Aláírásgyűjtésbe kezdtek, mert kulturális cunamitól tartanak a megyei múzeumigazgatóságok

Jelenleg is zajlik az az aláírásgyűjtés, amely a vidéki múzeumok megmentését tűzte ki célul. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) által megfogalmazott petíció szövege szerint a januártól állami kézbe került közgyűjteményeket a kormány átadni készül a települési önkormányzatoknak, s amennyiben azokat a helyi önkormányzat nem veszi át, akkor valószínűleg megszüntetik az adott intézményt.

Jelen sorok írásakor már több mint ezernégyszázan írták alá a petíciót, köztük több neves pécsi szak- és közéleti ember, mint például - mások mellett - Sárkány József (képünkön) művészettörténész, Patartics Zorán építész, Pál Zoltán és Pinczehelyi Sándor képzőművészek, Vonyó József történész és a politikusok közül Kunszt Márta, a Demokratikus Koalíció (a Gyurcsány-párt) megyei koordinátora.

Már régóta tudható, hogy nincs (nem lesz) könnyű helyzetben a megyei múzeumi intézményrendszer, miután fenntartása a megyei önkormányzatoktól állami kézbe került át. A KKDSZ szerint a kormány azon tervezett intézkedése, amely a helyi önkormányzatok kezelésébe adná a gyűjteményeket, látszólag erősíti a helyi közösségeket, azonban valójában - feltehetőleg - megfosztja őket kulturális értékeitől. A közismerten rossz gazdasági helyzetű önkormányzatok jelentős hányada ugyanis nem lesz képes fenntartani vagy megfelelő szinten eltartani az érintett gyűjteményeket.

A szakszervezet szerint ráadásul a tervezett lépés egyebek mellett elősegítheti a műkincsállomány és a földben lévő régészeti örökség helyzetének bizonytalanná válását, emellett pótolhatatlan szakemberek válhatnak munkanélkülivé. A szervezet arra kéri a kormányt, hogy ne kövessen el olyan hibát, amely beláthatatlan katasztrófát okozhat, azaz „ne indítsa el a kulturális cunamit".

A baranyai múzeumigazgatóságnál (BMMI) sem rózsás a helyzet. Sárkány József (képünkön), a petíciót aláíró egyik pécsi művészettörténész szerint egyenesen válságos.

- Attól tartok, hogy Pécs nincs olyan anyagi kondícióban, hogy felvállaljon egy kétszázmillió forintos költségtámogatással járó projektet. A BMMI égisze alá tartozó, Pécsett lévő múzeumok üzemeltetéséhez kb. 200 millió forintos forrás szükséges. Ha a város valósban fontosnak tartja a múzeumi rendszert, és előteremti ezt az összeget és a múzeum is hozzá tudja rakni a maga 100 millió forintját, akkor 300 millióból szűkösen ugyan, de a múzeumi szervezet tud működni - mondta a szakember.

Amennyiben azonban a város nem lesz képes előteremteni a szükséges forrásokat, felmerül kérdés, hogy a múzeumi szervezet melyik része piacképes, azaz melyiket érdemes fenntartani.

- Marketing szempontból és a bevételtermelés oldaláról nézve Pécsett a Csontváry, a Zsolnay és a Vasarely Múzeum piacképes, ezek rendelkeznek meghatározoó reklámértékkel. Felmerül a kérdés, hogy mi lesz a megyei múzeumi szervezet létéhez szükséges többi osztállyal? Azok ugyanis nem tudnak annyi bevételt felmutatni, fenntartásuk gyakorlatilag csak kiadással jár. Az biztos, hogy kell egy olyan felelős gazda, aki nemcsak verbálisan, hanem anyagilag is felelősséget tud vállalni egy ekkora szervezet működtetéséért.

A művészettörténész amondó, hogy a megye nem volt jó gazda, ezt a BMMI mostani költségvetése is bizonyítja. Sárkány József szerint az lehetne a megoldás - mint a levéltárak esetében látható, amelyek az országos főlevéltár alá tagozódnak be -, ha a megyei múzeumok felügyeletét a Nemzeti Múzeumhoz rendelnék, a fenntartásukra szolgáló pénzkerettel együtt.

H. L. B. - Fotó: Dittrich Éva