Komlósi: Egy 18 éves felvételiző gyerekről nem lehet kimondani, hogy alkalmatlan tanárnak

2014. január 20. hétfő 22:54

Komlósi: Egy 18 éves felvételiző gyerekről nem lehet kimondani, hogy alkalmatlan tanárnak

2014 szeptemberétől pályaalkalmassági elbeszélgetésen kell részt venniük azoknak a diákoknak, akik az osztatlan tanárképzésre jelentkeznek valamelyik felsőoktatási intézménybe. A jelentkezőknek előzetes szóbeli vizsgán kell megfelelniük egy erre a célra felállított szakértői bizottság előtt.

Február 15-ig jelentkezhetnek a diákok a felsőoktatási intézmények szeptemberben kezdődő képzéseire. A tavalyi évhez képest húsz ponttal magasabb lesz idén a ponthatár az alap- és az osztatlan képzéseken, azaz 240 helyett 260 pontot kell minimálisan elérniük a felvételizőknek.


Szintén nóvum, hogy pályaalkalmassági vizsgát kell tenniük a tanári szakra jelentkező fiataloknak. Az elképzelések szerint a leendő tanárok egy háromfős bizottság előtt fejtenék ki, hogy miért is szeretnék a tanári pályát választani, emellett hosszú távú pedagógiai elképzeléseikről is számot kell adniuk.

Miből áll a pályaalkalmassági vizsga?

- Kötelező elem: A jelentkező által előzetesen megküldött motivációs levél alapján beszélgetés a felvételiző pályaelképzeléseiről, karrierterveiről, egyéni életút fejlődési terveiről, arról, hogy miért kíván tanár lenni. Vagylagosan: vagy egy pedagógiai témájú szöveg alapján egy konkrét nevelési helyzet értelmezése, véleményezése, vagy beszélgetés a jelölt által szabadon választott pedagógiai jellegű olvasmányról, a nevelési szempontok kiemelésével.
A jelentkezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy nincs olyan betegsége, amely akadályozná a felsőoktatási tanulmányainak folytatását, beleértve a közoktatási intézményben a tanulmányai során folytatandó egy éves szakmai gyakorlatát is. Az alkalmassági vizsgára külön közzétett szakirodalomból készülni nem kell. Az alkalmassági vizsga második elemeként meghatározott beszámoló időtartama jelentkezőnként 15-20 perc.

Prof. Dr. Komlósi László Imre oktatási rektorhelyettes (képünkön) a Pécsi Újság.hu megkeresésére azt mondta, a felsőoktatási intézmények már konszenzusra jutottak a pályaalkalmassági vizsga követelményeit illetően.

- Egy széles, országos-terítésű szakmai egyeztetés után a Magyar Rektori Konferencia (MRK) Pedagógusképzési Bizottsága decemberben megküldte az EMMI részére a felsőoktatási intézmények által is jóváhagyott változtatási javaslatokat a tanárképzés felvételi eljárására vonatkozóan. A főhatóság ennek alapján tette közzé a pályaalkalmassági vizsgálat részleteit a felvételi tájékoztatóban (ld. keretes írásunkat).

A rektorhelyettes kérdésünkre elárulta, hogy mindez a PTE-n is hasonló módon fog zajlani.

- A kialakult konszenzus alapján biztosítottnak látjuk, hogy egységes és objektív kritériumok alapján kialakított pályaalkalmassági vizsgákat tegyünk a saját gyakorlatunkká Pécsett is. Ahogy az előző felvételi eljárásban is, úgy idén is a központi előírásoknak megfelelően szervezzük a felvételi eljárást.

Nagy kérdés, hogy mennyire küszöbölhető ki a szubjektivitás az eljárás során, azaz mennyire lehet objektív módon mérni egy tanári szakra jelentkező fiatal alkalmasságát?

- Egy tanári hivatás tudás- és készségtára nagymértékben az egyéni képességek és rátermettség fejleszthetőségén múlik. Nekünk ezt kell észrevennünk, támogatnunk hallgatóinkban - fogalmazott az egyetemi vezető.

Komlósi szerint a rektori konferencia pedagógusképzési bizottsága úgy foglalt állást, hogy "a pályára, illetve a képzésre való alkalmatlanság kimondására 18 éves korban nem tudunk szakmailag vállalható, objektív kritériumot meghatározni... Mindezek ellenére indokolt a felvételihez hasonló, az alkalmasságot is szem előtt tartó személyes elbeszélgetés bevezetése".

- A pályaalkalmassági vizsgálat során tehát a szubjektivitást nem lehet kizárni, de a bizottságban résztvevők pedagógiai, oktatói tapasztalata kellő garanciát biztosít arra, hogy szakmailag megalapozott döntések szülessenek - mondta a szakember.

A jelentkezőknek tudniuk kell, hogy a pályaalkalmassági vizsga szerves része a felvételi eljárásnak, ugyanakkor további vizsgát nem kell tenniük. Kivételes esetet jelent néhány speciális szak, ahol gyakorlati vizsga is van. A felvételi döntés ténylegesen a hozott, a középiskolában, illetve az érettségin szerzett pontszámok alapján születik meg.

A diákok alkalmasságát vizsgáló bizottságok tagjainak kiléte egyelőre nem ismert.

- A bizottságokat a felvételi jelentkezések részleteinek, a jelentkezettek számának, szakjának ismeretében állítjuk össze április-május folyamán. A bizottságot a pedagógia, a pszichológia és a szakmódszertan szakterületek oktatói, valamint a gyakorló, vagy partneriskolákból delegált tanárok alkotják.

A 2014. évi általános felvételi eljárásban 119 osztatlan tanári szakpárt hirdettek meg a pécsi egyetemen, így valószínűleg minden jelentkező megtalálja a számára előnyös párosítást. A tavalyi évhez képest változás, hogy megemelték a bejutáshoz szükséges minimum ponthatárokat.

- A minimum ponthatár emelkedése miatt nem számítunk jelentős visszaesésre. Fontosabb, hogy a szakterület presztízse megerősödőben van, hiszen az új képzési rendszer bevezetése körüli bizonytalanság már megszűnőben. A pedagógus életpályamodell és a pedagógus ösztöndíjak rendszere remélhetően ismét vonzóvá teszi a tanári pályát a felvételiző diákok számára - fogalmazott derűlátóan a rektorhelyettes.

 

H. L. B. - Fotó: Dittrich Éva