Orbán Viktor: egy héten belül jöhet az élelmiszerárstop, ha addig nem lesz változás

Orbán Viktor péntek reggel a belga fővárosból bejelentkezve adott interjút a Kossuth Rádióban. A miniszterelnök Brüsszelben nyilatkozott, miután korábbi ígéretét beváltva megvétózta az EU-csúcs záródokumentumának elfogadását.

A kormányfőt ezt követően kérdezte Törőcsik Zsolt a közmédia brüsszeli központjában, először arról, hogy miért nem támogatta Magyarország az Ukrajnával kapcsolatos zárónyilatkozatot az EU-csúcson.

Orbán Viktor erre azt mondta: eddig sem volt titok, hogy Magyarország és a többi uniós ország közt véleménykülönbség van a háború és béke ügyében, de most „az amerikaiak megérkeztek, és ők is azt mondták, mint mi: legyen béke!", ezért történhetett meg a vétó.

Csütörtökön a többi ország úgy döntött, hogy Ukrajnának a háborút folytatnia kell - mondta ezen a ponton a zárónyilatkozatról Orbán Viktor.

A kérdésre, hogy szerinte miben bíznak ezek az országok, Orbán Viktor azt mondta: ezt szerette volna megtudni ő is. De, mint mondta, erre szerinte nincs észszerű válasz.

Hozzáfűzte azt is, hogy az amerikaiak kiszállása után „a gatyánk rámegy" erre a konfliktusra. „Ha ezt végigviszik az európaiak, akkor az utolsó fillérünk is rámegy erre a háborúra" - fogalmazott.

Ezért indul a véleménynyilvánító szavazás

Orbán Viktor azt is hozzáfűzte: most már a NATO-ban is békepártiak vannak többségben, ha az országok tényleges katonai súlyát nézzük. Mint mondta, Európa nem tudja önmagában az egymilliós ukrán hadsereget finanszírozni, amely mellett még a működésképtelen ukrán államot is Európának kellene eltartania, illetve meg kéne erősíteni az európai védelmi ipart is. Továbbá, ezek mellett - negyedik tételként - az is megjelenhet még, hogy ha Ukrajna csatlakozik az EU-hoz, akkor az is tovább költségeket jelenthet az Uniónak.

„Mi tagadás, én ma vétóztam" - mondta Orbán Viktor, majd megjegyezte: itt az ideje végiggondolni azt, hogy a háború után akarjuk-e finanszírozni Ukrajnát. „Szerintem ezt mi nem akarjuk" - tette hozzá.

A véleménynyilvánító szavazásról azt mondta: Európában ma az a vélemény van többségben, hogy Ukrajnát támogatni kell. „Szép dolog a segítség", de nem lehet bármi áron támogatni Ukrajnát - fogalmazott, hozzátéve, hogy ezért kezdeményezték a voksolást.

Az interjú későbbi részében - azzal kapcsolatban, hogy a szavazás eredményét mennyire vehetik majd figyelemben Brüsszelben - a kormányfő utalt arra, hogy az előző esti megbeszélésen „voltak Magyarországnál nagyobb és súlyosabb gazdasági erővel rendelkező" országok, amelyek szintén azt mondták, hogy „számoljunk" - vagyis megkérdőjelezték, hogy Európa el tudja-e tartani Ukrajnát és tudja-e viselni a csatlakozás költségeit úgy, hogy közben újra is kell fegyverkeznie.

„És szerintem a számolás vége az lett, hogy ezt nem engedhetjük meg magunknak. És szerintem a magyar vélemény éppen jókor fog bejönni ebben a vitában" - mondta a kormányfő.

A Tisza Párt Brüsszel álláspontját oszt szerinte; egy héten belül jöhet az élelmiszerárstop, ha nem lesz változás

Orbán Viktor ezt követően visszautalt arra is, hogy előzőleg a migráció ügyében az Unió nyomást helyett Magyarországra és pert is indítottak, de abban a kérdésben is volt egy nemzeti konzultáció, és ennek eredményére támaszkodva ki tudtak tartani az álláspontjuk mellett.

