A szentévben a Pécsi Egyházmegye kijelölt templomaiban teljes búcsút nyerhetnek a hívek

2025. január 04. szombat 14:25

A szentévben a Pécsi Egyházmegye kijelölt templomaiban teljes búcsút nyerhetnek a hívek

Ferenc pápa karácsony éjjelén nyitotta meg a jubileumi, 2025-ös szentévet, melynek nyitó szentmiséjét a pécsi székesegyházban január 4-én celebrálta Felföldi László pécsi megyéspüspök a Pécsi Egyházmegye hívő közössége számára az egyházmegye papságának jelenlétében. A szentév idején a pápai bazilikákban, a székesegyházakban és társszékesegyházakban, valamint a kisebb bazilikákban és a megyéspüspökök által kijelölt templomokban a hívő ember számára teljes búcsú nyerhető.

 

 

A Pécsi Egyházmegye templomai közül a Szent Péter- és Szent Pál-székesegyházban, a máriagyűdi Sarlós Boldogasszony-bazilikában és a bátai Szent Vér bazilikában nyerhető teljes búcsú.


Mit jelent a teljes búcsú?

A búcsú a szentgyónásban már megbocsátott bűnökért járó ideig tartó büntetések elengedését jelenti, melyet az előírt feltételek teljesítése által nyerünk el az Egyház segítségével.


Melyek a teljes búcsú elnyerésének feltételei?

A búcsú elnyerésének általános feltétele a 2025-ös jubileumi évben is, hogy tudatosan ellene mondjunk a bűnhöz való ragaszkodásnak, kegyelmi állapotban legyünk (tehát ne legyen feloldozatlan súlyos bűnünk), szentáldozáshoz járuljunk, imádkozzunk a pápa szándékára (Miatyánk, Hiszekegy és Szűzanya-ima). A búcsút egy megholtunkért vagy magunkért ajánlhatjuk fel (más élő személyért nem).

Vállalások a teljes búcsú elnyeréséhez

A búcsúnyeréshez mindig kapcsolódik valamilyen plusz vállalás, amit az Egyház rendelkezésekkel konkretizál.

Ilyen lehet a kijelölt templomok egyikében szentmisén való részvétel; a beavató szentségeknek vagy a betegek kenetének kiszolgáltatására szolgáló szentmisén való részvétel; igeliturgia látogatása; bekapcsolódás az imaórák liturgiájába (olvasmányos imaóra, reggeli dicséret, esti dicséret), keresztút, a rózsafüzér imádkozása, a szentségimádásba való bekapcsolódás és elmélkedés, amit a Miatyánk, Hiszekegy elimádkozásával és a Szűzanyához intézett fohásszal fejezünk be.

Ilyen vállalások, illetve alkalmak lehetnek még a lelkigyakorlatok, a II. Vatikáni Zsinat tanításáról és a Katolikus Egyház Katekizmusáról tartott képzési alkalmakon való részvétel.


Hányszor lehet teljes búcsút nyerni?

Az előírások szerint naponta csak egy búcsúnyerési lehetőségünk van, de azok a hívek, akik a tisztulás állapotában lévő lelkek javára jótetteket végeztek, ha egy napon jogosan járulnak másodszor is szentáldozáshoz, ugyanazon a napon kétszer is teljes búcsút nyerhetnek, amely csakis az elhunytakért ajánlható fel (ennek a szentáldozásnak az eucharisztikus ünneplés keretén belül kell történnie).

 

A búcsúnyerésről szóló római dokumentum arra is meghív, hogy újra felfedezzük az irgalmasság testi-lelki cselekedeteit: enni adni az éhezőknek, inni adni a szomjazóknak, felöltöztetni a ruhátlanokat, befogadni a jövevényeket, ápolni a betegeket, meglátogatni a rabokat, eltemetni a halottakat, jó tanáccsal ellátni a bizonytalanokat, tanítani a tudatlanokat, inteni a bűnösöket, vigasztalni a szomorkodókat, megbocsátani a bántásokat, türelemmel elviselni a kellemetlen embereket, imádkozni élőkért és holtakért. Így, ha betegeket, bebörtönzötteket, magányos időseket, fogyatékkal élőket látogatunk és mellette teljesítjük az általános feltételeket, ezen alkalmak által akár naponta is teljes búcsút nyerhetünk.

De ugyanilyen lehet a pénteki bűnbánati nap újrafelfedezése azáltal, hogy a bűnbánat szellemében legalább egy napig tartózkodunk az értelmetlen (valós és virtuális, például a média és a közösségi hálózatok által kiváltott) szétszórtságtól és a felesleges fogyasztástól (például böjtöléssel vagy az Egyház általános parancsainak és a püspökök előírásainak megfelelő önmegtartóztatással), továbbá azzal, hogy arányos pénzösszeget adunk a szegényeknek; vallási vagy szociális jellegű intézmények támogatásával, különösen az élet védelmének - annak minden szakaszában - és magának az életminőségnek a védelme érdekében, az elhagyott gyermekek, a nehéz helyzetben lévő fiatalok, a rászoruló vagy magányos idősek, valamint a különböző országokból származó bevándorlók érdekében, akik „elhagyják szülőföldjüket, hogy jobb életet keressenek önmaguk és családjuk számára"; szabadidőnk arányos részét közösségi érdekeket szolgáló önkéntes munkának vagy a személyes elköteleződés más hasonló formáinak szentelve.

Forrás: Pécsi Egyházmegye