Kevesebb oktató, átmeneti állapot - avagy új intézetek a bölcsészkaron

A Pécsi Tudományegyetem szenátusa még májusban döntött úgy, hogy gazdaságossági és egyéb megfontolások alapján tizenkét, korábban önállóan működő bölcsészkari tanszéket négy intézeti egységbe szervez át. A jelenlegi átmeneti időszakban még nem forrt ki teljes egészében az új struktúra, az oktatói létszám kényszerű csökkentése pedig akár a képzések színvonalára is kihathat - bár ebben a kérdésben némiképp más véleményt képviselnek a megbízott intézetvezetők.

Tizenegy bölcsészkari tanszék ezentúl négy önálló intézet keretein belül működik tovább. Minderre a csökkenő állami támogatás és a kiadások mérséklésére irányuló szándék miatt került sor. Az egyelőre csak becsülhető, hogy az intézetesítés mekkora költségcsökkentést eredményez a fakultáson.

Az mindenesetre biztos, hogy eddig tizenegy tanszékvezetőnek kellett havonta bruttó ötvenezer forint vezetői pótlékot fizetni, ezentúl viszont csak négy intézetvezetőnek jár ugyanennyi apanázs. Az új vezetők kinevezése fél évre, ez év végéig szól.

Abban valamennyi intézetvezető egyetért, hogy jelenleg elsődleges feladatuk a szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) elkészítése. Az intézetesítést önmagában, mint a szükségszerű takarékossági intézkedések egyikét elfogadják, az oktatás színvonalának esetleges csorbulását illetően azonban megoszlanak a vélemények közöttük.

Szijártó Zsolt (képünkön), a Társadalom és Médiatudományi Intézet vezetője szerint kisebb problémát okoz, hogy heterogén oktatási területeket integráltak egy egységbe, ezért a korábbi tanszékek összecsiszolódása hosszabb időt vehet igénybe. Az átmeneti állapotokat jelzi, mondta munkatársunknak, hogy még meg kell teremteni a jogi és adminisztratív hátteret, meg kell alkotni a szervezeti és működési szabályzatot. Azt sem látni még világosan, hogy mekkora költségvetési keretből gazdálkodhatnak az egyes egységek.

- Ami megtakarítási lehetőség volt, azokat a tanszékek már korábban maximálisan - és azon túl is - teljesítették. Gondolok itt az óraadók létszámának olyan radikális csökkentésére, amely voltaképpen már a képzés színvonalát is néha veszélyezteti - fogalmazott a kommunikációs szakember.

Ami az intézet oktatói létszámát illeti, korábban 20-25 óraadó alkalmazására volt lehetőségük, ez a szám azóta jelentősen lecsökkent.

- További probléma, hogy az intézet alá betagozódott tanszékeken olyan kutatások is folytak, amelyeket külső pályázatokból finanszíroztunk. Most arra kényszerültünk, hogy ezeknek a pénzeknek az egyharmadát elvegyük. Ez azt jelenti, hogy míg korábban például tízmillió forintunk volt arra a kutatásra, amely a fiatal generáció médiafogyasztásának, médiahasználati szokásainak átalakulását vizsgálta, ennek az egyharmadát a kar elvonta és kénytelen volt a saját költségvetésébe beleforgatni. Ezért nincs több megtakarítási lehetőség az intézeti szinten.

Nagy Zoltán, a Társadalmi Kapcsolatok Intézetének vezetője egyetért kollégáival abban, hogy az első félév elsősorban a működési keretek kialakításáról szól.