E ponton beszélt az energiafogyasztás kérdéséről is, amelynél Brüsszelben szintén tervezik a jogszabályok módosítását. Ez utóbbiról azt mondta, hogy Magyarországon súlyos következménye lenne, mert veszélyeztetné a rezsivédelmi rendszert is.

„Ha nem lenne a magyar rezsicsökkentési rendszer, akkor 500-600 ezer forinttal többet fizetne minden család évente" - mondta erről a miniszterelnök, hozzátéve: „Persze Brüsszelnek megvannak az emberi" Magyarországon is, akik szerint nincs szükség rezsivédelemre.

Kifejtette, hogy ez alatt elsősorban a liberális közgazdászokra és a baloldali politikusokra gondol, rendszerint ők képviselték ezt a nézetet, de az utóbbi időben már nemcsak náluk látta ezt. „Most pedig a Tisza [Párt] is mondja, hogy ez az egész egy humbug, ezt felejtsük el, nincs erre szükség"- tette hozzá.

Orbán Viktor ezután úgy fogalmazott: ha elfogadnánk azt az álláspontot, amelyet néhány „brüsszeli megbízott" is képvisel Magyarországon, akkor a családok több százezer forintot fizetnének, ezért ki kell tartani.

A kormányfő arról is beszélt az élelmiszerek árával kapcsolatban (amely az előző heti rádióinterjú egyik fő témája volt), hogy a kormány kérésére néhány élelmiszerlánc már önkéntesen elkezdte csökkenteni az árakat, de nem elégséges mértékben.

Mint mondta:, ha nem történik nagyobb árcsökkentés az élelmiszerláncok részéről, akkor Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek be kell avatkoznia.

„Még egy hetük van erre" -fogalmazott Orbán Viktor, aki egy hete például a tej árát is szóvá tette ezzel összefüggésben.

A kormányfőt arról is kérdezték, hogy miként áll a USAID-forrásokkal kapcsolatos vizsgálat.

Orbán Viktor azzal kezdte válaszát: általában örülni szoktunk, ha pénz jön az országba. Ha fejlesztésről van szó, akkor azok „jó dollárok", de vannak a „korrupt dollárok" vagy „rossz dollárok" is, amelyeknek az a célja, hogy a magyar kormányzati döntéshozatalt befolyásolják. Közlése szerint a USAID-finanszírozások jelentős része is az utóbbi kategóriába tartozik, és ezt a mostani amerikai kormányzat is elismerte.

„Az amerikai szál rendben van, ott takarítanak. A nagyobbik baj, hogy nem ez volt az egyetlen forrásuk. Korrupt dollárok nemcsak az Amerikai Egyesült Államokból érkeztek. Hanem érkeztek Brüsszelből is" - mondta a kormányfő, aki szerint ezt a fajta korrupciót is fel kell tárni.

Kifejtette: a brüsszeli ügy szerinte azért is felháborítóbb, mert ott a„ mi pénzünket", a Magyarország által is befizetett források használták fel ezekre a programokra. Orbán Viktor azt most nem részletezte, hogy pontosan milyen programokra gondol, de azt mondta: dolgoznak azon, hogy ezt is felderítsék.

Véleménye szerint a brüsszeli ügy azonban nehezebb lesz, mert Brüsszelben - az Egyesült Államokkal ellentétben - megmaradt a régi vezetés, akik nem akarnak „tiszta lapot nyitni" ebben a kérdésben. Ezért ott hosszabb időbe telik majd a felderítés - mondta. Majd hozzátette, hogy van a fentieken kívül még egy harmadik forrás is, aminek utána kell menni a jövőben.

„És akkor van még egy harmadik kassza [...] a Soros-alapítványnak a kasszája"

- tette hozzá, megjegyezve, hogy ezt is föl kell majd deríteni, és a végösszeg szerinte sok száz milliárd forintra is rúghat majd.

MTI - Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán