Pécsi Arcok: dr. Százados Miklós - A mikrobiológiától a Tankcsapdáig

Nemrég készült el a Tankcsapda legújabb videoklipje, amelynek rendezője egy pécsi illetőségű orvos, aki ugyan gyógyszermarketinggel foglalkozik, ám könnyűzenei körökben már jól ismert kreativitása. A filmkészítéssel saját bevallása szerint hobbiszinten foglalkozó fiatalember nevét már Pécsett is egyre többen ismerik. Dr. Százados Miklóssal beszélgettünk.

- Hogyan lett a reáltantárgyakért rajongó gimnazistából a magyar könnyűzenei élet kiválóságainak videóit rendező, saját megfogalmazása szerint "hobbifilmes"?
- A Leőwey Gimnáziumba jártam, ahol a remek tanároknak köszönhetően főleg a biológiát és a fizikát szerettem meg. A továbbtanulásnál nem kellett sokáig győzködni, hogy az orvosegyetemre menjek, bár nem szerettem volna klinikán dolgozni gyakorló orvosként. Engem a kutatás, valami újnak és ismeretlennek a felfedezése és megismerése jobban érdekelt. Hat év alatt az egyetemen egyfelől nagyon mély ismereteket, ugyanakkor sok más területen részleges vakságot kap az ember. A hosszú alagútból kikerülve egy kicsit máshogy működnek a dolgok, mint annak előtte, ha nem vigyázunk, a kreativitás is meg tud kopni. A vizsgák erdejében nem tudtuk kiélni igazán a kreativitásunkat. Az anatómiaszigorlat után azonban a barátaimmal úgy döntöttünk, filmet készítünk, hogy a bennünk kialakult űrt betöltsük.

- Mi adta az új impulzust?
- 1992-ban éppen a Terminátor 2 volt az aktuális sikerfilm és úgy gondoltuk, hogy a harmadik részt nekünk kell elkészítenünk. A kölcsönbe kapott videokamerával felvett alkotásban egymást gyilkolásztuk és kergettük, ketchupot és hintőport szórva magunkra. A POTE stúdiójában felszabadult tíz percekben vágtuk meg a filmet, amit bemutattunk az egyetemen. Háromszáz évfolyamtársunk tapsolt a végén.

- Az egyetem után nem sokáig dolgozott szakmájában. Miért?
- Négy évig dolgoztam mikrobiológusként az ÁNTSZ Baranya Megyei Intézetében. Azzal párhuzamosan közgazdasági szakokleveles menedzseri diplomát szereztem a közgázon egy kétéves MBA-kurzus keretében. Egészségügyi ismeretterjesztő kiadványokat írtam fiataloknak olyan komoly témákban, mint a nemi úton terjedő betegségek, a drogok veszélyei, az egészséges táplálkozás és életmód. Büszke vagyok rájuk, mert összesen több mint 160 ezer példányban jelentek meg. Ennek kapcsán tetszett meg a marketing és a projektekben gondolkodás: kitalál valamit az ember, megcsinálja, van eleje, közepe és vége. Nekem ez hiányzott az orvosi munkából, naponta kellett rutindiagnosztikát végeznem az ÁNTSZ-ben, a kutatással kapcsolatos terveim egyre távolabbinak tűntek. 2001 óta különböző vállalatoknál termékmenedzserként foglalkozom gyógyszermarketinggel s jelenleg is ez a munkám.

- Hogyan folytatódott a filmkészítés?
- Vettem egy kis kamerát. Minden évben csinálgattam rövidebb-hosszabb filmeket és a barátaimon teszteltem azokat. A civil munkám miatt éjszakánként vágtam őket. Közben családot alapítottam, született két kisfiam, így egyre nehezebb megtalálni azt az indokot, amely ráveszi az embert arra, hogy kevés szabadidejében ilyennel foglalkozzon. Ha homlokegyenest mást csinálunk hobbiként, mint amivel a kenyerünket keressük, akkor az bizonyos feszültségeket levezet és pluszenergiákat ad. Ha én tényleg a filmezésre vetemednék hosszabb távon, akkor lehet, hogy egy-két év után nyűggé válna és új hobbi után kellene néznem

- Hogyan találta meg a könnyűzenei kliprendezés? Ön kereste meg az előadókat, vagy ők fordultak önhöz?
- Is-is. Mint említettem, eleinte csak a baráti kör számára készítettem filmeket, és vicces kis díjkiosztó ünnepségeket rendeztem, ahol mindenki díjazásban részesült a szerepléséért. A baráti kör ily módon történt lefelezése után kezdtem el olyan alkotásokat készíteni, amelyek többeket is érdekelhetnek. Az első klip története: egy kicsi, két megapixeles fényképezőgéppel Kozma Orsi első szólókoncertjén lehetőséget kaptam arra, hogy fotózzak a színpadon és a környékén. Az elkészült képeket megmozgattam egy vágóprogrammal, így egy videoklip-szerűség alakult ki belőle. A zeneszerző, Szakos Krisztián a legnagyobb meglepetésemre azt mondta, annyira tetszik nekik, hogy forgassunk hozzá még egy-két dolgot és csináljunk belőle egy rendes klipet. Néhány barátommal és kis kézi kamerák segítségével megcsináltuk, ez lett az első - zenetévék által is játszott - klipje a szólóénekes Orsinak. Ez a Holnap című dal volt.

