Orbán-interjú: első kézből tájékozódhattak az amerikaiak

Az amerikai nézők egy fontos döntés, egy választás előtt első kézből tájékozódhattak az európai helyzetről Orbán Viktor miniszterelnök Tucker Carlsonnak adott interjújából - jelentette ki a Batthyány Lajos Alapítvány (BLA) szakmai programvezetője a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. (Az eredeti videó itt tekinthető meg - a szerk.)

Pócza István közölte, a nézők az amerikai médiaszemélyiség X közösségi oldalán közép-európai idő szerint szerdán megjelent interjújából közvetlen információkat szerezhetnek arról, hogy Európában és Magyarországon, egy olyan országban, amelyik Ukrajnának a szomszédja, hogyan látják a dolgokat.

A külpolitikai szakértő úgy fogalmazott, ebben a formában nem feltétlenül csak azokat az információkat kapják meg, amelyeket az Egyesült Államok különböző mainstream - jellemzően baloldali és liberális elkötelezettségű - média oldalai próbálnak meg a számukra közvetíteni.

A BLA szakmai programvezetője hangsúlyozta, Orbán Viktor az interjúban egyértelműen kiállt Donald Trump korábbi elnök mellett, mondván, hogy az ő újraválasztása lenne a megoldás a háború mihamarabbi befejezéséhez. A legnagyobb lapok és hírügynökségek a beszélgetésnek ezt és az európai biztonságra vonatkozó részét emelték ki.

Pócza István kifejtette, önmagában annak is jelentősége van, hogy milyen sok ember érdeklődik az iránt, hogy a magyar miniszterelnök, illetve Magyarország egy bizonyos kérdésben mit képvisel. Az interjú kiemelkedő nézőszáma azonban összefügg a történelmi helyzettel és a geopolitikai szituációval.

Ahogy Tucker Carlson a Mathias Corvinus Collegium és a Mandiner közös rendezvényén fölhívta a figyelmet, Amerikában széles körben elterjedt nézet, hogy Ukrajna szinte bármelyik pillanatban meg tudja nyerni ezt a háborút. Ez azonban egész egyszerűen nem igaz, méghozzá azért, mert itt egy már hosszú ideje elhúzódó állóháborút látunk, amely akár évekig ezen az intenzitási szinten kitarthat anélkül, hogy komoly eredményeket tudna egyik vagy másik fél elérni - mondta a külpolitikai szakértő.

A BLA szakmai programvezetője szerint amerikaiak mintha hozzászoktak volna ahhoz, hogy Európa geopolitikai kérdésekben automatikusan követi őket. Viszont Európának meg kell tudnia határozni saját elképzeléseit, és mintha ez az öntudatra ébredési folyamat elkezdődött volna. Ennek fontos eleme, amit a német külügyminiszter mondott ki a közelmúltban: be kell látni, hogy a szankciós politika nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, nem sikerült Oroszországot gazdaságilag térdre kényszeríteni.

Pócza István példaként említette, hogy soha nem volt ennyire magas az Oroszországból az EU-ba behozott cseppfolyósított földgáz (LNG) mennyisége, vagyis az történt, hogy az olcsó orosz gázt cseréltük le drága orosz gázra. Más termékek pedig sokszor átcímkézve, más országokon keresztül, jóval drágábban jutnak el az EU-ba, Oroszország pedig ugyanúgy profitál belőle.

A szakértő felidézte, a magyar miniszterelnök beszélt arról, hogy milyen volt az a turbulens időszak, amikor Oroszország és az orosz vezetés meggyengült. Arra próbálta emlékeztetni az amerikaiakat, illetve az egész világot, milyen komoly félelmek voltak akkor, hogy atom-, biológiai vagy más tömegpusztító fegyverek különböző kisebb katonai csoportok kezébe kerülnek. Ezekkel az eszközökkel nem csupán egy politikai szereplőt, hanem szinte az egész világot sakkban lehet tartani. Éppen ezért az az elképzelés, hogy Oroszországot mindenképpen meg kell gyengíteni, olyan mértékben, hogy politikailag szétessen, nem biztos, hogy a stabilitást tudná szolgálni közép- és hosszú távon.

Pócza István leszögezte, Európának nem az az érdeke, hogy háború legyen a szomszédban, hogy a nagyhatalmak rajtunk keresztül feszüljenek egymásnak, hanem az, hogy a konfliktust a fegyverszünet, majd a békekötés irányába próbáljuk meg elmozdítani.

A szakértő úgy fogalmazott, több ország is egyre inkább elköteleződik amellett, hogy a feleket "össze kellene valahogy terelni" annak érdekében, hogy leálljon az öldöklés, elindulhasson az újjáépítés Ukrajnában, és a kapcsolatoknak az újjáépítése is Európa és Oroszország között.

MTI