Hargitai János: ki kell használni a ziccert, ismét pályára kell állítani az új PMFC-stadion ügyét!

2023. december 01. péntek 11:39

Hargitai János: ki kell használni a ziccert, ismét pályára kell állítani az új PMFC-stadion ügyét!

A balliberális pécsi városvezetés teszetoszasága miatt két éve elbukott az új PMFC-stadion ügye, azonban most, az állami építési és beruházások rendjéről szóló törvény elfogadásával ismét esély kínálkozik arra, hogy megvalósuljon az építkezés. Hargitai János kereszténydemokrata országgyűlési képviselő, a beruházás egyik fő zászlóvivője szerint a ziccert ki kell használni, ehhez pedig elsőként el kell érni, hogy felkerüljön a stadion arra a listára, amely az elkövetkező évek állami beruházásait tartalmazza.  

 

 

Szomorú hírt kaptak 2021 karácsonyán a pécsi és a baranyai sportbarátok, valamint rajtuk kívül azok is, akik a megyeszékhely és a megye fejlődésének egyik lehetőségét látták felcsillanni abban, hogy végre modern, többfunkciós stadion épül Pécsett.


A kormány ugyanis akkor közzétett határozatában visszavonta a korábbi döntését, így egyelőre nem épülhetett meg a Bozsik Aréna mintájára tervezett 8000 fős stadion.

A történtek előzménye: 2020 novemberében jelent meg a Magyar Közlönyben a kabinet döntése arról, hogy új stadion épül Pécsett. Ebben rögzítették, hogy a kormány „elkötelezett a pécsi városi sportinfrastruktúra és sportág-fejlesztési program támogatása mellett". Mint az a dokumentumból kiderült, a kabinet „egyetért azzal, hogy Pécsett egy új, 8000 fő befogadására alkalmas, UEFA 4. kategóriájú stadion létesüljön".

Később egy újabb határozat is megjelent a PMFC új stadionjáról: ebben többek között az olvasható, hogy az előkészítésért Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere felelt, a szükséges pénz előteremtéséért pedig Varga Mihály pénzügyminiszter.

A dokumentumból kiderült az is, hogy a beruházás előkészítésére a pécsi önkormányzat sportcégét a Pécsi Sport Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaságot, megvalósítására pedig a Beruházási Ügynökséget jelölte ki a kabinet.


A kormány akkor arról is döntött, hogy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek fogják minősítik a stadion felépítését, amivel az ügyintézés gyorsítását célozták meg.


A menetrend szerint a Bozsik Aréna Pécsre adaptált tervei alapján első körben a megvalósíthatósági tanulmány és a kivitelei tervek készülhettek (volna el), ezek költségei - lapunk akkori értesülései szerint - várhatóan egymilliárd forint körül alakultak.

A tervek és az egyéb dokumentumok összeállítását nagyjából háromnegyed évre becsülték hozzáértők a közbeszerzési eljárás lezárultát követően. Mindez tehát azt jelentette volna, hogy ideális esetben 2022 első felében lehetnek kézben az építkezés megkezdéséhez nélkülözhetetlen dokumentumok, ami után megkezdődhetett volna a kivitelezés.

A beruházás helyszíne az első hírek szerint is a Bolgárkert lett volna, ezzel utóbb a pécsi közgyűlés is egyetértett. (A szükséges nagyságú terület megvásárlására a pénz rendelkezésre állt egy korábbi MLSZ-támogatásnak köszönhetően.)

A további kilátásokat illetően rendkívül kedvező fejleménynek volt tekinthető az is, hogy lapunk értesülései szerint a létesítmény üzemeltetését az állam vállalja, azaz a városnak nem került volna pénzébe a stadion fenntartása, az építkezés maga pedig alaposan felpörgethette volna a baranyai gazdaságot, számos munkahely jöhetett volna létre.

A telekvásárlást eredetileg 2021 őszére tervezték, a megvalósítás azonban nagyon lassan haladt előre, sőt, a végén már szinte sehogy.

Mindeközben balliberális politikusok és a szolgamédiájuk kampányt indítottak, mondván, „a pécsieknek nem kell stadion". Ezt Mellár Tamás - aki függetlenként lett országgyűlési képviselő, ám aztán beült a Párbeszéd frakciójába, ahonnan most éppen a kilépését fontolgatja - online szavazást indított. Ezen közlésük szerint mintegy kétezren vettek részt, a szavazók 88 százaléka - szintén közlésük szerint - elutasította a beruházást. (Tegyük hozzá, ez a szám nagyjából a pécsi lakosok lélekszámának 1,1 százaléka - a szerk.)

Mindeközben kitört a koronavírus-járvány, a gazdaság helyzete nehezedett, s miután a város érdemben semmit nem tett a megvalósítás érdekében, a kormány visszavonta az építkezésről szóló határozatot.

Hargitai János akkor azt írta Facebook-bejegyzésében: „Gáncsoskodni lehet, helyben is, távolból is. A stadion ügyében - így is, úgy is-megtörtént. Adjuk fel a város érdekeit? Nem! Hiszem, hogy a józan, hallgatag többség a városi sportlétesítmények építését akarja. Mi építeni akarunk és fogunk! Kormánytámogatással."

A nemzeti oldal politikusa szerint már eljött az idő, hogy ismét napirendre kerüljön a kérdés.

Lapunknak nyilatkozva kifejtette, optimizmusát az táplálja, hogy elfogadta az Országgyűlés az állami építési és beruházások rendjéről szóló törvényt, ami merőben új helyzetet teremt.

- Ez követően ugyanis minden szaktárca meg fogja határozni a következő tíz évre szólóan a saját területén megvalósítani kívánt beruházásokat, majd erről kormányhatározat készül. A mi feladatunk nem más, mint hogy elérjük, hogy a PMFC-stadion is bekerüljön a határozatba. Erre az esélyeink jók, mivel a kormány már korábban is támogatta az elképzelést, de ehhez újratervezésre van szükség.

Hargitai János azzal is érvelt, hogy az aréna építése nem csupán pécsi érdek.

- Ha ránézünk a Dél-Dunántúl stadiontérképére, azt látjuk, hogy hozzánk legközelebb Zalaegerszegen van nagy és korszerű ilyen létesítmény, a régiónk ilyen szempontból fehér folt. Azért is szükség van a pécsi stadionra, mert ha az akadémián pallérozódó fiatalok azt látják, közel és távolban nincs olyan létesítmény, amelyben számukra vonzó lenne egyszer majd pályára lépni, el fognak menni máshova. Sőt, már akadémiai szinten sem bennünket választanak, holott a pécsi képzőközpont infrastruktúrája már most is kiváló.


Mindezt természetesen a sport iránt elkötelezett kormány is érzékeli, látja, ezért számíthatunk a támogatására a képviselő szerint ebben az ügyben is.

A politikus hozzátette, a létesítményben kapna helyet a PMSC Öregfiúk Egyesülete által gyűjtött relikviák is, de nem pusztán egy múzeumot hoznának létre, hanem egy olyan közösségi teret, ahova bejárhatnának sztorizni, kávézni, találkozni a jövő generációinak képviselőivel.

 

M. B.