Róna Péter a nem létező kölcsönökről beszélt Pécsett, de csak amikor Nagy Bandó hagyta

2013. november 06. szerda 21:07

Pécsett tartott előadást szerda este a devizahitelek kapcsán Róna Péter közgazdász, az LMP programtanácsának elnöke. A Művészetek és Irodalom Házában telt ház előtt zajló eseményen felszólalt Schiffer András, a zöldpárt társelnöke, valamint részt vettek rajta a szervezet pécsi önkormányzati képviselői is - csakúgy, mint például Nagy Bandó András, aki többször is félbeszakította mondókájával a nemzetközi tekintélyű szakember beszédét.

Róna Péter már előadásának kezdetén belecsapott a lecsóba, szerinte ugyanis "ha nem történik érdemi változás a következő években, akkor hat éven belül Magyarország az Európai Unió legszegényebb országa lesz".

- A jelenlegi gazdasági állapotban számomra a deviza alapú hitelezés emblematikus jelenség. Tünete annak az alapvető ténynek, hogy nem oldjuk meg az előttünk álló problémákat, hanem maszatolunk. A kormány legújabb intézkedése a maszatolás tragikusan eklatáns példája.

TEKINTSE MEG A FÓRUMON KÉSZÜLT KÉPGALÉRIÁNKAT!

Mi az alapvető probléma a devizahitelezés kapcsán? - tette fel a kérdést a professzor, majd válaszolt is rá:

A sajtótájékoztatón

A Lehet Más a Politika (LMP) szerint csak tüneti kezelés a kedden elfogadott devizahiteles mentőcsomag, azzal a Fidesz "továbbra is a felszínt kapargatja".
Schiffer András, az ellenzéki párt társelnöke szerdán Pécsett sajtótájékoztatón azt mondta: a vészhelyzetbe került embereknek érdemi segítséget az LMP parlamenti frakciójának már hetekkel ezelőtt benyújtott javaslatai jelentenének.
Hangsúlyozta, követelik, hogy a bíróságok kötelesek legyenek a devizahitel-szerződések egészének érvényességét vizsgálni, törvény tiltsa a banki követelések átruházását, és deviza alapú lakáshitel-szerződésből származó követelés miatt ingatlanra végrehajtást vezetni csak jogerős bírósági ítélet alapján legyen mód.
Sajnálatosnak nevezte, hogy az LMP ezen javaslatcsomagjának tárgysorozatba vételét a Fidesz-KDNP az alkotmányügyi bizottság hétfői ülésén elutasította, egyben reményét fejezte ki, hogy "a plenáris ülésre fordulni fog a kocka".
Az Országgyűlés kedden kivételes sürgős eljárásban fogadta el Fidesznek a devizahitelesek segítésére benyújtott indítványát.
E szerint a kilakoltatási moratórium április 30-áig meghosszabbodik, a már működő árfolyamgát pedig azoknak is hozzáférhetővé válik, akik eddig nem léphettek be. Eltörölték ugyanis azt a feltételt, hogy a rögzített árfolyamon való törlesztést igénylő adós fizetési késedelme nem haladhatja meg a 90 napot, hogy a kölcsön folyósításakor alkalmazott árfolyamon számított összege nem lehet több húszmillió forintnál, illetve hogy a hiteladós nem állhat fizetéskönnyítő program hatálya alatt.
Schiffer András ezeket az intézkedéseket tünteti kezelésnek nevezte. "Látszik az olcsó trükk a Fidesz részéről: amíg tart a választási kampány, ne kelljen olyan képeket nézegetni, hogy betegeket, idős embereket, gyerekes családokat utcára tesznek, de ezzel a problémát nem oldották meg" - fogalmazott.
Az LMP társelnöke szólt arról, hogy a párt a devizahiteles javaslatcsomagjához kapcsolódóan a költségvetés vitájában javasolta a bíróságokról szóló fejezet módosítását, hogy 5 milliárd forint többletforrást biztosítsanak a bíróságoknak a devizahiteles perek tárgyalásához szükséges kapacitásbővítéshez. "Fontos, hogy e pereket ésszerű időn belül szakszerűen be lehessen fejezni" - mondta.
Róna Péter közgazdász, az LMP programtanácsának elnöke hangsúlyozta, hogy a devizahitelezés méretére tekintettel mindaddig, amíg ha a devizahitel-problémát nem sikerül megoldani, nem lehet szó gazdasági fellendülésről Magyarországon. "Ez a kitettség már hosszú évek óta fojtogatja a nemzetgazdaságot, és olyan kockázati tényező, amin nem tudunk túllépni" - tette hozzá.
Azt mondta: a helyes út a devizaalapú hitelezés kivezetése lenne úgy, hogy az adósok kizárólag a forintban kapott összeget és annak megfelelő kamatait fizetnék vissza. (mti)

