Migrációs egészségügyi képzés indul a PTE-n

Migrációs egészségügyi szakemberek képzéséről állapodott meg a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és a Kremsi Duna Egyetem, az erről szóló dokumentumot Miseta Attila és Gudrun Biffl, a két intézmény orvosi karának dékánja írta alá a baranyai megyeszékhelyen csütörtökön.

Szilárd István tudományos főtanácsadó, a PTE migrációs egészségügyi munkacsoportjának vezetője az eseményhez és a népegészségügyi kutatóhelyek Pécsett zajló konferenciájához kapcsolódó sajtótájékoztatón elmondta: az osztrák egyetemen jövő tavasszal, a pécsin jövő ősszel induló, Európában úttörő jellegű mesterképzésen évfolyamonként 20-25 egészségügyi dolgozó vehet részt.

Hozzátette, hogy a hallgatóknak járványügyi, kutatási, közegészségügy-ellátási, foglalkozás-egészségügyi, mentálhigiéniai és egyebek mellett olyan ismereteket oktatnak majd, amelyek segítik az egészségügyi szakembereket a különböző kultúrkörökből érkező migránsokkal való kommunikációban.

Megjegyezte, hogy a képzésre a világ minden tájáról várnak jelentkezőket, tekintettel arra is, hogy a PTE orvosi karának angol nyelvű képzésében jelenleg több ötven ország képviselő tanulnak.

Gudrun Biffl kiemelte, hogy az oktatási modulok a kurzust indító magyar és az osztrák mellett további négy - egy osztrák, egy német, egy brit és egy szlovák - egyetem közös munkáját dicsérik.

Szilárd István a képzés szükségességét azzal indokolta, hogy a migrációs folyamat felerősödése elengedhetetlenné teszi egészségügyi szakemberek erre való felkészítését.

Hangsúlyozta, a migránsoknak önmagában már a napi egészségügyi ellátása is speciális felkészültséget kíván, de további kihívást jelent, hogy olyan országokból érkeznek, ahol a lakosság a védőoltásokat nem olyan széles körben kapja meg, mint Európában, így van esély évtizedek óta jelen nem lévő betegségek előfordulására.

Példaként hozta fel, hogy Szíria egészségügyi rendszere összeomlott, az országban gyermekparalízis-járvány tört ki.

Úgy vélte, az ilyen és ehhez hasonló, Európában szinte már csak tankönyvből ismert kórokat fel kell tudni ismerni, és fontos lenne a védőoltások biztosítása a bevándorlók számára.

Allan Krasnik, az Európai Közegészségügyi Társaság migráns- és etnikaikisebbség-egészségügyi szekciójának elnöke azt hangsúlyozta: a bevándorlóknak mindenképpen segítséget kell nyújtani, és "nem járványként, hanem emberként kell tekinteni rájuk".

Nem szabad, hogy úgy lássuk őket, mint akik csak félelmet gerjesztenek és fertőzéseket hoznak, hanem lehetőségként, hogy be tudnak integrálódni egy másik ország társadalmába és segíthetik azt - fogalmazott a szekcióvezető.

Allan Krasnik arra a kérdésre, hogy megoldást jelenthet-e a hadsereg alkalmazása a bevándorlás kezelésében, azt válaszolta: a hadsereg nem olyan jól felszerelt, hogy segíteni tudna a bevándorlóknak, ehhez sok képzett egészségügyi alkalmazottra, szociális dolgozóra van szükség.

Miseta Attila annak a véleményének adott hangot, hogy a migráció kérdésköre "roppant elhanyagolt terület az egészségügyi szinteken és az Európai Unióban egyaránt".

Az EU ilyen jellegű védelmi mechanizmusai hiányoznak, a közösség nem készült fel arra a helyzetre, amit az úgynevezett arab tavasz eredményezett, hogy a Közel-Keleten és Észak-Afrikában egy valós népvándorlás indul el - mondta.

Hozzátette, hogy ennek a folyamatnak vannak népegészségügyi vonatkozásai, és számolni lehet azzal is, hogy az Európába érkező migránsok itt is maradnak.

MTI