Nincs olyan hangszere a szimfonikus zenekarnak, amelyen ne játszott volna Szamosi Szabolcs

2013 óta a pécsi Szamosi Szabolcs orgonaművész az Országos Filharmónia, hivatalosan a Filharmónia Magyarország ügyvezető igazgatója. Az eddig megtett útról és mindennek hátteréről is kérdeztük az ötletgazdag, kiváló teherbírású művészt, akit minden körülmények között kiemel a hétköznapokból a zene magával ragadó világa. 

- 2010 májusától lettem a Dél-Dunántúli Filharmónia igazgatója, Várnagy Attila, az elődöm kért föl néhány évvel a dátumot megelőzően. Nagy megtiszteltetésként éltem át a megkeresését - fog bele a kezdetekbe Szamosi Szabolcs. - 2013-ig három területen dolgoztunk: Kelet-Magyarországon, Észak- és Dél-Dunántúlon. A minisztériumi döntés után, hogy egyesíteni kell ezeket a területeket, dr. Hoppál Péter államtitkárnak köszönhetően Pécs lett ezen országos cég központja. Koncertszervező iroda vagyunk, rengeteg a fellépőnk, zenekarunk, hiszen mindenkit foglalkoztatunk, aki magas szinten űzi a komolyzenét az országban.

- Matematika-ének szakot végzett, ami számomra azt üzeni, hogy a zenészek jók a matematikában is. Igaz ez?
- Ez egy szakpárosítás volt, akkoriban sokan végezték így az egyetemet. A zenész társadalmat ismerve ez nem nagyon jellemző, az érzékenység ritkán párosul a racionalitással, a számok elvén közlekedéssel a művészek között. Ugyanakkor a filharmónia igazgatójaként pont erre a két területre van szükségem. Éreznem kell a művészek gondolatvilágát, és racionális döntéseket kell végrehajtanom mint felelős vezető.

- Miközben közismert, népszerű orgonaművész, szervező zenei elme, számos szakmai végzettséggel is rendelkezik, melyek egymást követték élete során, egyfajta teljességre törekvés hajtotta?
- Az osztrák oktatási rendszernek is köszönhető, hogy eggyel több diplomám van. Pécsett, Budapesten és Grazban végeztem. Minden iskolám, egyetemem fontos volt. Kezdettől szerettem volna zenei pályát választani, a pannonhalmi érettségi után az első volt a pécsi állomás. A Bazilika orgonistájaként fontossá vált számomra, hogy az egyházzenében még járatosabb legyek. A koronát Graz tette fel, ahol lehetőségem volt olyan végzettséget is megszerezni, amelyet akkor Magyarországon még nem lehetett.

- Szülői indíttatás volt, mert észrevették, hogy jó hallása van ennek a gyereknek? Ők erőltették a kötelező zongoraórákat?
- Már a zenei óvodában is szívesen jártam a délutáni foglalkozásokra, nem mondhatom, hogy mindig szívesen ültem zongorához gyakorolni, de mindig örömmel játszottam kedvtelésből.

- Négy gyerekük van, ők hogy vannak a zenével?
- A lányaim 21, 13 és 11 évesek, a kisfiam két esztendős. Mindannyian tanultak zenét, de nem próbáltam rájuk nyomást gyakorolni. A nagylányom fuvolázott, abbahagyta, de szívesen jár komolyzenei koncertre. A második lányom máig zongorázik máig, azonban kedvesebb számára az olvasás, valószínűleg a legtöbb könyvet ő olvasta a családban. A legkisebb lányom hegedül, szeret énekelni is, a fiam nagyon szépen leénekli, amit megtanul.

- Felesége, Ábrahám Eszter kosaras volt, a legendás PVSK-ban játszott.
- Ő gyerekpszichológus és erős támaszom, hátterem, mert segítségével sikerül ennyire a zenének élnem, s mindenütt úgy teljesítenem, ahogy azt elvárom magamtól. Mert sokasodtak a feladataim azzal, hogy már nem csupán a saját, hanem az összes fellépő művész sikerét is felelősségemnek érzem.