- Az intézetesítéssel kapcsolatos elbocsátás nem volt. Azok az elbocsátások, nyugdíjazások, amelyekre szükség volt, e nélkül is megtörténtek voltak. Ez sokkal inkább az egyetemek finanszírozási környezetére vezethető vissza, semmint a szervezeti keretek átalakítására. Az egyetem, a kar ugyanúgy szenved ettől a gazdasági helyzettől, ahogyan a tanszékek is. Az új struktúra a tanszékek érdemi, azaz az oktatási és kutatási tevékenységét nem érinti, ez csupán egy új igazgatási forma. Az intézeten belül a tanszékek szakmai munkája önálló marad, az intézet nem kíván felettes hatalom lenni, hanem egyenrangú tanszékek kooperációja. A kooperáció pedig inkább lehetőségeket rejt magában, mintsem szakmai kockázatokat. Meggyőződésem szerint tehát ésszerű működési keretek kialakításával a szakmai, oktatási munkát semmilyen kár nem éri.

Bertók Rózsa, a Filozófia és Művészetelméleti Intézet megbízott vezetője amondó, a szervezeti átalakításokat az a tény is indokolta, hogy „nem volt egységes a BTK, mivel intézetek és tanszékek vegyesen működtek. A korábbi, önálló tanszéki büdzséhez képest nem változhat semmi, ugyanis annyira kevés volt már az utóbbi időben a keret, hogy például sem útiköltségre, sem konferenciákra nem futotta".

A filozófiai egység sem kerülhette el az elbocsátásokat, annak ellenére, hogy már korábban nyugdíjba ment két docens és teljesen leépítették az óraadókat is.

- A mostani, filozófiatörténet tanszéki állományában három professzor, egy habilitált docens, három adjunktus és egy tanársegéd van. Egy oktatótól meg kell válnunk a következő naptári évben, aki nagyon nagy veszteség a számunkra, de valamennyire saját maga is felelős érte. A rendkívül nehéz gazdasági helyzetben sem változnak a tudományos követelmények, s így sokszor saját anyagi erőket is be kell áldozniuk az oktatóinknak ahhoz, hogy megfeleljenek az elvárásoknak, s ez nem sikerül mindenkinek - mondta a docens.

Az oktatás színvonalával kapcsolatosan Bertók Rózsa megjegyezte, szerinte nem csökken a képzés minősége, hiszen az mindig (és elsősorban) az oktatókon múlik.

- Minden kolléga a saját helyén továbbra is nagyon elszántan tanítja az ifjúságot, elkötelezetten kutatja a saját kijelölt tudományterületét, ami eddig sem volt összefüggésben a fizetéssel, meg ezután sem lesz. Az intézet adta lehetőségeket megpróbáljuk kihasználni úgy, hogy megváltozunk, s igyekszünk együttműködni, nem személyeskedünk, s törekszünk megfelelni az új kihívásoknak. Bizonyára kénytelenek leszünk több órát tartani, többet áldozni a szabadidőnkből is, de én vezetőként a pozitív gondolkodásra kérem tanártársaimat, ami a mai, válságoktól, változásoktól terhes világban alázatra és szerénységre int.

Alberti Gábor, a Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet irányítója amondó, valóban nem szakmai szerveződésről kell beszélni, inkább az akkreditációs értékelés miatt kellett a tanszékeket intézetekbe rendezni, amitől egységesebb lett a kar struktúrája.

- Egyelőre nem bocsátottak el egyetlen kollégát sem az intézetesítés ürügyén, de ha csökken a hallgatói létszám, akkor erre előbb-utóbb sor kerülhet.  A nyugdíjba vonulókat nem lehet pótolni, de ez már korábban, az intézetesítés előtt is így volt - mondta az egyetemi tanár.

Az egység költségvetéséről ő sem tudott konkrétumokkal szolgálni, mindössze annyit jegyzett meg, hogy az oktatók fizetése adja büdzséjük 97 százalékát, s mindössze a maradék három százalék teszi ki a dologi kiadásokat.

Az oktatás színvonalának esetleges csökkenésétől azonban Alberti Gábor nem tart.

- Önmagában attól, hogy egységesebbek vagyunk és jobban rá vagyunk kényszerítve, hogy egymással kommunikáljunk, még nőhet is az oktatás színvonala, annak esését tehát nem tartom valószínűnek.

H. L. B.