Rövid gondolatok az évközi 22. vasárnap kapcsán

Keresztény életünk feladata, hogy egyre mélyebb összhangba, egyre szorosabb barátságba kerüljünk Istennel. A vasárnapi szentmise liturgiája ehhez ad konkrét útmutatást most is.

Fel kell fedeznünk létünkben a kegyelem primátusát, elsőségét: minden kegyelem, azaz minden Isten szeretetének az ajándéka, nélküle a semmibe hull minden. Az Úr Jézus rámutat, hogy nélküle semmit sem tudunk tenni (vö. János-evangélium 15,5). A kegyelem tehát nem valami, hanem Isten irgalma, jósága, szeretete, vagyis Isten önmaga, aki saját magával kívánja megajándékozni, éltetni, formálni mindazokat, akik megnyílnak előtte (vö. János-evangélium 1,12). Ez pedig azt jelenti, hogy ha szorosabb kapcsolatba kívánunk lépni a Teremtővel, akkor elsősorban kérnünk kell Őt, hogy öntse szívünkbe szeretetét, gyarapítsa bennünk a hívő lelkületet (vö. Rómaiakhoz írt levél 5,5)

„Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye föl keresztjét és kövessen engem." (Máté-evangélium 14,33)

A kereszt jele a szenvedésnek, amely által Isten szeretete ragyogott fel a legteljesebb és legáttetszőbb formában a keresztrefeszített Jézus Krisztus személyében (vö. János-evangélium 3,16). A kereszt nem egy választható út a keresztény életben, hanem az út, amely Jézushoz vezet, és amely Őhozzá kapcsol. A keresztet felvenni, amire az Úr meghív, azt jelenti, hogy minden nap szeretettel Jézusért elfogadjuk, és válalljuk, amit a Gondviselés ad. S így minden mozzanata a napunknak a Mester követésévé válik, lehetőséggé, hogy egyre inkább az Úr Jézushoz váljunk hasonlókká.

„Adjátok testeteket élő, szent, Istennek tetsző áldozatul. Ez legyen észszerű hódolatotok." (Rómaiakhoz írt levél 12,1)

A szeretet nyelvtana ezzel foglalható össze: ajándékká válok a másik számára. Életem akkor lesz szép, egységes és értelmes, ha odaajándékozom valakinek. Tehát napról napra Istennek felajánlva és odaadva magamat kerülhetek igazán összhangba önmagammal és a Teremtővel.
A három követendő kulcsszó tehát, ami egyre jobban Istenhez kapcsolja az embert: a kegyelem, a kereszt és az odaajándékozás. Használjuk és éljük naponta e három kifejezést!

Forrás: Pécsi Egyházmegye