Pécsi Arcok - Bertók Gábor légi régész, aki korábban krimit is fordított

Nincs könnyű dolga annak, aki a pécsi dr. Bertók Gábor régésszel szeretne érdekes, nem szakszerű, ám mégis korrekt beszélgetést folytatni, mivel őt elsősorban a szakmája foglalkoztatja, melyről nem szívesen beszél köznapi fordulatokkal. Személyiségét áthatja a pontos, tárgyszerű szellemiség, s ennek igen nagy hasznát veszi régészként fönt a levegőben, s lent a földön is.

Nehezíti még mindkettőnk helyzetét interjú közben, hogy igen szerény ember, kissé zárkózott is, bár a felcsillanó derű, sőt olykor a humor is áthatja egész lényét.

Gábor Pécsett él családjával, a Janus Pannonius Múzeum munkatársa, és dolgozik a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészeti Tanszékén is. A legaktuálisabb témával kezdjük a beszélgetést:

- December közepén jöttek meg Irakból, milyen megbízatással utaztak oda?

- Egy középkori vár és annak környezete kutatására kaptunk felkérést Irakból az észak-keleti régióban. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a kurd fővárosban, Erbilben található Salahaddin Egyetem közötti kapcsolat tette ezt lehetővé számunkra. A Janus Pannonius Múzeum és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nyolc éve kötött együttműködési megállapodása értelmében részt veszünk kutatásokban, így többször jártunk már régész kollégáimmal is Szíriában, ahol a margati vár ásatásának előkészítésébe, s a tényleges munkába is bekapcsolódtunk.

- Mit találtak Irakban, milyen eredménnyel tértek vissza?
- A kiindulási alap Dwin vára, amely a közép- és koraújkori kurdisztáni várrendszer egyik fontos erőssége volt. Mi az iraki Kurdisztánban jártunk, nem az arab részen, ezért ennyire fontos számukra a vár. A hegytetőn álló építmény legszembetűnőbb elemeit 15-16. századinak gondolták, de mostani kutatásaink alapján úgy tűnik, hogy vannak korábbi részei is.

- Nem volt veszélyes a kintlétük?
- Nem érzékeltünk veszélyt, bár a frontvonaltól mindössze 30-40 kilométerre dolgoztunk. De a harcok zónája és a kurd települések nagyon jól el vannak szigetelve egymástól. Az utakon gyakoriak az ellenőrző pontok, s ez is a mi biztonságunkat

- Nagyon különleges a légi régészet, azt hiszem, kevesen tudják, hogyan lehet régészkedni a levegőből?
- Ez csak egy módszere a régészeti kutatásoknak. A légi régész más összefüggéseket lát meg, elváltozásokat, elszíneződéseket a növényzetben, a talajban. Ezeket a felszínen is észre lehet venni, de más módon. Egy részük a felszínen is érzékelhető, de a légi perspektívából az összefüggések is kirajzolódnak.

- Tehát ha fölülről lát valami eltérőt, akkor azt érdemes megnézni lentről is?
- Visszafelé is működik. Van, hogy felszíni elszíneződéseket látunk, s ellenőrizzük, hogy föntről is vannak-e ennek nyomai. A felszínen, közelebbről nézve nem látszanak a nagyobb összefüggések. Fölülről már észre lehet venni, hogy egy árok, egy nagyobb gödör része az, amit lenről látunk, kirajzolódnak bizonyos alakzatok. Többször is visszatérünk és fotókat készítünk, más nap- és évszakban, mert sokszor érnek meglepetések bennünket is az újbóli felszálláskor.

