Vb-esélyes a pécsi vívóutánpótlás

2010. augusztus 09. hétfő 18:22

Vb-esélyes a pécsi vívóutánpótlás
Miközben Peterdi András és a csapat révén a pécsi felnőtt párbajtőrvívók az ország legjobbjai közé kerültek, nem szabad megfeledkezni az utánpótlásról sem: hiszen a PTE-PEAC-PVSE vívószakosztályának edzői rendre újabb és újabb tehetségeket nevelnek. Közülük az elmúlt idényben Berta Dániel és Miklós Kristóf figyelemreméltó eredményeket értek el .

Berta Dániel, aki már egy éve az utánpótlás-válogatott kerettagja, hatéves vívópályafutásának eddigi csúcsát érte el azzal, hogy idén tavasszal megnyerte a kadet-korosztályú egyéni országos bajnokságot. Danka Sándor tanítványát az elmúlt idényről és a jövőbeli tervekről kérdeztük.

– Mennyire volt „benne a pakliban” az országos bajnokság-győzelem?
– A verseny előtt nem számítottam rá, hogy megnyerhetem. De nagyon jó formában voltam, aznap minden összejött. Az elődöntőben éreztem először, hogy megszerezhetem akár a végső győzelmet is.

– Nem sikerült viszont az, ami sokáig lehetségesnek tűnt: a kadet világ- és Európa-bajnokságra való kijutás.
– Sokáig kijutó helyen álltam, de a kvalifikáció végül nem sikerült. Viszont mivel a következő idényben is kadet-korosztályú leszek, újra megpróbálom a kijutást, amire újra jó esélyem van, hiszen jelenleg a 3. helyen állok az országos ranglistán.

– Melyik eredményedre vagy a legbüszkébb az elmúlt idényből?
– Az országos bajnoki címemre. De örültem annak is, hogy a diákolimpián két korosztályban is bronzérmet szereztem egyéniben, valamint, hogy a kadet-csapattal is dobogóra állhattunk az ob-n. Nagy élmény volt, hogy junior világkupára is eljuthattam, remélem, a jövőben ez minél többször meg fog történni.

– Ezen felül milyen célokkal vágsz neki az új évadnak?
– Szeretném megtartani a kerettagságomat, és célom az Európai Kadet Körversenyen a nyolc közé jutás. Ha ez utóbbi összejönne, az sokat segítene a vb-Eb kvalifikációban is.


Felemás idényen van túl Miklós Kristóf. Kiváló eredményeket ért el, viszont a világversenyekre való kijutás neki sem jött össze. És az idény kezdetén elvesztette edzőjét...

– Mindenképpen első helyre kívánkozik a kérdések sorában: nyolcévnyi közös munka után edzőváltásra kényszerültél, hiszen tavaly ősszel elhunyt mestered, Gaál Csaba. Mennyire volt zökkenőmentes az átállás?
– Végtelen hálával tartozom Csaba bácsinak. Örülök, hogy a tanítványa lehettem, nagyon sokat tanultam tőle. Sajnálom, hogy nincs már köztünk. Az „átállás” zökkenőmentes volt, mert új edzőmmel, Bokrétás Csabával könnyen megtaláltuk a közös hangot.

– Az elmúlt idényben elért eredményeid ezt bizonyítják. Mik voltak a legnagyobb sikerek?
– Az Európai Kadet Körverseny pisai eseményén 251 induló közül végeztem a 7. helyen, ezenkívül itthon egy felnőtt válogatóversenyen sikerült a legjobb nyolc közé kerülnöm. Ezekre vagyok a legbüszkébb – na és a diákolimpián szerzett ezüstérmemre, nemkülönben a kadet OB-n elért csapatbronzra.

– Hasonló cipőben jártatok az elmúlt idényben Berta Danival: sokáig kijutó helyen álltál a ranglistán, végül mégsem sikerült kvalifikálnod magad a korosztályos világversenyekre. Mit szeretnél elérni a következő évben?
– Sajnálom, hogy nem jött össze a kijutás az idén, de remélem, a későbbiekben részt vehetek még vb-n vagy Eb-n. Az új szezonban nehezebb dolgom lesz, mert már junior korú leszek, és egy igen erős mezőnyben kell helytállnom. Ez eddig jól megy, mert a 9. helyen állok a ranglistán, így tagja vagyok a világkupákon induló keretnek. Szeretnék a következő évben megkapaszkodni a junior élmezőnyben, és tapasztalatokat gyűjteni a világkupaversenyeken.

Képünk illusztráció.

Cs. G.