Halálos vírus terjedéséhez vezethet a vízi világban a jégolvadás

A tudósok összekapcsolták az északi-sarkvidéki tengeri jég olvadását az utóbbi évtizedekben a tengeri emlősök körében pusztító halálos vírus terjedésével. Megállapították, hogy a Phocine distemper vírus (PDV) az Atlanti-óceán északi részén lévő állatoktól terjedt el a Csendes-óceán északi részén található állományokig.

Az északi-sarkvidéki tengeri jégveszteség az elmúlt négy évtizedben a bolygó éghajlatváltozásának egyik legszembetűnőbb jele. Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testület (IPCC) szerint 1979 és 2018 között a jég mennyisége évtizedenként mintegy 12 százalékkal csökkent - írja a BBC.

A kórokozók elterjedése gyakoribbá válhat, ha a jég további csökken

„A szeptemberi tengeri jégváltozások valószínűleg legalább ezer éve példa nélküliek. Az északi-sarkvidéki tengeri jég az új jégtáblák kialakulásával egyidejűleg vékonyabbá vált. A többéves jég aránya - amely legalább öt év - 1979 és 2018 között körülbelül 90 százalékkal csökkent"- mondta az IPCC az óceánokról és a krioszféráról szeptemberben közzétett jelentésben.

Ennek a jelentésnek a fényében a kutatók megvizsgálták a PDV-fertőzés valószínűsíthető terjedését, amely 2002-ben számos fóka pusztulását okozta az Atlanti-óceán északi részén.

A vírus a Csendes-óceán északi térségén található élőlényei körében azonban 2004-ig nem tört ki. Akkor először egy tengeri vidrában találtak PDV-t Alaszka partjainál.

Több mint 2500 tengeri emlőstől vettek mintákat kutatók különböző helyszíneken. A megjelölt állatok vándorlásának adatait műholdak segítségével rögzítették. Az eredmények alapján a mozgásuk összefüggésben állt a tengeri jégveszteséggel kapcsolatos adatokkal.

A tudósok szerint a 2002 augusztusában bekövetkezett rekordolvadás a PDV széles körű elterjedését okozta a Csendes-óceán északi részén található Steller-oroszlánfókáknál 2003-ban és 2004-ben. Akkor az állatok több mint 30 százaléka fertőzött volt.

A PDV gyakorisága a nyílt vízi útvonalak 2008-as kialakulásáig csökkent, majd 2009 után ismét elérte a csúcspontot.

„A tengeri jégveszteség miatt a vadvilág új élőhelyeket keres, amire a fizikai akadály elhárulásával szabad utat kapnak" - fejtette ki Tracey Goldstein, a tanulmány egyik szerzője és a kaliforniai Davis Egyetem professzora.

Hozzátette: Amint az állatok vándorolnak, és más fajokkal érintkeznek, újabb lehetőségek alakulnak ki a fertőző betegségek átadására, valamint elterjedésére, ami pusztító következményekkel járhat.

EQM