Őri: nagy veszélyt jelent, ha nem tanítjuk meg gyermekeinknek, mit jelent magyarnak lenni

Megemlékezést tartottak Pécsett a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából pénteken. A rendezvényen dr. Őri László alpolgármester mondott beszédet.

A Nemzeti Összetartozás Napja az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékező, június 4-ére eső nemzeti emléknap Magyarországon, amelyet 2010 óta tartanak meg. Az Országgyűlés annak idején a törvény elfogadásával kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme".

Dr. Őri László a pécsi rendezvényen hangsúlyozta: az ünnepben a „nemzet élni akarása nyilvánul meg, és az a bölcs erő mutatkozik meg általa, amely átsegített bennünket az elmúlt 97 éven, és kimentett a lassú nemzethalál reménytelen állapotából, amelyre Magyarországot és a magyar nemzetet 1920. június 4-én a szégyenletes és igazságtalan trianoni békediktátum ítélte".

Azt mondta, mi maiak csak elképzelni tudjuk, mit érezhettek akkor a magyarok, akik a Kárpát-medencében éltek, ahogy azt is csak elképzelni tudjuk, hogy mit érezhet az, akinek levágják kezét-lábát, megsebesítik a szívét.

„Aki nemzethez tartozónak vallja magát, az mondhatja magáról, hogy hazája is van. A magyar nemzetnek mindig volt, van és lesz hazája. Ez nem az országhatárokon múlik, nem négyzetkilométer függvénye. Ez a nemzet élni és megmaradni akarásának függvénye" - szögezte le.

Szerinte amikor a magyar nemzet elszenvedte a trianoni döntést, azaz levágták kezét-lábát, a megcsonkított nemzettest még több sebet is szenvedett - például a 2004. december 5-i népszavazáson. Ezután viszont „2010-ben a nemzet kitárhatta a szárnyát, hogy maga alá gyűjtse minden fiát" - mondta.

Emlékeztetett arra, hogy 2010-ben a polgári kormány bevezette a kettős állampolgárság intézményét, lehetővé tette a nemzeti egység, összetartozás létrehozását. A történelemkönyv mellé a határon túli területekre való iskolai kirándulások gyakorlatát vezette be, hogy a mai ifjúság is megismerje, saját szemével lássa létezésünket, ismerje fel történelmi jelentőségünket a Kárpát-medencében, jöjjön tisztába nemzetünk történelmi küldetésével és akarjon azonosulni vele. Vállalja nemzeti identitását. „Mert ez az alap, amire építhetünk. Ez védi meg a nemzet egységét" - mondta.

Hozzátette: talán még az európai és magyar kultúrát is veszélyeztető migránsáradatnál is nagyobb veszélyt jelent a nemzetre, ha gyermekeink számára nem tanítjuk meg, hogy mit jelent magyarnak lenni.

Forrás: Polgármesteri Hivatal