PMFC - Gyirmót
2-1 (0-1)

Labdarúgó NB II., Nyugati csoport, 20. forduló, Pécs, Újmecsekalja, 1500 néző. V.: Solymosi P. (Takács G., Kiss I. B.)

PMFC: Hegedűs - Regedei, Stark, Sütő, Szamosi - Berdó, Pintér, Kvekveskiri (Lantos, 86. p.) - Lovrencsics (Szabó B., 70. p.), Gyánó, Nagy O. (Cseri, 65. p.).
Vezetőedző: Várhidi Péter.

Gyirmót: Boros - Pirka, Kozmér, Böjte, Szabó Cs. - Lajtos, Kiss Zs., Baumgartner, Nagy L. (Varga L., 80. p.) - Laki (Csermelyi, 68. p.), Tóth N.
Vezetőedző: Kiprich József.

G.: Gyánó, 51. p., Sütő, 88. p., ill. Laki, 30. p.

Kiállítva: Laki (szövegelésért, a kispadról), 90. p., Boros Lukács (a Gyirmót pályaedzője, mert befutott a játéktérre), 90. p., Tóth N. (szövegelésért), 90. p., ill. Várhidi Péter (mert belépett a játéktérre), 90. p., Sütő (a kapus támadásáért az ötösön belül), 91. p.

Sárga lap: Pintér, 45. p., ill. Pirka, 14. p., Baumgartner, 80. p.

Ünnepi pillanatokkal kezdődött a találkozó: 75. születésnapja tiszteletére Kamarás Károly, a PMFC örökös tiszteletbeli tagja végezte el a kezdőrúgást.
Kerek fél órán át aztán a labdarúgók fokozták az őszi átlagnál népesebb hazai publikum jókedvét.

A pécsiek ugyanis az első perctől szinte a kapujukhoz szögezték a vendégeket - ám előbb Nagy O. bal oldali ívelt lövése, majd Kvekveskiri balos, lapos bombája csúszott el a kapu mellett. A 22. percben Nagy O. ismételt ugyancsak balról, de jóval közelebbről, ám Boros fölétenyerelte a labdát, majd Sütő fejelte át közvetlen közelről a kifutó kapus, és a keresztléc fölött a labdát.

És ahogy az ilyenkor lenni szokott, a sok kimaradt helyzet meg is bosszulta magát. A 30. percben az addig még egy szolid kapura lövéssel sem próbálkozó Gyirmót megszerezte a vezetést: Bal oldali bedobás után Nagy L. passzolt tovább az alapvonalról, az érkező Laki pedig az ötös sarkáról fordulásból, ballal kilőtte a hosszú sarkot, 0-1.

A gól aztán fel is pörgette a vendégek játékkedvét, két perc múlva Baumgartner kiugratása nyomán Lajtos növelhette volna az előnyt, ám a középpályás nyolc méterről Sütő valamivel korábbi mozdulatához hasonlóan túlzottan magasra ívelt, így a labda Hegedűs és a kapu fölött szállt át az alapvonalon.

Sajnos a pécsiek eddigi formás támadásai helyébe egyre kínlódóbb próbálkozások léptek, és bár a 36. percben Lovrencsics bal oldali beívelése nyomán a Sütő által még fejjel megcsúsztatott labda a bal kapufa tövén csattant, ez a negyedóra az első kettővel ellentétben a gyirmótiak fölényét hozta.

Lendületesen kezdődött a második félidő: előbb Gyánó hatméteres fejese nyomán védett jól vetődve Boros, majd az 50. percben a túloldalon Tóth N. ugratta ki a bal oldal felé kifutó Lakit, aki Hegedűs mellett laposan gurított kapura. A labda simán be is csorgott volna, ám Stark egy hatalmas sprint végén becsúszva, a gólvonalról kivágta a labdát.

Az 51. percben Berdó szerezte vissza az elvesztett labdát a kapu előtt, majd Gyánó elé perdített, ő pedig a 11-es pont mellől, jobbal, félmagasan a háló közepébe bombázott, 1-1.

Továbbra is pörgős, hajtós maradt a játék, a pécsi támadások talán kicsivel többször jelentettek veszélyt a kapura, ám a jó befejezésekkel ezúttal is rendre adósak maradtak a játékosok.

Várhidi Péter két cserével próbálta frissíteni a sorokat, ez azonban érdekes módon nemhogy előnyére vélt volna a csapatnak, de egyre kapkodóbbá, ötletszerűbbé kezdett válni a hazaiak játéka. Az utolsó negyedóra mindkét oldalon látványos visszaesést hozott, és bár a 82. percben Cseri egy hirtelen elépattant labdát hét méterről fordulásból rászúrt, némi munkát adva a földre huppanva védő Borosnak, sok veszélyt már egyik gárda sem jelentett a másik kapujára.

Egészen az utolsó percig! Ekkor ugyanis Cseri szabadrgása nyomán Sütő elé pattant a labda, aki hat méterről a hosszú sarokba fejelt, beállítva a végeredményt, 2-1.

Azt, hogy unalmas lett volna a mérkőzés, eddig sem mondhattuk, ám az igazi "hajtás" csak most jött. Igaz, az utolsó percekben történtekért sem szépség-, sem fair-play díjat nem osztogatnak majd...

Tegyük hozzá, a gyirmótiak indulatainak elszabadulását - ha nem is így kellett volna reagálni rá - egy valóban nem túl sportszerű pécsi mozdulat előzte meg. Egy rúgás nyomán ugyanis Lantos került a földre az arcát fájlalva, a gyirmóti védők pedig kirúgták az oldalvonalon túlra a labdát. A pécsiek viszont a bedobást az ilyenkor szokásos módon nem az ellenfélnek adták vissza, hanem egy saját játékost indítottak egyből, és - ha közvetetten is - ebből kerekedett ki végül a győztes gól.

A vendégkispadon pedig ezt kommentálták többen is kissé harciasan (egy komplett sporttáska is a füvön landolt, továbbá a kispadot védő plexifalon is jókora lyukat ütött valaki...).

A túloldalon Várhidi Péter mindettől függetlenül kapott pirosat, az ő bűne ugyanis nem volt más, mint hogy a gól után, miközben saját játékosainak adott taktikai utasításokat, - mint a találkozó után elmondta, szándéka ellenére, pusztán figyelmetlenségből - ugyancsak egy lépéssel belépett a pályára.

Szintén a már említett "csetepatétól" függetlenül pirosodott be Sütő is, aki pedig egy túlzottan lendületesre vett támadás végén beleszáguldott a kapusba - kívülről nézve egy sárgát biztosan megérdemelt, a kiállítás talán túlzás volt a mozdulatért.

Mindezzel együtt - ha a teljes 90 percet vesszük alapul - a PMFC, főként az első félidei fölényéért, továbbá, amiért hátrányból sem adta föl a küzdelmet, megérdemelte a három pontot, amellyel valószínűleg a tavasz legfontosabb mérkőzését nyerte meg, és egy újabb lépéssel került közelebb a listavezetőhöz.

Várhidi Péter: - Ütközet volt ez, igazi csata, hiszen mindkét együttes keményen hajtott a győzelemért. A végén talán a szerencsésebb csapat nyert, bár aki a pályán volt, mindenki mindent megtett a sikerért. Azért is örülök, mert az ilyen győzelmek erősítik a csapatot.

Kiprich József: - Ilyen sportszerűtlenséget eddigi egész pályafutásom alatt nem láttam, gratulálok a volt szövetségi kapitány csapatának...

Sz. Zs. - Fotó: Maletics László