Meghalt Mr. Cheerleader, aki az egyetemről indított el egy iparágat

Nyolcvankilenc éves korában elhunyt Lawrence R. Herkimer, a modern csapatbuzdítás atyja, akit gyakran Mr. Cheerleadernek neveztek az Egyesült Államokban.

Herkimer volt az, aki levédette a pompont, és ő találta ki a látványos Herkie-ugrást, amelyet azóta is széles körben mutatnak be a spotmérkőzések szüneteiben a pomponlányok. A pompon köré teljes üzletágat épített ki, vállalkozása évi 50 millió dollár értékben forgalmazott a csapatbuzdításhoz nélkülözhetetlen kellékeket, és rendszeresen szervezett táborokat a leendő pomponlányoknak.

Szívelégtelenségben halt meg Dallasban szerdán - adta hírül a The New York Times amerikai napilap szombaton.

Herkimer ösztöndíjas egyetemista és a pomponlányok vezetője volt a dallasi Southern Methodist Egyetemen (SMU), amikor 1948-ban diplomája átvétele után 600 dolláros baráti kölcsönből egy garázsüzletben elkezdte építeni az Egyesült Államok csapatbuzdító iparágát. Első pomponlány táborába 52 lány és egy fiú jelentkezett, a második évben már több mint 350-en iratkoztak be.

Az SMU-n testnevelést és statisztikát oktatott, de mint annak idején elmondta, több pénzt keresett a nyári pompontáborokkal, mint egész évi egyetemi előadói állásával. Ezért elhagyta az egyetemet, és minden idejét a csapatbuzdításnak szentelte.

Ő alapította meg a pomponlányok nemzeti szövetségét, amely ma már 430 helyen 1500 instruktorral 150 ezer pomponlányt képez ki évente.

Folyóiratot adott ki a pomponlányok számára Megaphone címmel. A pomponkodás köré épült üzletága szakkönyveket adott ki, mezeket, szoknyákat, köztük a híres fehér rakottszoknyát, emblémákat, kitűzőket és más cikkeket forgalmazott. Ő a társszerzője a pomponlánykodásról megjelent "The complete Book of Cheerleading" című könyvnek.

A színes televízió megjelenése inspirálta arra, hogy megalkossa a krepp-papírból készült színes pompomokat, ám azokat francia neve alapján pomponoknak nevezte el, mert az előbbi verzió a Csendes-óceán térségében prostituáltat jelent.

A sportrendezvényeken való buzdítás a 19. századra nyúlik vissza, ám akkor kezdett el egyre szélesebb körűvé válni, amikor a második világháború után egyre több nőt vettek fel a főiskolákra, egyetemekre.

MTI - Fotó: New York Times