Mi lesz Péccsel a válság után?

- Fenntartható makroökonómia című előadásában a világgazdasági válság mögött húzódó lehetséges okokra is rávilágít. Mik lennének ezek?
- A 2008 őszén kirobbanó gazdasági válságról többen azt hiszik, hogy pusztán pénzügyi krízisről van szó. Holott a gyökerei jóval mélyebbek, a társadalomban és a környezetben keresendőek: a gazdaság egyre inkább elszakadt mindkettőtől, és önálló életet kezdett élni. A válság két strukturális oka szerintem egyrészt a környezeti válság, azaz a kifogyó megújuló energiaforrások, valamint a globális felmelegedés előrehaladása. A másik oldalon áll az erősödő fogyasztói mentalitás, amely egyre inkább szétveri a családi kapcsolatrendszert. Ez utóbbi miatt kisebb a gyermekszületések száma, ugyanakkor az egészségügyi rendszer javulása mellett egyre nagyobb a várható élettartam. Ebből egy nagy aránytalanság következik a népességen belül, vagyis a fiatalok és az idősek aránya felborul. Tehát az aktív fiatalok nem képesek ellátni az idősebbeket.

- Milyen megoldások léteznek ez utóbbi problémára a világban?
- A nyugati világ ezt úgy próbálja megoldani, hogy egyrészt engedi a fiatalok bevándorlását keletről, másrészt megpróbálja arra ösztönözni az embereket, hogy a nyugdíjalapra gyűjtött pénzeiket a világgazdaságba fektessék be, és így próbáljanak többletet szerezni. Amikor nagyon sok pénz került a világpiacra, instabilitás, bizonytalanság jött létre a pénzügyi szektorban, így eleve várható volt a globális válság bekövetkezte. Azt várjuk, és ez az előadásom hipotézise is, hogy a válság után meg fog újulni a makroökonómia. Az új paradigmát fenntartható tudománnyá kell tenni, amely ezeket a forrásproblémákat magába integrálja, számol a gazdasági tevékenység következményeivel, vagyis a társadalmival és a környezetivel is.

- Ön szerint a nyugdíjazás problémájának megoldására van-e követhető példa?
- A probléma egész Európát érinti, nincs erre megfelelő megoldás. Teljes strukturális átalakulás szükséges, amelyben a családpolitikára is nagyobb hangsúly kerül, hiszen egy alapvetően demográfiai gondra vezethető vissza a dolog. Azonban a gyermekszületések arányának növekedése, javulása is csak több évtized után hozhat várható javulást.

- Hogyan csapódik le a válság Pécsett és a régióban?
- A korábbi munkamegosztási forma centrumjellegű volt az elmúlt évtizedekben. Pécs azonban már egy ideje elveszítette azt a korábban meglévő gazdasági helyzetét és szerepét, mely szerint valódi központ és vonzáskörzet volt. Az emberek elmentek Pécsről, máshol keresnek munkalehetőséget. Ha az általam felvázolt változás bekövetkezik, akkor a szállítási költségek egyre nagyobbak lesznek, és nem lesz érdemes kihelyezni messzire a munkafolyamatokat az olcsó munkaerő miatt sem. Vagyis felértékelődnek a helyi gazdaságok. Ha Pécs felkészül erre, megvan a lehetősége arra, hogy a helyi gazdaság központja legyen: azaz a pécsiek munkához jussanak, és a környező falvakkal egy olyan munkamegosztási kapcsolatrendszer jöjjön létre, ahol azok megtermelik azt az élelmiszert, amit Pécs elfogyaszt, így nem kell külföldről importálni, és munkalehetőség is lesz. Tehát egy helyi szintű munkamegosztási rendszer alakulhat ki, melyben Pécsnek kitüntetett szerepe lehet.

Takács Tímea - Fotó: EQM