- Pécsett érettségizett a Leőwey Gimnáziumban, majd egyetemi tanulmányok következtek kis kitérővel. Mikor kezdett repülni, ejtőernyőzni?
- A gyerekek nagy részét érdekli a repülés, van egy kollégám itt a múzeumban, akinek az apukája segített, hogy elkezdtem ugrani gimnazista koromban. Később viszont pénz és időhiány miatt kimaradtam. A Pécsi Tudományegyetemre jártam, ahol Visy Zsolt professzor úr volt a régészet specializáció vezetője, aki maga is fényképezett a levegőből, és jól tudta hasznosítani a légi felvételeket régészeti kutatásai során. Már a '70-es években közölt adatokat a római határvonalról. Akkoriban úttörő szerepet vállalt, mert ugyan ismerték a régészek ezt a módszert, de a szocialista országokban nehezen volt alkalmazható a repülési szabályok és a titkosítások miatt.

- Hányan vannak az országban légi régészek?
- Ez csak egy ága a szakmának, akik ténylegesen műveljük, négyen vagyunk. De számomra a roncsolásmentes régészet a legfontosabb.

- Mi volt a legnagyobb eredménye eddigi munkája során?
- Baranyában lehetőségünk nyílt arra, hogy ezt a módszert több éven keresztül alkalmazzuk. A légi felvételeket a felszíni kutatásokkal kiegészítve sikerült új képet alkotni a késő kőkor és a neolitikum településszerkezetéről, az addig ismert adatokat 20-25 helyen bővítettük.

- Mi derül ki ilyenkor az ott lakók életmódjáról, körülményeikről?
- Láthatjuk az adott település változását, növekedését a 400-500 év alatt, az időrendi sorrend is kezd kibontakozni. Hasonlóan izgalmas eredmények mutatkoznak a korai bronzkor időszakáról is. A mindennapi életet a leleteken keresztül lehet megfogni, de ahhoz ásatás szükséges, melyhez ritkán sikerül forrást szereznünk.

- Türelmes embernek tartja magát? Mert kívülről nézve igen aprólékos és lassú a folyamat, melynek részese.
- Mondhatjuk, hogy igen. Érdemes kivárni a nagyobb eredményeket, ugyanakkor általában is izgalmas a munkám, minden településen valami újat találunk, a felfedezés örömével.

- Merre járt kutatni Magyarországon kívül?
- Szíriában, Irakban, Egyiptomban, Romániában.

A margati vár Szíriában

- Hogy kerül a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre a JPM régésze?
- A szír missziónak köszönhető. 2005 óra részt vettem a kutatásban, amelyet mostani tanszékvezetőnk kezdett még a 2000-es évek első felében. 2010-ben Pécsett, a Művészetek Házában jelentős szír delegáció kíséretében nyílt meg a margati vár ásatásai és a kutatások eredményeként a kiállítás. Ebben az ásatásban is részt vettünk több múzeumi munkatársammal együtt. Kipróbáltattam. S mikor megalakult a tanszék, meghívtak dolgozni.

- Hogyan tudja a két munkahelyén hasznossá tenni magát?
- Nekem előnyöm a csak egyetemi oktatókkal szemben, hogy gyakorlatban is végezhetem ezt a munkát, ezért a diákoknak is élőbben tudom bemutatni azt.

- Két gyereke van, valamelyik érdeklődik a régészet iránt?
- Egyikük sem különösebben. Nekem úgy tűnik, a 15 éves lányom a természettudományokban érzi inkább otthon magát, a kisebb lányom még csak 9 éves, és hetente új szakmát eszel ki magának. Igen aktívak, sok minden érdekli őket. Ráérnek, én sem siettem el. Érettségi után keresgéltem, mire rátaláltam a történelemre, majd a régészetre.

Itt zárul beszélgetésünk Bertók Gáborral, aki élete során még vállalkozó is volt, céget alapított, mert munkát is nehezen talált. Igen sokrétű tevékenységet folytatott, nem csupán régészeti témákban vállalkozott, hanem még krimit és kutyaneveléssel foglalkozó könyvet is fordított. De minden jó, ha a vége jó, hiszen a munkája és a családja mellett a pogányi repülő klubban megtalálta önmagát.

Hárságyi Margit - Fotó: Dittrich Éva