- Hogyan került képbe a Tankcsapda, amely teljesen más stílust képvisel?
- Az internet közelebb hozza az amúgy átjárhatatlannak tűnő távolságokat. Ha megtetszik a munkánk, néhány perc alatt választ kaphatunk azoktól, akikhez korábban szinte lehetetlen volt eljutni. Így készíthettem kisfilmeket Ákosnak, Dopeman-nek, vagy a Kiscsillag zenekarnak is. A Tankcsapdával egy videoklip-pályázat révén kerültem kapcsolatba 2011 márciusában, amikor is forgatókönyvet kellett írni a zenekar "Új nap vár" című dalához. A korábban elkészített anyagaim linkjeit továbbítottam hozzájuk. Egy héten belül találkoztunk, miután ötszáz jelentkező közül rám esett a választás. Összeálltunk néhány barátommal és nekiálltunk - kvázi amatőr csapatként. Örömmel töltött el, hogy a zenekar mindhárom tagjának tetszett a klip - bevallásuk szerint ilyen nem gyakran fordult elő velük. Most februárban pedig szinte a semmiből jött Lukács Laci telefonja, hogy van egy még titkos számuk, ahhoz szeretnének klipet és elsőként én jutottam az eszükbe. Ilyenkor az embernek ezt kutya kötelessége megcsinálni - főleg olyasvalaki számára, aki néhány évvel ezelőtt még csak a barátainak mutogatta a tákolmányait. A zord külső mindenesetre nagyon jó embereket takar, ráadásul erősen inspiráló közegbe kerültem általuk.

- Milyen a viszonya szülővárosával? Nem lehet könnyű annak, aki hosszú idő után hagyja e Pécset.
- Nehezen éltem meg - harmincévesen -, hogy el kell szakadnom Pécstől, de amit a gyógyszeriparban most csinálok, azt nem tudtam volna otthonról végezni. Most viszont már nosztalgiával gondolok a városra, hiszen fiatalságom szép évei teltek ott. Mindig volt egyfajta olyan érzés bennem, hogy amennyiben tudok és lehetőségem van, akkor vissza kell adnom Pécsnek annak legalább egy részét, amit kaptam tőle.

- Így született meg a Tüke Fenomén gondolata.
- Igen. 2009 végén eszembe jutott, hogy érdemes lenne egy filmet készíteni, ami az EKF szinergiáit kihasználva sokak számára érdekes lehet. Az EKF-fel kapcsolatban sajnos nem minden hír volt maradéktalanul hízelgő, ez is bántott. Egy dokumentumfilmre a kutya se lett volna kíváncsi, mert nehéz olyant villantani, ami nagy nézettséget produkál. Így lett áldokumentumfilm az alkotás, amelyet számos korábbi példa alapján (Olajfalók, Blair Witch Project) találtunk ki. A film mondanivalója az, hogy a pécsiek - nem tudni mi okból - egy kicsit jobbak, többek, mint a világon létező összes helyen lakó emberek együttvéve. Hogy lehet ezt elmondani? Kvázi hiteles személyeket kell találni, akiket bele lehet rángatni ebbe a „hazugságba". Huszonnégy ismert és kevésbé ismert embert sikerült megnyernünk, köztük Lovasi Andrást, Rátgéber Lászlót, Beck Zolit, Jakabos Zsuzsát, Kamarás Ivánt, Lakner Tamást, Katus Attilát. Érdekes volt, hogy gyakorlatilag vadidegenként belementek abba, hogy füllentsenek egyet - bár némelyik füllentés igen vaskos hazugságként hatott. Itt látom igazolva, hogy a pécsiek tényleg jobbak, tehetségesebbek, okosabbak, mint a többiek, mert ők megbíztak bennem, látatlanban s ez nem működhet máshogy, mint hogy valóban létezik a tüke fenomén jelenség. Tréfásan megfogalmazva: indirekt módon bizonyítást nyert, hogy van ilyen, ami csak a pécsiekre igaz. A film sikeres lett, tucatnyi ingyenes teltházas vetítésen volt látható. Nyilván vannak hibái, de van egy kedves üzenete, ami sokaknak tetszett. Az már csak hab volt a tortán, hogy a kreatív dokumentumfilm kategóriában megnyertük az 57. Országos Függetlenfilm Fesztivált. Az eredeti vágyam az volt, hogy tegyünk le egy olyan filmet, amelyet néhány év múlva elő lehet venni és be lehet mutatni, hogy lám-lám, mi is hagytunk egy lenyomatot Pécsről. Mindezt egyetlen fillér költségvetés nélkül. Kellő forrással megtámogatva lehet, hogy többen látták volna, de akkor talán nem lett volna ennyire őszinte.

Képünkön Dr. Százados Miklós és Lukács László, a Tankcsapda frontembere látható klipkészítés közben.

(Az interjú kommentálhatóságának lehetőségét megszüntettük - a szerk.)

H. L. B. - Fotó: Tarr Péter