A Pécsi Tudományegyetemen jelenleg 1300 olyan beiratkozott van, aki képzési időn túl teljesít, de nem minősül költségtérítéses, illetve önköltséges hallgatónak. A „túlfutó" hallgatók karok közti eloszlása nagyjából egyenletes, a természettudományos, a műszaki és a bölcsész területeken fordul elő, hogy nagyobb arányban végeznek a lehetségesnél később a hallgatók.

- Ez a képzések jellegéből akár adódóan természetesnek is mondható. A reál képzések erősen kötött tudásanyaga, illetve a humán terület modulrendszere okán is - mondta munkatársunknak az Oktatási Igazgatóság vezetője, Lengvárszky Attila.

 

A kreditrendszer sok mindennek teret ad, ami régen elképzelhetetlen volt, hiszen egy elégtelen vizsga az egyetemi évek végét jelenthette. Ebben a rendszerben viszont akár háromszor is fel lehet venni egy tantárgyat, ami éveket is igénybe vehet, emiatt könnyen előfordulhat, hogy hosszúra nyúlnak az egyetemi esztendők.

Kérdésünkre, hogyan támogatja ezt az állam, a következő választ kaptuk: 

- Egy hallgató összesen tizenkét féléven át (ha egységes, osztatlan képzésben vesz részt, és a képzési követelmények szerint a képzési idő meghaladja a tíz félévet, ekkor tizennégy féléven át) folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott, illetve magyar állami ösztöndíjjal támogatott képzésben, beleértve a hallgatói jogviszonyban folytatott felsőfokú szakképzést is. Ha a hallgató kimerítette a rendelkezésére álló összes támogatási időt, csak költségtérítéses, illetve önköltséges képzési formában folytathat tanulmányokat a felsőoktatásban. 

Arra is választ kaptunk, mennyi ideig tarthatja soari között az egyetem a hallgatókat.

- Ha a hallgató adott szakon a végbizonyítványt (abszolutóriumot) a képzési és kimeneti követelményeiben szereplő képzési idő kétszerese alatt - egyaránt számítva az aktív és passzív féléveket is - nem szerzi meg, az intézmény megszünteti a jogviszonyát. Illetve - ha több szakon folytat tanulmányokat az egyetemen - az adott szakon nem folytathatja a tanulmányait. Tehát például egy 6 féléves képzési idejű alapképzés esetében a végbizonyítványt (abszolutóriumot) 12 félév, vagyis 6 év alatt meg kell szereznie a hallgatónak. Ez a főszabály, viszont a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szerint a hallgató számára a dékán különösen méltányolandó okból további egy év haladékot engedélyezhet - fejtette ki Lengvárszky. 

Ugyanebben a szabályzatban találunk olyan intézkedéseket, amelyek szintén arra sarkallják a hallgatókat, hogy minél hamarabb végezzenek. A legújabb - egyébként nem kis hallgatói felháborodás tárgyát képező - rendelkezés szerint, ha a hallgató nem teljesíti a tantárgyat, a következő felvétel esetén kreditenként háromszáz forintot kell fizetnie. Ha nem sikerül elsőre egy vizsga, akkor utóvizsga díjat tartozik fizetni, ami 2500 forint, ha pedig nem jelenik meg a vizsgán az illető, az 2000 forintjába kerül.

A záróvizsgán megbukni a legrosszabb befektetés, itt tízezer forint a pótlás díja. 

Képünk illusztráció.

Horváth P.