Szabó család: üstökösként a tatamin

2009. május 24. vasárnap 19:03

Szabó család: üstökösként a tatamin
Nehéz tömören szavakba önteni mindazt a munkát, elhivatottságot és eredményeket, amelyet az Egerági Üstökös SE-nél a Szabó név foglal keretbe: a klubalapító édesapa-edző, a hatvanas-hetvenes évek legkitűnőbb hazai dzsúdósa a Pécs melletti községben ősztől tavaszig lakóháza alagsori edzőtermében, a jó idő beköszöntével a kontinensen is egyedülálló szabadtéri pagodájában készíti föl immár nívós világversenyekre saját öt gyermekét, meg persze az egész szakosztály legkiválóbbjait.

A legfrissebb hírrel kezdve: Szabó Franciska a napokban egy 100 ezer dollár összdíjazású tunéziai Grand Prix viadalra érdemelt ki meghívót - az már a sors fintora, hogy a repülőgép késése miatt kialvatlanul kellett tatamira lépnie, így az első fordulóban búcsúra kényszerült. Ezt megelőzően a felnőtt Világkupa-viadalokon igyekezett felnőni a nemzetközi elithez, aminek sikerességét legutóbbi, bécsi 7. helye is igazolja.

Pedig, ahogy ő, testvére, Katinka (képünkön) is még bőven az utánpótlás-korosztályba tartozik: idei fő céljuk a hivatalosan első ízben kiírt ifi-vb-re szóló kvalifikáció megszerzése - az ennek „felvezetőjéül" szolgáló ifi Világkupáról két arany- és egy bronzéremmel térhettek haza.

És hogy a fiúkkal is bővítsük a kört, Szabó Frigyes, Tas és Hugó idei eredményei (is) beszédesek: az Üstökös egyébként is párját ritkító sikereinek részeseiként (Gard Richárd, Semjén Luca, Zóka Norbert, Koósz Richárd, Koósz Márk, Temesvári Kamilla, Udvari Ákos társaságában) többek között a Magyar Kupa, a nyílt, nemzetközi Budapest-kupa, valamint több országos utánpótlásverseny érmeiből gyűjtöttek össze fényes kollekciót.

A sikerek titkáról faggatva az immár betöltött hatvanadik évéből tízet minden további nélkül letagadható, 6. danos nagymester (egykori olimpikon, kétszeres Eb-ezüstérmes, szenior Európa-bajnok, az amerikai haditengerészet bajnoka, tizennégyszeres magyar bajnok, háromszor az év dzsúdósának választott) Szabó Ferencet, meglepően szűkszavú ars poetica a válasz. „Sokat kell dolgozni, és olyankor is, amikor mások pihennek: kora reggel vagy akár az iskolai szünetekben..."

Való igaz, Szabóék és az egész Üstökös sokat dolgozik. A családi ház aljában üzemelő dojo kicsi, de barátságos, látszatra is a dzsúdó igazi szentélye, a falakról mindenünnen a sportág fotói, relikviái köszönnek vissza. A helyszűke miatt olykor egymást váltva végzik a kis csapat tagjai a gyakorlatokat, a középen ülő mester vezényszavára. A családias légkört fokozza, hogy ha szükséges, nemcsak az edző, de a nagyobbak, így tapasztaltabbak is segítenek a kicsiknek.

Szabó Ferenc amúgy nemcsak hogy saját otthonában, de ingyen foglalkozik a fiatalokkal. Külön figyelmet szentel a rászoruló gyerekekre, akiket akkor is befogad a házába edzőtáborozásra, ha nem tudnak fizetni az ellátásért.
Két éve pedig felépítette a kertjében Európa első szabadtéri pagoda-edzőtermét, azaz dojo-ját, amelyet nemrégiben a japán felnőtt cselgáncs-válogatott is megtisztelt egy rövid látogatással.

Mindezek után nyilván senki számára nem szorul magyarázatra, hogy a jelenleg mintegy 30 fiatalt, köztük hat válogatottat trenírozó Szabó Ferenc (a több száz jelölt közül végül nyolc kiemelkedő pedagógus társaságában) miért érdemelte ki az ugyancsak frissiben átvett „Segíthetek? MOL-Tehetséggondozásért"-díjat, amelyet olyan tanároknak és edzőknek ítél oda az Új Európa Alapítvány kuratóriuma, akik önzetlen, kiváló munkájukkal, mentori tevékenységükkel segítik a tehetséges fiatalok kezdeti lépéseit és későbbi pályafutásukat.

Ahogy az sem meglepő - csípünk el végül egy helyszíni „hírmorzsát" - hogy a környéken újabban a rendőrjárőröknek sem igen akad dolguk: az Üstökös felívelése óta valamiért a helyi közbiztonság is látványos javulásnak indult...

(Bővebb információk az egyesületről: www.egerag.hu/judo)

Sz. Zs.