- Gazdaságilag és jogilag a világ fejlettebb országaiban a kölcsön olyan összeg, amit az adós megkap, és amit köteles visszafizetni. Az adós annyival tartozik hitelezőjének, amennyit kapott tőle, plusz a kamatok. Ez hívják kölcsönnek. A magyar jogrendszer ugyanezt mondja: a kölcsön egy meghatározott összeg, amit a hitelező az adós rendelkezésére bocsát és amit az köteles visszafizetni. Én viszont még nem találkoztam olyan deviza alapú hitelessel, aki svájci frankot kapott a bankjától. Magyarországon minden adós forintot kapott, amelyet a folyósítást követő, úgynevezett valutanapon a bank átszámított svájci frankra. Onnantól kezdve az adós már nem azzal a meghatározott forintösszeggel tartozik, amit kapott, hanem egy olyan összeggel, amelynek nagysága a svájci frank és a forint közötti árfolyamtól függ.

Róna szerint a kölcsönnek ilyenfajta fogalma nem létezik a világgazdaságban, "ilyen kölcsön nincs". S miért nincs?

- A kölcsön lényege, hogy a hitelező megállapítja a leendő adós hitelbíró képességét, felméri, hogy a kölcsönigénylő milyen mértékű összeget lesz képes visszafizetni. Kérdezem, hogyan fogjuk megállapítani, hogy mennyit tud az adós visszafizetni, ha nem tudjuk, hogy mennyivel fog tartozni? Nem tudjuk, mert a tartozása egy ismeretlen változó. Soha nem fogjuk tudni ugyanis, hogy mi lesz a svájci frank forintárfolyamával, tehát nem tudhatjuk azt sem, hogy az adós mennyivel fog tartozni.

Eme tény gazdasági következményei jelentősek. Róna szerint ez a bizonytalanság „agyonsújtja" az egész nemzetgazdaságot.

- Első lépésben agyonveri a keresletet. A kkv-k hitelképtelenek lesznek, így nem lesznek beruházások. Ha nincs beruházás, nincs munkahely. Ha nincs munkahely, akkor nincs kereslet - összegzett tömören a szakember.

A nagy csendben figyelő hallgatóság előtt közgazdász ehhez hozzátette még, hogy amíg a hitelállomány kétharmada deviza alapú hitel, addig nem lesz növekedés a gazdaságban. Így egyetlen cél létezik, az ilyen jellegű hitelezés kivezetése, bár Róna azt nem tudja, hogy a kormány miért nem teszi meg ezt a lépést. Azt viszont tudja, hogy így az egyetlen megoldás a jogi útra terelés, azaz a bíróságok előtt kell megtámadni a szerződéseket, bízva a ítélethozók döntéseiben.

(Ekkor szólt közbe első alkalommal Nagy Bandó, belefojtva a szót az előadóba. Kissé cirkalmas gondolatmenetet fogalmazott meg Mammon istenségről és az elesettek felkarolásának szükségességéről.)

Miután Rónának nagy nehezen sikerült újból szóhoz jutnia, a deviza alapú hitelezésről szólva kifejtette, hogy az ilyen jellegű hitelezés 2003-2004 környékén kezdett kibontakozni Kelet-Európában, elsősorban az itt működő, osztrák tulajdonban lévő leánybankok jóvoltából. A Magyar Nemzeti Bank azonban nem követte a cseh és a lengyel nemzeti bankot, amelyek megfogadva a svájci (!) nemzet bank jótanácsát, időben kivezették ezt a konstrukciót a piacról.

Az előadó ezek után beszélt még a tőke diktatúrájáról, a rezsicsökkentés „baromságáról" valamint a korrumpálódott magyar politikai szereplők elleni harc szükségességéről (ekkor szólt közbe újfent a humorista, akit azonban már a fórum moderátorának kellett - a közönség egyetértése mellett - megkérnie, hogy maradjon végre csendben...).

Róna Péter beszéde után Lőrincz Miklós számolt be röviden a Patacs-Rácvárosért Egyesület hiteleseket mentő tevékenységéről, majd Néma József - az egyesület tanácsadója - saját példáján keresztül ágált a szerződések jogi semmissége mellett.

Végül Schiffer András pártelnök lépett a pódiumra, aki az összefogást sürgette az érintettek megsegítése érdekében.