Tényleg nem mehet akárki vadásznak - Martonfán működik az ország egyetlen vadászudvara
2024. május 21. kedd 14:09
Három évtizede működik a német eredetű, több évszázados hagyományokkal rendelkező jägerhofok mintájára szerveződő vadászudvar Martonfán. Bár 2021-ben, a vadászati világkiállítás alkalmából új létesítményekkel gazdagodtak, esetükben az udvar nem egy fizikai helyet jelöl, hanem a vadászat számos szegmensét - például az irodalmat, zenét, gasztronómiát - felölelő szellemi központot, ahol nyaranta különféle izgalmas táborokban gyermekek százai is megfordulnak. Ahogy Agyaki Gábor, a Magyarországon egyedülálló udvar vezetője, motorja, mindenese fogalmaz, a vadász számukra nem egy puskás embert jelent, a közéjük tartozókat már a beszédük alapján, néhány mondat után felismerik.
- Nem mehet akárki vadásznak - szögezte le a Hobo Blues Band A vadászok
gyülekezője című dalában, s ezt, miután meghallgattuk Agyaki Gábor szenvedélyes beszámolóját a Martonfai Vadászudvar mindennapjairól, az ott zajló életről, magunk is meg tudjuk erősíteni.
Pontosabban: vadász - aki leteszi az ehhez szükséges, s nem éppen könnyű vizsgákat - bárkiből lehet, hofjäger, udvari vadász (ami nem királyi vadászt jelent) viszont
nem terem akárkiből.
- Miről is van szó?
- Számunkra a vadász nem egy puskás embert jelent - magyarázta Agyaki Gábor. - Hanem olyan személyt, aki ismeri, tiszteli és gyakorolja a vadászudvarok hagyományait. Az ilyeneket már a beszédükből, néhány mondat alapján felismerjük. Ha az illető például a vad helyett az állat, az elpusztult helyett a dermedt, a nyakörv helyett a nyakló, vagy a póráz helyett a vezeték szót használja, tudjuk, hogy közénk tartozik.
Azokkal sincs bajunk persze, akiknek ezekre a dolgokra nincs ilyen szabatos szavuk, csak ők nem a vadászudvarhoz tartoznak.
Agyaki Gábor történeti kitekintésében felelevenítette, hogy az első vadászudvarok az 1600-as években jöttek létre, német területen. Esetükben sem pusztán épületeket, kerítésekkel körbevett ingatlanokat kell elképzelni (persze voltak azok is) a hozzá tartozó vadászterületekkel egyetemben, hanem olyan központokat, ahol a vadászokat „képzik", s vadászokból hofjägerek, azaz udvari vadászok lesznek.
Olyanok, akik ismerik például a már említett vadásznyelvet, nemkülönben a kürtjeleket. S hogy mindez mennyire komolyan veendő hagyomány, azt az is jelzi, hogy lényegében a vadászok eszközei is ugyanazok maradtak.
Ilyen többek között a szarvasgyilok is, az a tőr, amivel a sebzett nagyvadat megváltják a szenvedéseitől. S a vadászathoz kapcsolódó rituálék, szimbólumok is változatlanok. Előbbiek révén szólhatunk egyebek mellett a szabályos töretátadásról, utóbbiak közt
pedig például az úgynevezett farkashorogról is, ami a Hannoveri Vadászudvarhoz tartozást jelzi, s amit ma is viselnek a hagyományok martonfai ápolói is, de még a vérebek fővizsgája után a kutyák szőrébe is belenyírnak, megjelölve ezzel.
- Ifjúság nélkül persze az egész tevékenységünk semmit nem ér - szögezte le Agyaki Gábor. - Ha nem lenne kinek átadni a tudásunkat, minek is csinálnák, de szerencsére van. Ahogy a német vadászudvarokban is tették, nagy figyelmet fordítunk a gyerekekre.
A hierarchia alján, vagy fogalmazzunk másképp, a belépő szinten az úgynevezett kutyafiúk állnak.
Első osztályos koruktól nagyjából nyolcadikig marad ez a státuszuk,
különféle teendőket bízunk rájuk, például a kutyák etetését,
takarítását, hozd ide, vidd oda feladatokat.
- A következő szint, amikor már megtanulnak kürtölni, bánni tudnak a kutyákkal, szakosodnak valamerre, a harmadik pedig a szarvas szakértő szint. Ők már nagyon képzett szakemberek, vendégeket visznek, utánkeresnek a kutyával, hivatásos vadászok, erdőmérnökök lesznek. Aztán visszajönnek, és itt segítenek a kutyafiúknak.
Beszélgetésünk során kiderült az is, hogy aki ma vadászkürtöl Magyarországon, nagyjából 1500 ember, az biztos, hogy megfordult Martonfán valamelyik képzésen.
Itt van a magyar vérebek magyarországi legfőbb bázisa is, a magyar vizslások központja, rengeteg tréninget szerveznek számukra, s persze vizsgákat is.
A rendre telt házzal zajló futó nyári tematikus táborok között találunk - természetesen a vadászathoz kapcsolódó - irodalmi, gasztronómiai, természetfotós, zenei és kutyás turnusokat is, utóbbiba saját kutyájukkal érkeznek a résztvevők.
Meg kell jegyeznünk azt is, hogy a szóban forgó táborokba, összehasonlítva más ottalvós kínálattal, elérhető árakon lehet eljutni - naná, hogy fontos ez is ahhoz, hogy
legyen elegendő új kutyafiú.
- A legfontosabbak a gyerekek. Akik nálunk nőttek fel, azok ma már a gyerekeiket hozzák ide. Kivétel nélkül jó ember vált belőlük, s mindenütt megállták a helyüket. A gyerekeik is ilyenek, nagyon normális lányok, fiúk, jól tanulnak, érdeklődők, fogékonyak.
- Martonfa ma már egy brand, olyan márkanév, ami, ha szóba kerül, a vadászok körében a minőséget jelenti. Ahhoz, hogy ez továbbra is így maradjon, mindenképpen szükség van a fiatalokra, hogy legyen kinek átadni a tudást, hogy újabb és újabb szarvas szakértők legyenek, akik aztán a következő nemzedékeket nevelik.
Máté Balázs - Fotó: Laufer László
Facebook box
Megosztás
Mások most ezeket a cikkeket olvassák
- Borongós, ködös, hűvös napnak...
- Idegenvezetővel ismerhetjük meg a...
- Kijavították a hibát, ismét...
- Fotós túrán járhatjuk be az...
- Novemberben is nálunk volt a...
- Felmérés: a Fidesz biztosan őrzi az...
- Madaras ivókutat nyert a Kovács Béla...
- Baranya legsportszerűbb csapatait...
- Sikeres nők árnyékában, 32 éve...
- Több mint hetven határsértőt...