát tárja a nyilvánosság elé.

A kiállítás értelmezi a feltárt és helyreállított egyetemépületet és a vele együtt a látogatók előtt megnyíló Aranyos Mária kápolnát, valamint a püspökvár erődítményrendszerét.

A jövőbeli tárlat kitölti azt az űrt, amely a püspökvárban jelenleg látható római- és román- kori, valamint a 18-19. századi bemutatók, kiállítások között, a város legjelentősebb történelmi korszakainak helyén tátong. Ezáltal válhat teljessé a város öröksége, amely a római kori ókeresztény sírkamrák világörökségi bemutatóhelyével kezdődik, a Dómmúzeum románkori művészeti gyűjteményével, és most a középkori egyetem középkori és török-kori kiállításával folytatódhat.

A tervezett kiállítás hét fő egységből áll: bemutatják majd a püspökvár és a középkori pécsi egyetem történetét. Szobraival együtt láthatóvá válik az Aranyos Mária kápolna. „Pécs a középkorban" címmel vetítő- és múzeumpedagógiai terem várja majd az érdeklődőket. Pécs a török-korban, a püspökvár az újkorban és a gótikus pécsi székesegyház is bemutatásra kerül.

Olyan emlékek kapnak helyet itt, mint például az egyetem alapítólevének, valamint Vilmos püspök pecsétjének másolata, de látható lesz az egykori universitas famakettje is. „Pécs a középkorban" címmel egy animációs film segítségével barangolhatjuk majd be a helyszíneket, s ezeket teszi majd még izgalmasabbá a 21.századi bemutatás: időfa, óriáskrónika, interaktív tablók révén - mondta munkatársunknak Bozóky Anita.

A ZSÖK divízióvezetője hozzátette, jelenleg is számos munkatárs dolgozik az egyedülálló látványosság kialakításán.

A középkori egyetem épülete áprilistól lesz részlegesen látogatható péntek-szombat-vasárnap, a Cella Septichorából meghatározott időpontokban induló vezetett formában. Az épület önálló jegyként és a világörökségi helyszínekkel együtt csomagban is megtekinthető. A kiállítás elkészülte után, amelyet 2014 februárjára várnak az illetékesek, teljes nyitva tartással fogadják majd a látogatókat.

B. G. - Fotók: Dittrich Éva