Ötven éve ölt az utolsó pécsi halálraítélt - Nyolcéves kislány volt az áldozata

Az elmúlt százhúsz év talán legszörnyűbb baranyai gyilkossága lassan öt évtizeddel ezelőtt történt. A 1974-es szörnyűség tettesét, Nyéki Oszkárt felakasztották. Ő volt az utolsó Pécshez közvetlenül köthető elvetemült elkövető, akit törvényes keretek között végeztek ki.

A példátlan bűnügyre 1974. május 10-én, pénteken került sor.

A történtekről a Dunántúli Napló a 12-i lapszámban adott hírt, rendőrségi közlemény alapján. Abból tudták meg az emberek, hogy a nyolcesztendős M. Éva (családneve ismert, de kegyeleti okokból illendő nem leírni - a szerk.) volt az áldozat.

A Tettye környékén, a kőbányához közel találtak rá a holttestére. A gyermek boltba indult Gyükésből, véletlenül került bántalmazója elé, már a hazaúton. Azt rögvest, a rendőrségi helyszínelés során megállapították, hogy nem baleset szenvedett a kislány.

A megrázó részletek mellőzése nélkül, az orvosi vélemény szerint nemi erőszak nem történt, de szemérem elleni zaklatás látható volt. Emellett a zavaros személyiségű Nyéki egy kólás üveggel mért több ütést a lányka koponyájára, ami végzetesnek bizonyult.

A nyomozás hónapokig nem igazán hozott valódi áttörést, bár akadtak olyanok, akik képbe kerültek, köztük Nyéki is. Nem túlzás, a pécsi szülők akkoriban valósággal rettegésben éltek.

A kicsik is féltek, már aki felfogta a történtek súlyát. Végül, jó öt hónappal a tragédia után, hatalmas fordulat állt be a kutatásban. Ehhez kellett egy adag rendőri szerencse is, de a sors úgy akarta, hogy a gazember ne ússza meg, amit elkövetett.

Nyéki, aki a későbbi újsághírek szerint férfiakkal is tartott fenn szoros kapcsolatot, egyszer ittasan elfecsegte titkát az időszerű barátnőjének. Utána megfogadták, hogy a vallomást titokban tartják, ha a barát többé nem bántja a nőjét. Ezt azonban a keresett személy nem tartotta be sokáig, megint megütötte a párját. Mire az az utcáról beszaladt egy étterembe, ahol elkezdett kiabálni, elárulta a társát.

A korábban összegyűjtött bizonyítékok is az elvetemült alak ellen szolgáltak, ráadásul beismerő vallomást szintén sikerült aláíratni a gyanúsítottal, ennek okán elég hamar vádlott vált belőle. A bilincs 1974. október 3-án kattant a csuklóján, akkor tartóztatták le.

Az illetékes baranyai főügyészség különösen kegyetlenül, aljas indokból elkövetett  emberölés miatt emelt vádat Nyéki ellen. Ezek a minősítő körülmények előrevetették annak árnyát, hogy nem úszhatja meg a dolgot bitó nélkül az embertelen pedofil.

A tárgyalási napok iránt akkora volt az érdeklődés, hogy azokat a pécsi Ságvári Művelődési Házban, a mai Harmadik Színházban kellett megrendezni.

Méghozzá nyílt módon, ami mai gondolkodással eléggé valószínűtlennek tűnik.

Nyéki elvetemültségét, érzéketlenségét jól példázza a korabeli beszámoló alapján a bíróságon tett vallomása:

Minden megrendülés nélkül mondja el a kérdésekre, hogy május 9-én „egy férfi ismerősénél" aludt, másnap reggel két  korsó sört és kevertet ivott és elhatározta: „Ha találkozom egy kislánnyal a Tettyén, fajtalanságot követek el vele."

És találkozott is.

Megvárta, amíg a kislány a tettyei boltban bevásárol és indul haza, Felsőgyükés felé, a kőbánya feletti úton, amerről jött.

„Először ököllel az arcába ütöttem négyszer-ötször, aztán a kólás üveggel is ütöttem. A kislány sikított, segítségért kiáltott. Aztán bevonszoltam egy mélyedésbe, ott még a kólás üveggel ütöttem, majd a már ernyedő lány fejét többször a köves talajhoz vertem. Azért határoztam el, hogy megölöm, hogy ne árulhasson el, ne adhasson személyleírást rólam.

Biró: Mutassa, hogyan ütött az öklével?

Nyéki a mikrofon mellett állva kezét ökölbe szorítva magasra emeli és a levegőbe sújt. A közönség halk morajlása kíséri a „látványt".. .

Biró: Gondolta, hogy a kislány meghal?

Nyéki: Igen. 

A gazfickó értelmetlen földi pályája 1975. április 25-én fejeződött be a fővárosban, ahol az ítéletet, az akasztást végrehajtották. Sokan lélegeztek fel megkönnyebbülten, amikor mindezt nyomtatásban is olvashatták, a korabeli napilapokban, egészen rövid hír formájában.

Képünkön: Nyéki a tárgyalóteremben.

Pucz Péter Fotó: DN (archív)