Sors Tamás újra teljes erővel edz

Akárhogy is nézzük, Pekinggel új időszámítás kezdődött a 17 esztendősen sportága csúcsára érő pécsi fiatalemberrel. Egy csapásra médiasztár lett belőle - amihez világra szóló eredménye mellett mindig mosolygó, megnyerő modora is biztosan nagy lökést adott. Sólyom László köztársasági elnök Peking után a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje Polgári Tagozatával tüntette ki, Pécsett a Pro Communitate díjat vehette át, és a napokban köszöntötték baranyai olimpikon társaival együtt a Megyeházán is.

Kétség sem férhet hozzá, egy keményen végigdolgozott olimpiai ciklus után - hát még, ha az egy világcsúccsal megszerzett arany- és két ezüstéremben csúcsosodik ki - pár hónap pihenő a minimum, ami kijár egy élsportolónak.

Ráadásul Sors Tamás számára mindez nem is a szó valódi értelmében adatott meg az idén ősszel, hiszen miközben az uszodát tényleg csak „egészségmegőrző" jelleggel látogatta, teljes láblógatásról szó sem volt.

- Valóban nem lazsáltam, csak a testem helyett az elmémet edzettem - utal e párhuzammal arra, hogy most kellett bepótolnia azt a rengeteg elmaradást, amelyet a sok tréning és verseny miatt az iskolában szedett össze.

- Egy önhöz hasonló hírességen a gimnázium sem foghat ki -, célzunk az ilyenkor borítékolhatóan megenyhülő tanári szigorra is, de Sors Tamás lehűti a kedélyeket. - Az utcán, a boltban valóban nagyon sokan másképp tekintenek rám, mint korábban, megismernek, gratulálnak, de a suliban, ott nincs pardon - mondja.

- Ha valami nem úgy megy, ahogy kellene, ugyanakkora egyessel díjazzák, mint bárki másnak, és ez így helyes. Erre egyébként a reáltárgyakból van nagyobb esélyem, a történelmet például viszont nagyon szeretem - teszi mindjárt hozzá, mire is megy el mostanában az energiája. - Különben magántanuló vagyok, de mégis bejárok az iskolába, így sokkal könnyebb a felkészülés.

Arra a kérdésre, hogy a nyakunkba szakadt pénzügyi váláság közepette kapott-e valami igazán jó tanácsot, hogy mibe fektesse a magyar pekingi csapatból kiérdemelt legmagasabb, 68 milliós állami jutalmat, magától értetődően válaszolja, különösebben nem foglalkozott a kérdéssel, a pénz közönséges bankbetétben vár jobb sorára. - Na jó, egy igazán profi notebook már régen a szívem vágya volt, azzal tényleg megleptem magam - árulja el.

- Jól látjuk, kissé kikerekedett az arca az elmúlt hónapokban? - kérdezzük, mire az eddig jobbára csak tekintetével helyeslő jelen lévő ifjú mester, Petrov Iván széles mosollyal lecsapja a labdát: - Kicsit? Tíz kilót hízott. Lassan alkalmatlan lesz az úszásra...

- Valóban, sőt, az állóképességem is kicsit megkopott -, vallja be Tamás - épp ideje volt visszazökkenni a munkás hétköznapokba. Az ünnepek környéke még ennek jegyében telik, aztán januártól tényleg kemény időszak jön, rögtön egy három hetes floridai edzőtáborral. A paraúszó Eb ugyan csak majd októberben, a vb pedig decemberben jön, ám én, mint korábban, az egészségesek versenyein is rajtkőre állok majd, azaz a nyári Világkupára vissza kell nyernem a régi formámat - vázolja 2009-es időtervét.

Az új olimpiai ciklus első esztendeje annyiban azonban különlegesnek számít majd Sors Tamás számára, hogy most kizárólag a technika csiszolására koncentrálnak, vagyis nem az a cél, hogy a pekingi világcsúcsot ismét mielőbb átadják a múltnak. Arra még bőven van idő Londonig, ahol Tamás, még mindig csak huszonegy esztendősen, szeretné megismételni 100 pillangón elért paralimpiai elsőségét.

Képünkön: "Igen, ez valódi..." Petrov Iván (balra), Sors Tamás (jobbra) edzője Pekingben is bizonyította, hogy egy jó poénért nem kell a szomszédba mennie

Sz. Zs. - Fotó: MTI