Üzenjünk az UEFÁ-nak, hogy ők is megértsék: szurkolni szeretnénk, de azt nagyon

Miközben itthon az is, aki életében nem nézett végig meccset, a válogatott sikerén fellelkesülve mosolyog ránk az utcán, a világ- és a magyar sajtó egy része majd' önkívületi állapotban jajveszékel a fekete pólót viselő magyar szurkolók miatt. Én is ilyen pólót hordok ezekben a napokban (is), mégsem vagyok náci. Én kérek elnézést.  

Már nem is tudom, milyen volt, sőt, azt se nagyon, mikor volt az első. 

Apámmal mentünk, az biztos, a nyolcvanas évek elején egy németek elleni meccsre. Akkor láttam először a stadiont, élőben a válogatottat. És akkor hallottam először, milyen hátborzongató, amikor több tízezer torokból hangzik fel: ria, ria, Hungária!

Istenem, mennyire szeretem!

Aztán később, sok évvel később: a meccsek előtt lehúzni egy snapszot, de pont ám szigorúan a Császár fényképe alatt, pacsizni, üvölteni az aluljáróban, s aztán ott bent, a lelátón kékítőt oldani az ég vizében, eggyé válni mindenkivel.

S most, ezekben a napokban megtörtént a csoda. Amire vártál. Minden bizonnyal nyolcaddöntőt játszunk. Talán az angolokkal. Talán a németekkel. Mindegy. Barátom már szervezi az utazást.

Mert ott kell lenni, bár nem tudom, milyen lesz nélküled a Nélküled.

Csakhogy van itt még egy apróság: az UEFA fegyelmi eljárást indított az Izland elleni meccsen történt szurkolói rendzavarások miatt (értsd: néhányan átmásztak az egyébként szintén magyarok által elfoglalt szektorokba, és, azta, görögtüzek is gyúltak a nézőtéren.) Ennél súlyosabb azonban - bár ne feledjük, hogy egy felfüggesztett büntink már van, s ez azért nem sok jót ígér -, hogy a világ- és a magyar sajtó egy része azzal van tele, hogy fekete pólós magyar nácik randalíroztak Marseille-ben. Na meg karlendítés is volt, igen, szerintük olyan.

Az angol bulvárlapok pedig már most hergelik olvasóikat, mi történik, ha velünk meccselnek - nem ám attól tartanak, hogy mi lesz a pályán, hanem hogy mi lesz odakint.

S közben oldják a maguk kékítőit is buzgón, aminek a végeredménye az lehet, hogy elhiszi a világ, aki magyar, mind náci - hogy nem sül ki a szemük!

Úgyis felesleges - ez már be is bizonyosodott - azzal próbálkozni, hogy elmagyarázzuk, mit is jelent valójában a szívtől az égig koreográfia. Meg azt is, hogy elmondjuk, miért hordjuk a fekete pólót, rajta a fehér Magyarország felirattal.

Idióták persze mindenütt vannak, naná, hogy nálunk is.

De ettől még nem leszünk mindannyian bűnösök, az a világ remélhetően elmúlt.

Ja, és csak mondom, az orosz drukkerek konkrétan rakétákkal lőttek az angol szurkolókra, akik csak azért nem vágtak vissza, mert tökrészegek voltak. Mégis, mindkét csapat ott van az Eb-n.

Szóval, üzenjünk az UEFÁ-nak, hogy ők is megértsék. Mi csak szurkolni akarunk, de azt nagyon. Ne adj' Isten, akár fekete pólóban.

Képünkön: magyar szurkolók Marseille-ben. 

Máté Balázs - Fotó: MTI/Illyés Tibor