Beiktatták az új Zsolnay-vezért

A Zsolnay gyárban megtartott sajtótájékoztatón Varga-Sabján László, a részvénytársaság igazgatótanácsának elnöke elmondta, Péterné Marosy Katalint azok közül választották, akiket az it is javasolt, s akinek kinevezését a pécsi ellenzék is támogatta.

Az új vezérigazgató, Péterné Marosy Katalin első feladata az lesz, hogy pontosan feltárják, milyen a gyár jelenlegi helyzete, majd ebből kiindulva felépítsék azt a Zsolnay jövőt, amelyet a pályázatában is megjelölt. A vezérigazgatónő hozzátette, e szerint első feladata a gyár gazdasági helyzetének racionalizálása lesz.

Második lépcsőben egy olyan stratégia felépítését kezdik el, ismertette terveit Péterné Marosy Katalin, amely a vállalat hosszútávú jövőjét biztosítja. Ennek egy olyan hasznosítási és értékmegőrzési kódex lehet az alapja, amely tükrözi, hogy valójában mit is jelent ma a Zsolnay márkanév. Ugyanakkor megjegyezte, az értékmegőrzés fenntartását az ipari termelés biztosítja, de hogy pontosan mely területeken erősítenek majd, azt a gazdságossági vizsgálatok után jelenthetik ki.

A kulturális főváros programról szólva elmondta, a gyár szolgálni fogja annak céljait, de elsődleges feladatuk az, hogy a manufaktúrát magasabb szintre emeljék.

Mint ismert, a közel százötven éves múltra visszatekintő gyár a rendszerváltás után 1995-ben került kvázi privát kézbe: a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank (MBFB), később pedig az Állami Privatizációs Vállalat Zrt. lett a Zsolnay többségi tulajdonosa. A Zrt. két évvel ezelőtt került a pécsi önkormányzat felügyelete alá, a manufaktúrához - egy kormányhatározat értelmében - térítésmentesen jutott hozzá a város.

Az átvétel idejére azonban tetemes adósságot halmozott fel a gyár, s a tagi kölcsönökből adódó kötelezettségek miatt jelzálog is terhelte épületeit. A városvezetés szerint a tőkeemelés azért vált szükségessé, mert a kulturális főváros projektben kialakítandó Zsolnay Kulturális Negyedre csak tehermentes ingatlanokkal lehet az uniós pályázatot benyújtani.

Korábban szakértők vizsgálták annak lehetőségét, hogy a pécsi manufaktúra és a Hollóházi Porcelán Zrt. fúzióban egyesüljön.

Varga-Sabján a sajtótájékoztatón ezzel kapcsolatban azt mondta, a város vezetése azért nem támogatta az elképzelést, mert az állami részvénytársaság többségi tulajdonos kívánt lenni az egységesülő cégben.

Kovács Gyula menesztését azzal indokolták, hogy a cég 2006-ban, majd 2007-ben sem teljesítette az üzleti tervben vállalt kötelezettségeit. A vezetés tavaly háromszázmillió forint nyereséget tűzött ki célként, az üzemi eredmény azonban mínusz 140 millió forint lett. 

Varga-Sabján megjegyezte, reményeik szerint a hiányt néhány éven belül képesek lesznek ledolgozni, ám a termelést már ebben az évben nullszaldóssá kívánják tenni.

Kép és szöveg: B. M.