- Sok mindent elindított Pécsett, kezdeményezései országossá is váltak. Mi a kedvenc gyereke ezek közül?
- Büszke vagyok arra, hogy a Bazilikában elindulhatott az orgonasorozat, 1995-ben heti rendszerességgel, különböző fellépőkkel. Grazi tanulmányaim ihlettek és elindítottam a zenekari misesorozatot Pécsett. Szeretném, ha megmaradna, mert így jelen van a teljes skála egyházzenéből. Sokan szerették, szívesen jöttek ezekre a szentmisékre, hiányolják is, ha elmaradnak. Most már nem vagyok a Bazilika orgonistája a Filharmónia miatt, de a Mozart kórust továbbra is vezetem, a nagy püspöki szentmiséken és más nagy miséken éneklünk. Idén megújult a Püspöki Palota kertje, ahol ismét lesznek Püspökvári Zenés Esték egyévi szünet után. Országossá tettük az addig csak Pécsi Egyházzenei Fesztivált, most már négyévente lesz Pécsett. A négy keresztény egyház jelenik itt meg, idén a bizánci Nyíregyháza központtal, jövőre Pécsett a katolikus, majd Debrecenben a református, s Békéscsaba központtal az evangélikus egyházzenei fesztivált tervezzük. Minden évben a legkiválóbb együttesek lépnek fel ezeken a fesztiválokon.

- Mikor játszott utoljára orgonán?
- Szerencsére otthon bármikor - nevet a művész. - A koncerteket csoportosítom, az év egy-egy időszakába több hangversenyt sűrítek, így volt most is, július utolsó hetében, 28-án koncerteztem a Bazilikában, két nap múlva Egerben, aztán Balatonlellén és Enyingen.

- Az új útkeresései közé tartoztak Dés Lászlóval és Sebestyén Mártával adott közös fellépéseik.
- A közönség kedvelte, ha más hangszer is megszólalt az orgona mellett, ezért ma már elmondhatom, hogy nincs a szimfonikus zenekarnak olyan hangszere, amelyiken ne játszottam volna. De ezek nem kerültek reflektorfénybe. Keresgéltem, tovább szerettem volna lépni, így találtam meg Dés Lászlót. Könyvtárban kutakodtam, kottákat nézegettem, rábukkantam a munkásságára, érdekesnek találtam, megkerestem, ő nyitott volt. Az első közös játékunk után már minden biztossá vált, néhány év alatt kialakítottuk a programot, amelyet örömmel játszunk azóta. Ugyanilyen élmény Sebestyén Márta is. Elsőként jutott eszembe, hogy a népzenével párosítsam az orgonát, édesanyám javasolta ezt egy beszélgetés során. Most már van olyan zeneszerző, aki nekünk írt darabot. Ugyancsak teljesen extrém az orgona szájharmonikával párosítása, melyet egy salzburgi élményem hatására kezdeményeztem.

- Ha nagyon fáradt, túl sok az impulzus, csak leül és játszik kicsit magának. Önök zenészek egyfajta paradicsomban élnek, azaz el tudnak szakadni a mindennapok apró-cseprő gondjaitól, ha zenélnek, vagy csak hallgatják azt.
- Igen, külön világban élünk. De ez érvényes mindazokra, akikben van érzékenység a zenére. Mi gyakran kritikusan hallgatjuk, ilyenkor előtör bennünk a tudós és nem annyira a szívünk van főszerepben, de a közönség is másféleképpen értékel, van, aki azt szereti, amiben dominál a szív, az érzékenység, mások a mérnöki precizitást keresik az előadásban. Egy biztos, ha igazán meghall valaki egy művet, különös hullámok érik, érzések váltják egymást benne.

- Pécsett nagy hangverseny-közönség van, ha törik, ha szakad, elmennek a koncertekre, de gondolom szeretnének becsábítani olyanokat is, akik távol állnak a zeneszerető emberektől.
- A Filharmónia legfontosabb tevékenysége: országosan több mint 250 ezer gyereknek tartunk koncertet, nyilvánvaló célunk, hogy ők felnőtt fejjel szívesen járjanak komolyzenei rendezvényekre. Mellettük a felnőtt korosztályban is szeretnénk megnyerni újabb rétegeket. Erre hivatott többek között a Zeneszüret Fesztivál, mely megjelenik a bevásárlóközpontokban, közintézményekben mini koncertekkel vagy a város egy-egy terén. Az egyetemista korosztállyal nem nagyon találjuk a kontaktust, ez még szép feladatunk.

Hárságyi Margit - Fotó: Dittrich Éva