Szomszédháború: a lépcsőházi dohányzás miatt balhéznak egymással a lakók

Áll a bál több pécsi társasházban. A szerkesztőségünket megkereső olvasók arról panaszkodnak, néhány szomszéd miatt folyamatosan „cigifüstben úszik a lépcsőház", a szag pedig a lakásokba is bejut. A szövetkezeti szakember szerint megtiltható a dohányzás a közös helyiségekben. Kérdés, betartják-e az előírásokat.

„Gyakorlatilag nap mint nap füstben úszik a lépcsőház. Ez nem csak a szagok miatt elviselhetetlen egy nemdohányzónak, de természetesen az is aggaszt, hogy a gyerekeknek is ilyen környezetben kell élniük". Ezt nyilatkozta munkatársunknak egy kertvárosi tízemeletesben élő hölgy.

Esete egyáltalán nem számít egyedinek. Nagy Emil, a Társasházak Baranya Megyei Szövetsége (LAKTÁSZ) vezetője érdeklődésünkre elmondta, a város több pontján előfordul hasonló. A szakembernél a megoldás iránt érdeklődtünk.

- A lépcsőház és a lift közös helyiségnek számít, így az ott érvényes szabályokat is közösen kell meghozni - kezdte. - A dohányzás tilalmát a szervezeti és működési szabályzatban, vagy közgyűlési határozatban meg lehet rögzíteni, ebben az esetben az előírás valamennyi lakóra érvényes - tette hozzá.

Mint megtudtuk, a tapasztalatok azt mutatják, a lakóközösségek többsége él ezzel a lehetőséggel. Persze, egyeseknek ez semmit nem jelent és ennek ellenére rágyújt a lépcsőházban, jelentős konfliktusokat generálva ezzel.

A panaszok egy része nem csak a szagokat említi, hanem a házban eldobált csikkekről is szól. Sőt, akadnak olyanok is, akiknek az sem tetszik, hogy az alsó szomszéd az erkélyen gyújt rá, a füst így aztán végül náuk köt ki.

Nagy Emil ezzel kapcsolatban azt mondta, „nem lehet mindent betiltani". Amellett, hogy mindenkinek be kell tartani az együttélés írott és íratlan szabályait, a lakóknak elsősorban egymással kell megegyezniük és persze alkalmazkodniuk is egymáshoz.

Mindenesetre a problémákkal érdemes felkeresni a lakásszövetkezetet, illetve a közös képviselőt.

Képünkön (illusztráció): "Tilos a dohányzás? Nekem aztán nem!"

Palotás P. - Fotó: Kálmándy Ferenc