Kétszázmillióba került képalkotó berendezés segíti az agykutatást a Pécsi Tudományegyetemen

A Nemzeti Agykutatási Program (NAP) keretében beszerzett kisállat mágneses-magrezonanciális vizsgálóberendezést mutattak be egy szeminárium során hétfőn a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában. Ez a képalkotó berendezés a pécsi egyetem egyik legdrágább kutatási műszere, mintegy kétszázmillió forintba került. Üzembe helyezése minden remény szerint nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az agykutatásban további jelentős eredményeket érjenek el a hazai kutatók.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a világ fejlett részén az agy betegségei felelősek az összes megbetegedés mintegy harmadáért. 2010-ben 30 európai ország agyi betegségekből eredő éves költségterhét 798 milliárd Euróra becsülték. Ez több mint a szív- és érrendszeri betegségek, a rák és a diabétesz költségei együttvéve. Az agyi rendellenességek hatalmas társadalmi és gazdasági terhét csak felfedezésekre alapozódó új kezelések és megelőzési eljárások révén lehet érdemben csökkenteni.

Ezért döntött a Kormány a nemzeti agykutatási program elindítása mellett, négy évre összesen 12 milliárd forintos forrás biztosításával a Kutatási, Technológiai és Innovációs Alapból (KTIA).

A NAP keretében beszerzett új eszközt, amely egerek és patkányok fekvő testhelyzetben történő vizsgálatára alkalmas, a PTE Szentágothai János Kutatóközpontjában üzemelték be a közelmúltban. A kisállatok vizsgálata alapértelmezésben általános érzéstelenítésben zajlik, így akár 4-5 órán keresztül is altatásban vizsgálható egy-egy állat. A vizsgálat közben a patkány testhőmérséklete, légzése és EKG-ja folyamatosan monitorozható.

Az új eszköznek köszönhetően úgynevezett mágneses magrezonanciális képalkotással (MRI) lehetséges az agy mélyreható kutatása, hiszen a készülék élő anatómiai viszonyokról és biokémiai-élettani paraméterekről egyszerre nyújt információt. Az MR kiemelkedően alkalmas az agy interaktív tesztelésére, azaz, szemben a klasszikus funkció-lokalizálási orvosi diagnosztikai technikával, amely egy-egy adott állapot vizsgálatakor nyert adatok sorával nyújt hátteret betegségmodellek és betegséghipotézisek felállításához, ezzel az eljárással közvetlenül, ugyanabban a betegben vagy kísérleti alanyban igen rövid időn belül lehet egy-egy betegségmodellt vagy betegséghipotézist tesztelni. Alkalmas magasabb rendű agyi működés, így például a beszéd, az emlékezés, vagy a tájékozódás alapkutatására is.

A szeminárium során a NAP eddigi kutatási eredményeiről is beszámoltak a szakemberek. Szó volt többek között a sclerosis multiplex új kísérletes modelljéről, a koponya-, illetve agysérülésben szenvedők javuló gyógyulási esélyeiről, a Parkinson-kórban szenvedők munkaképességének műtéti helyreállításáról, valamint az emberi agy regenerációs képességeinek vizsgálatáról.

Forrás: PTE