Újabb fedél kerülhet a Hullámra

Szabó Tamásnak a napokban a Pécsi Fürdő Kft. ügyvezetői székébe került, hogy a tulajdonos önkormányzat 53 millió forintos gyorssegély kiutalásával tudta csak rendezni a Hullámfürdő által fölhalmozott adó-, közüzemi és egyéb tartozásokat.

Ám azt a cég pénzügyi hátterét vizsgálók már előzetesen megállapították, hogy a hiány jórészt abból is adódhatott, hogy a Hullám objektív okok miatt képtelen a normális gazdálkodásra. Az uszodát ugyanis javarészt a sportolók használják (önkormányzati támogatással), így valójában nem marad értékesíthető szabad vízfelület - magyarán, a pécsiek a nap nagy részében egyszerűen nem férnek már be csak úgy, egy kis lubickolásra.

(A sportmedence pontos időbeosztásának megtekintéséhez KLIKK IDE!)

A mégis úszni vágyóknak jó hír, hogy délelőttönként fél kilenctől tízig, majd fél egytől fél kettőig „töküres" az uszoda, apró szépséghiba, hogy ez legtöbbünknek a munkaidejébe esik...

Kora reggel, délután, este legjobb esetben is egy-egy pálya marad a vendégeknek - még örülhetünk, hogy nem kérnek felárat, amiért az esetleg éppen a szomszédban tempózó olimpikon Bodor Richárdtól leshetünk el mesterfogásokat...

A mostani kényszer-tőkeinjekció azonban megoldáskeresésre is sarkallta az illetékeseket. Így fordulhat elő, hogy kivételesen a legteljesebb körű politikai egyetértés látszik formálódni a korábbi fideszes önkormányzati, ma néppárti európai parlamenti képviselő, Antonio De Blasio ötletéről.

A politikus ugyanis jelenleg éppen egy újabb fedett medence „építésén" fáradozik. Az elképzelés a mai kinti strand, azaz két medence helyén egy szabványos, 33 méteres, könnyűszerkezetes tetővel fedett újabb versenymedence építése.

Zöld terület így igazából nem vész el, az utóbbi évek nyarainak statisztikái pedig fölöslegessé teszik azok aggodalmát is, akik a Hullámot, mint strandot siratnák: amíg a hőskorban ugyanis valóban háromezren is megfordultak itt egy kánikulai napon, az idei nyarat egy szeptemberi sajtónyilatkozatában már Szabó Tamás is tömören csak „pocséknak" minősítette.

Igaz, ki is akarná mondjuk a csemetéit éppen a város immár elviselhetetlenül legforgalmasabb országútjától tíz méterre levegőztetni?

De Blasio Antonio szerint az új medence, esetleg a hozzákapcsolható wellnessrészleg a sportolók vagy civilek?-kérdést is egy csapásra föloldaná, hiszen így kényelmesen elférne minden mozogni vágyó a Hullámban. A 6-os út felől a kerítést megnyitva, esetleg a Rét utcából ide nyíló hátsó udvarokban a parkolás is könnyen megoldható lenne.

Az új fedett medencéről máris készül egy előzetes terv, mondja a képviselő, aki a bekerülési költségeket a wellness-részleg komfortjának-felszereltségének függvényében 450-700 millió forintra teszi. Ahogy fogalmaz, ennek előteremtése a magánszektorra hárulna, ám a befektető később akár az üzemeltetésből is részt vállalhatna - márpedig ez a tapasztalatok szerint mindig jótékony hatással szokott lenni a korábban állami-önkormányzati kézben bukdácsoló üzletre.

Mint mondja, több céggel-vállalkozóval is tárgyaltak már, és az érdeklődést látva szerinte reális esély mutatkozik rá, hogy 2010-re meg is valósulhasson az ötlet.

Teljes mellszélességgel a terv mellett áll az önkormányzat gazdasági bizottságának szocialista elnöke, Juhász István, továbbá dr. Tóth Bertalan alpolgármester is. Utóbbi ugyancsak megerősíti, hogy az önkormányzat pénzzel ugyan nem kíván beszállni az üzletbe, ám a magánbefektetőket készek támogatni.

Arra a kérdésre, hogy a Hullám esetleges wellness-fürdővé alakítása nem ronthatja-e a Balokányba tervezett hasonló tervek esélyeit, egyrészt az volt a vélekedés, hogy az e nélkül is épp eléggé elhúzódni látszik. Ugyanakkor egy ekkora városban a kettő sokkal inkább erősíthetné-kiegészíthetné egymást (a Balokány lehetne az igazi strand, a Hullám pedig egy modern uszoda) semmint hátrányt jelentenének egymásnak.

Szemelvények a „Hullám" évszázados történetéből

A mai Hullámfürdő területén az 1800-as évek végén épült föl az első, az akkori utcanévről Ráth utcai fürdőnek nevezett létesítmény. Erről a strandról nem sokat tudunk, kép vagy más dokumentum nem maradt fönn róla. Az viszont egy korabeli térképről kiderül, hogy a közelében állt a Vasfürdő, ami az egyik első pécsi uszoda volt, és a szomszédságában álló Madarász - Szontágh féle vasgyár tulajdonosai hozták létre.

1926 áprilisában készült el dr. Maléter László ügyvéd beruházása, a modern nyári fürdő. A Madarász-fürdő akkori tulajdonosa hitelből építtette át a Hullám elődjét. A területet drávai homokkal szórták be, a medencét ötven méteresre bővítették. A vizet hetenként részlegesen, két-háromhetente teljesen fel kellett újítani.

A kabinok kérdése akkoriban igen fontos volt. A tömegöltöző helyett ekkor vezették be a deszka oldalfalakkal ellátott öltözőket, a személyre szóló szekrényt. 45 kabint alakítottak ki. A női öltöző ajtajára zsalu vagy szúnyogháló dukált. A homokos területen pedig deszka választotta el a férfiakat és a nőket.

A fürdés csak teljes fürdőruhában folyhatott, úszónadrágot mindössze hat éves kor alatt engedélyeztek a fiúknak. Már akkor is le kellett zuhanyozni vízbe merülés előtt, a homokot és sarat pedig szintén tilos volt dobálni. És hogy a zsúfoltság elkerülhető legyen, mindenki legfeljebb egy órát tartózkodhatott a fürdőben.

1935-ben alakult át a Maléter-fürdő Hullámfürdővé. Pünkösd napján avatták föl a "tenger hangulatát idéző" fürdőt. A hullámokat egy egyszerű megoldással dolgozó (elvében ma is hasonlóan működő) gép állította elő: két, vízszint alatti üregből egy-egy fémlemez préseli ki felváltva a vizet.

A Hullámfürdő a harmincas-negyvenes években a kikapcsolódás egyik fő lehetőségét jelentette a pécsiek számára. Később, az ötvenes években a Hullám volt az „úri" fürdő, oda járt a jobb társaság. A kiszolgálás is ennek megfelelő volt, és a hullám a medencében délelőtt tíz órától este hatig óránként működött. Ha jó idő volt, zsúfolásig megtelt a strand, 2500-3000-en is voltak ott egy-egy szép nyári napon. Rossz idő esetén az úszómester hazaengedte a teljes személyzetet (amely mindössze hat főből állt akkoriban), akiknek csak akkor kellett újra munkába állniuk, ha megjavult az idő.

1974. október 30-án adták át az úgynevezett "sátras" medencét, egy évre rá készült el a fürdő első, 330 köbméter/óra kapacitású vízforgatója. A medencéket 1982-ben felújították, a mai fürdőépületet 1987. november elsején adták át.
(Forrás: www.hullamfurdo.hu)

KÉPÜNKÖN: a Hullámfürdő mai szabadtéri medencéi, ezek helyére épülne az új, 33-as fedett medence

Sz. Zs. - Fotó: hullamfurdo.hu