Zsolnay: ki ülhet Kovács Gyula székébe?

Mint beszámoltunk róla, a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. tulajdonosa, a pécsi önkormányzat közgyűlésének MSZP-s többsége a legutóbbi közgyűlésen kezdeményezte Kovács Gyula, a Zsolnay vezérigazgatójának menesztését. A testület határozata értelmében nyolc hónapos felmondási idővel és két havi munkabérnek megfelelő végkielégítéssel bocsátották el a szakembert.

Kovács Gyulának a városvezetés szerint azért kellett mennie, mert a manufaktúra 2006-ban és 2007-ben sem teljesítette az üzleti tervben vállalt kötelezettségeit. A cég vezetése tavaly például 320 millió forint nyereséget határozott meg célul, ehelyett 180 millió forintos veszteséggel zárta az évet. Ehhez képest Kovácsot a múlt pénteken tüntette ki a megyei Iparkamara, valaki tehát - megítélését illetően - enyhén szólva tévedett.

Mint azt az igazgatótanács elnöke, Varga Sabján László a Pécsi Újság.hu megkeresésekor elmondta, szerinte azért kellett dönteni új menedzser megválasztásáról, mert a tulajdonos szándéka szerint nem tartható, hogy a vállalat továbbra is veszteségesen működjön.

Tudni kell ugyanakkor, hogy a porcelángyár a majd' tíz éve felvett reorganizációs hiteleit törleszti, s - üzemi szinten legalábbis - 2007-ben már nullszaldósan működött. Mindez azonban kevés volt az önkormányzatnak Kovács marasztalásához.

- Mindenképpen új embert kell találni a posztra, olyant aki stabilizálja a vállalat működését, vállalható programot tesz le az asztalra, megtartja a pécsi tradíciót, s új utat nyit meg a gyár előtt. Véleményem szerint minden pécsi polgár elvárhatja a várostól, hogy olyan szakembert találjon saját cége élére, aki nem az adófizetők pénzéből finanszírozza a veszteségeket - mondja a Pécsi Újságnak Varga-Sabján.

Érdekesség ugyanakkor, hogy a Zsolnay körül már jó ideje megváltozott a „szélirány", aminek csak a lecsengése a vezérigazgató-csere. Az igazgatótanács ugyanis már fél éve teljesen átalakult: Toller korábbi bizalmasainak a jelenlegi polgármester által kijelölt utódoknak kellett átadniuk a helyüket, s így került a grémiumba a Paksi Atomerőmű jelenlegi törzskari igazgatója, a fenti véleményt megfogalmazó Varga-Sabján László is.

Talán ez is magyarázza, hogy szocialista körökben éppen az ő neve jelenik meg leggyakrabban, amikor a Zsolnay új vezéréről folyik a találgatás.

Az it-elnök meglehetősen otthonosan mozog a baloldali kötődésű cégek és nagyvállalatok háza táján, amit politikai ellenfelei szerint nagyrészt egykori KISZ-es múltja, s Gyurcsány Ferenchez fűződő kapcsolata is segít.

Mindenesetre tény, hogy főszereplőnk a kilencvenes években a Bábolna Rt. egykori vezérigazgató-helyetteseként dolgozott, majd a Bólyi Mezőgazdasági Rt. igazgatóságában képviselte az ÁPV Rt.-t, egészen a 2005-ös privatizációig, két éve pedig ő az oktatási tárca meghosszabbított karja a Pécsi Tudományegyetem gazdasági tanácsában.

A hvg című hetilap nemrégiben arról írt, hogy mai megbízatásai mellett Varga-Sabján a magángazdaságban is érvényesülni próbál.

A Baranya-Cheshire-Warrington Angol-Magyar Kapcsolatfejlesztő Kht, amelynek fele részét tulajdonolja, például 2006-ban több mint 15 millió forintnyi támogatást nyert el egyebek között az Országos Területfejlesztési Hivataltól és a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácstól - miközben utóbbinak egyik bizottságában maga Varga-Sabján is tag.

Az it-elnök lapunknak cáfolta, hogy a Zsolnay vezérigazgatói posztjára törne:

- Tudom, hogy Pécsett sokaknak az a mániájuk, hogy azért menesztették a vezérigazgatót, mert én tartok igényt erre a székre. Én azonban nem azért vagyok a Zsolnay elnöke, mert ott is akarok dolgozni, hanem mert tizenöt évnyi felső vezetői tapasztalatomat szeretné a város felhasználni a cég rendbetételéhez. Véleményem szerint nem gondolhatja senki komolyan, hogy egy százhúsz milliárdos cég, a Paksi Atomerőmű vezérigazgató-helyettesi pozíciójából, s az ezer milliárdos Magyar Villamos Művek menedzsmentjéből a porcelánmanufaktúra igazgatói székébe ülnék át. Jó helyem van itt.

Korb Zoltán