Bűnösnek mondta ki a bíróság egy pécsi klinika volt igazgatóját

A Pécsi Törvényszék szerdán kihirdetett ítéletével az elsőrendű vádlottat emberi test tiltott felhasználásának bűntettében és folytatólagosan, közvetett tettesként elkövetett csalás bűntettében, a másodrendű vádlottat emberi test tiltott felhasználásának bűntettében mondta ki bűnösnek, és ezért az elsőrendű vádlottat 1 év 8 hónap szabadságvesztésre és 1.600.000 forint pénzbüntetésre, a másodrendű vádlottat 1 év 6 hónap szabadságvesztésre ítélte. A bíróság az elsőrendű vádlott tekintetében 2 év 6 hónapra, a másodrendű vádlott tekintetében 2 évre függesztette fel a szabadságvesztés végrehajtását, melyeket - elrendelésük esetén - börtönben kell végrehajtani. A bíróság a másodrendű vádlottal szemben 250.000 forint erejéig, az elsőrendű vádlott által irányított alapítvánnyal szemben 3.747.000 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el.

A bíróság az elsőrendű és másodrendű vádlottakat - a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól - előzetes mentesítésben részesítette.

A bíróság az elsőrendű vádlottat az ellene foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége vádja alól, a harmadrendű vádlottat az ellene emelt emberi test tiltott felhasználása bűntettének vádja alól felmentette, és kötelezte a vádlottakat felróhatóságuk arányában az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére.

A bíróság által megállapított tényállás röviden:

Az elsőrendű vádlott fül-orr-gégész szakorvos, igazgatóként 2011-től 2020. március 15-ig dolgozott fül-orr-gégészeti klinikán, valamint egy alapítvány kuratóriumi elnöke, melynek székhelye a klinika, melyen dolgozik. A másodrendű vádlott boncmester egy patológiai intézetben, ahol munkairányítói jogkörrel is bír. A harmadrendű vádlott adjunktus, fül-orr - gégész szakorvos, intézetigazgató helyettes.

A klinika, melyet az elsőrendű vádlott irányított 2019. januárjában két napra, magyar és külföldi orvosok részére - sziklacsont fúrás gyakorlásának céljából - sziklacsont kurzust szervezett, melyet széles körben hirdettek meg. A kurzuson az elsőrendű vádlott személyenként 3-3 darab, holttestekből kivett humán sziklacsontot szándékozott biztosítani a résztvevőknek.

A sziklacsont a koponyán a halánték egyik csontja, melyet orvostudományi egyetemi oktatási felhasználás végett holttestből kizárólag kórbonctani vizsgálat során és abban az esetben lehet eltávolítani, ha ellene az elhunyt életében nem tiltakozott.

Az elsőrendű vádlott a sziklacsontok beszerzését 2018. február környékén vállalta magára és erről a sziklacsont kurzus általa megbízott tényleges szervezőjét is értesítette. Az elsőrendű vádlott a sziklacsontokat, a másodrendű vádlotton keresztül kívánta beszerezni, akit az emberi testből származó ún. kadáver csontok gyűjtésével bízott meg.

2018. januárjától 2018. év végéig az elsőrendű vádlott megbízása szerint a másodrendű vádlott a patológiai intézetben elhelyezett, hamvasztani kívánt holttestekből, oktatási célból, folyamatosan, havi rendszerességgel legalább 15-20 darab sziklacsontot, valamint egy nyakszirtcsont töredéket távolított el, melyből 100 db sziklacsontot az elsőrendű vádlott kérésére kifejezetten a 2019. januári kurzus megtartása céljából gyűjtött. Utóbbi sziklacsontokért darabonként 2500 forint készpénzt kapott az elsőrendű vádlottól.

A másodrendű vádlott - pontosan meg nem határozható, ám több esetben - három patológus szakorvos jelenlétében, az ő tudtukkal, az általuk végzett kórbonctani vizsgálat során távolította el a sziklacsontokat, míg az esetek többségében e tevékenységét az arra jogosult patológusok jelenléte, felügyelete és tudta nélkül végezte. Az előbbi esetben sem került azonban rögzítésre a boncjegyzőkönyvekben - a jogszabályok kötelező rendelkezése ellenére - a sziklacsontok eltávolítása, míg utóbbi esetekben arra objektív lehetőség sem volt.

2019. júniusáig részben fenti módszerrel és a másodrendű vádlott által, legalább 320 db sziklacsontot vettek ki a PTE Patológiai Klinikáján kórboncoláson átesett holttestekből, melyeket részben a másodrendű vádlott közreműködésével szállítottak át a Fül-Orr-Gégészeti Klinikára, ahol azokat a nyomozó hatóság lefoglalta.

A harmadrendű vádlott a kurzusokon oktatóként vett részt, maga is végzett sziklacsont fúrást. Ezt követően külföldi tanulmányútra történt utazását megelőzően 8 db sziklacsontot vett magához, hogy azokon a műtéti technikákat elsajátíthassa. A bizonyítási eljárás során nem lehetett megállapítani, hogy a harmadrendű vádlott milyen eljárásrendben és mikor beszerzett csontokat vett magához, így azt sem, hogy azok holttestekből történő eltávolítása során a kötelező jegyzőkönyvezés megtörtént-e.

A PTE Patológiai Klinikáján 2013 és 2019 között sziklacsontok eltávolítását egy esetben sem rögzítették a boncjegyzőkönyvekben, azonban mivel a szilacsont formalinban hosszú ideig eltartható, ebből a tényből a sziklacsontok beszerzésének idejére következtetést levonni nem lehetett.

A foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt az elsőrendű vádlott vonatkozásában a bíróság bűncselekmény hiányában felmentő rendelkezést hozott. Ugyanis az volt megállapítható, hogy az elsőrendű vádlott az általa végzett orrpolip műtét során fellépett, és az elsőrendű vádlott által a szakma szabályai szerint ellátott vénás vérzés a sértett esetében csak a műtétet követő napon igényelte volna a további orvosi vizsgálatok elvégzését, addig a sértett szoros orvosi felügyelet alá helyezése volt csak indokolt, emellett a műtét során fellépett vénás vérzéstől függetlenül kialakult törzsdúci vérzés miatt következett be a sértett halála a műtétet követő napon, így a halálos eredményt okozó roncsoló agyvérzés és a megfelelően ellátott vénás vérzés között ok-okozati összefüggés nem volt megállapítható. Emellett az sem volt megállapítható, hogy az elsőrendű vádlott a fentiek során foglalkozási szabályt szegett volna.

A bíróság az elsőrendű vádlott büntetőjogi felelősségét a kórházi úgynevezett VIP szobák térítési díjának mintegy két és fél éves időszakra vonatkozó elszámolása kapcsán csalás bűntettében is megállapította, mert annak mindösszesen 3.747.000,- forintos díjai az elsőrendű vádlott rendelkezése alapján nem a Klinikai Központ sértetthez, hanem az elsőrendű vádlott által irányított alapítványhoz kerültek befizetésre.

Az ítélet - az elsőrendű vádlottat a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége vádja alóli felmentő rendelkezésen kívül - nem jogerős, mivel az elsőrendű vádlott és védője - teljeskörűen - felmentés érdekében jelentett be fellebbezést, az ügyész és a másodrendű vádlott védője a jogorvoslati nyilatkozat megtételére három napot tartott fenn, míg a tárgyalási jelenlét jogáról korábban lemondott másod- és harmadrendű vádlottak a kézbesítést követően jogosultak jogorvoslati nyilatkozatot tenni.

Forrás: Pécsi Törvényszék