Vicze Csilla: "Bezárhat a Hőerőmű, ha nem támogatjuk az adóinkkal"

A helyi gazdák négymilliárd forintos bevételéről, csökkenő széndioxid kibocsátásról és új munkahelyekről beszélnek a Dalkia háza táján a pécsi hőerőmű új biomassza blokkjával kapcsolatban. A Civilek a Mecsekért Mozgalom (CMM) vezetője szerint viszont közel sem ilyen rózsás a helyzet. Dr. Vicze Csilla úgy látja, folyamatos az erdők tarvágása és a szén-dioxid kibocsátás sem biztos, hogy csökkent. A zöldek szerint a helyi természetkárosításból a külföldi tulajdonosok gazdagodnak.

Egészen másként értékeli a biomassza blokk hatását a Dalkia cégcsoport (ehhez a céghez tartozik a Pécsi Hőerőmű is), mint a CMM.

Marton Ferenc, a Dalkia Szolgáltató Központ Kft. kommunikációs vezetője munkatársunk megkeresésére azt mondta, a szalmatüzelésű kazán tüzelőanyaggal történő ellátása, vagyis annak előkészítése, összegyűjtése, tárolása és szállítása összesen százhetven embernek ad munkát a régióban.

- A kazán tüzelőanyagáért éves szinten mintegy 4 milliárd forintot fizet az erőmű. z az összeg nem vándorol külföldre, hanem a régió gazdálkodóinak jövedelmét növeli. Az egység működtetéséhez az erőmű 60-80 kilométeres körzetéből szállítják a tüzelőanyagot, amelynek már kevesebb, mint harmadát teszi ki a hengeres tűzifa. A fennmaradó mintegy hetven százalékot az erdő-karbantartás során keletkező nyesedékek, illetve az ömlesztett mezőgazdasági melléktermék, például napraforgómag-héj alkotja.

A tapasztalatok - tette hozzá Marton - azt mutatják, elegendő biomassza áll rendelkezésre a blokk működéséhez.

- Európa egyik vezető agrár-piackutató cégének felmérése alapján az erőmű száz kilométeres körzetében évente átlagosan mintegy hétmillió tonna mezőgazdasági melléktermék keletkezik. Ennek a mennyiségnek a töredékére van szükség a szalmatüzelésű erőmű folyamatos működtetéséhez - fogalmazott.

A Civilek a Mecsekért Mozgalom álláspontja szerint közel sem ilyen rózsás a helyzet. A biomasszával kapcsolatban a szervezetet vezető dr. Vicze Csilla ügyvéd munkatársunknak úgy nyilatkozott, rosszul járnak a helyiek az új blokkal.

- A Dalkia szerint csökkent a szén-dioxid kibocsátás, ám ezekből a számításokból kimarad, hogy az áldozatul esett erdők mennyi oxigént bocsátanának ki, valamint azt sem veszik figyelembe, hogy a növények erőműbe szállítása révén mennyi káros anyag jut a levegőbe. Arról nem is beszélve, hogy a szállítás során az utakat is tönkre teszik - hozott példát a civilek elnöke.

Vicze Csilla szerint „az állami támogatásban részesülő hőerőmű kohói felzabálják a régió lágyszárúinak közel negyven százalékát - évi 240 ezer tonnát -, hiszen a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a térségben 600-700 ezer tonna szalma áll rendelkezésre". 

- Ha a gazdák a szalmát az erőműnek adják, ennek öt-tíz év múlva súlyos következményei lesznek az állattartásra nézve. E mellett pedig a talajerő-gazdálkodásnak is súlyosan ártanak: mivel a szalma nem kerül vissza a földbe, kizsigerelik azt - magyarázta. Hozzátette: "abszurd, hogy a növények eltüzeléséből nyert energia nagy részét nem a környéken élők használják fel, hiszen az áramot az országos hálózatba küldik és valószínűleg külföldre is értékesítenek az energiából". (A Dalkia álláspontja szerint egyébként akkor is maradna elég szalma az állattartáshoz, ha tízszer nagyobb mennyiséget vásárolnának fel. A külföldi értékesítéssel kapcsolatban pedig úgy vélik, aki ilyet állít, nem ismeri a piaci viszonyokat - a szerk.)

A mozgalom vezetője úgy tapasztalja, az erdők tarvágása sem szűnt meg. Mint fogalmazott, Püspökszentlászló, Vágotpuszta és Sikonda környékén „döbbenetes kitermelés" folyik.

- Hiányosak a jogszabályi előírások az erdővédelem tekintetében. Ugyan a 2009-es erdőtörvény gyakorlatilag megtiltja a tarvágásokat, de ők megtalálják a lehetőségét, hogy jogot szerezzenek a fakitermeléshez - fogalmazott Vicze Csilla. A jogász-környezetvédő hozzátette, "egy tarvágott erdő száz vagy akár kétszáz év elteltével sem lesz ugyanolyan, mint korábban volt".

Képünkön: munkában a biomassza blokk. 

Palotás P. - Fotó: Kálmándy Ferenc