A javarészben a baranyai labdarúgó-szakosztályok képviselőiből kikerülő meghívottakat Horváth Zoltán alelnök és Weisz Péter, a Baranya Megyei Önkormányzat Nemzeti Kisebbségi és Sportbizottságának elnöke köszöntötte.

Az esemény első perceiben Puskás Ferenc emlékére levetítették az évszázad meccse, az emlékezetes londoni angol - magyar kilenc gólját, majd - egyben mint vendéglátó - Horváth Zoltán, a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének alelnöke az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatait, vállalásait gyűjtötte csokorba.

„A labdarúgás a társadalom leképeződése", helyezte rögtön tágabb térbe a sportágat. Hozzátéve, hogy a megyei önkormányzatnak a településeknél lényegesen kevesebb módja - és anyagi lehetősége - nyílik a sport támogatására. Ennek ellenére a maga eszközeivel igyekszik mindent megtenni ennek érdekében, forintosítva ez nagyjából évi 10-15 milliót jelent, amelyet elsősorban a szakági szövetségek támogatására fordítanak, az élősportra sajnálatosan évről évre kevesebb jut.

Örömteli friss hír ugyanakkor, hogy az orfűi sporttáborban már a végéhez közeledik az a 180 milliós (pályázati forrásból megvalósuló) beruházásuk, amelynek keretében új műfüves pályák és egy rekortán futópálya is épül. Ennek elkészülte után az önkormányzat évi 1700 ingyenes vendégéjszakával látja majd vendégül a megye kistelepüléseinek sportklubjait, diáksportköreit is.

A meghívott előadók is mindannyian ugyanazt a kérdéskört igyekeztek körüljárni - más-más szemszögből. Elsőként Kapronczai János, szentlőrinci utánpótlás-szakágvezető a megye jelenlegi gyermeklabdarúgó-bajnokságainak rendszeréről, felépítéséről, a résztvevő csapatokról, a versenyeztetés további lehetőségeiről ejtett szót.

Bánki Erik, az Országgyűlés Sport és Turisztikai Bizottságának elnöke elsősorban fideszes politikusként közelített azokhoz a problémákhoz, amelyek szerinte a majdani polgári kormánytól várnak megoldást. Ezek sorában az élre kívánkozott az utánpótlás-nevelés állami támogatásának jelenős emelése, a fiatalok sportja területén a tömegbázis szélesítése, továbbá a versenysport finanszírozásának újraértékelése, növelése.

Hangsúlyozta továbbá a mindennapos iskolai testnevelés bevezetésének szükségességét, megemlítve egy országos felmérés elrettentő példáját, amely szerint ma Magyarországon a 8-14 éves gyerekek 40 százaléka túlsúlyos, ezek fele pedig kórosan elhízott - azaz láthatóan nem jól működnek a példák az egészséges életmódra nevelés területén.

Ehhez csatlakozva Mészöly Kálmán volt szövetségi kapitány már konkrétan a labdarúgás területéről hozott szerinte megoldásra váró feladatokat, anomáliákat - nem elhallgatva azt sem, hogy az elmúlt években tapasztalhattunk némi előrelépést is, elég csak a Debrecen BL-szereplésére és az azt körülvevő szurkolói érdeklődésre gondolni.

Az exkapitány különvéleményét osztotta meg a résztvevőkkel a légiósokról - a nálunk játszó külföldiek, és a magyar fiatalok távozása kapcsán egyaránt. Előbbiekkel (hasonlóképpen az itt munkálkodó külföldi trénerekkel) kapcsolatban nehezményezte, hogy az ebben érintettek többsége a magyar labdarúgás pillanatnyi teherbíró képességét meghaladó díjazásban részesül, miközben szerinte teljesítményük ezzel, illetve a hasonló posztokon futballozó, illetve edzősködő magyar labdarúgókéval-edzőkével legtöbbször nem áll arányban.

Matyi Dezső, a PMFC elnök-tulajdonosa bevezetőjében a labdarúgásban, a klubokban szerepet vállalók felelősségéről, a fiatalok ideális játéklehetőségének megteremtéséről, mint első számú kötelezettségről beszélt. Szót ejtett a versenyszellem mielőbbi felélesztésének szükségességéről, hiszen, ahogy fogalmazott, minden későbbi siker alapját ez a „profi" szemlélet határozza meg.

Az akadémiákkal kapcsolatban minél több regionális központ létrehozásának fontosságát hangsúlyozta, mondván, az mégsem normális, hogy 14-16 éves gyerekeket alkalmasint az ország túlsó végébe kell küldeniük a szülőknek, ha focistát akarnak nevel(tet)ni belőlük.

Sz. Zs. - Fotó: Kováts Judit