Egy napra megnyitják a székesegyház Szent Mór-kápolnáját

A Pécsi Egyházmegye társvédőszentjére, az 1000 évvel ezelőtt élt második püspökére, Szent Mórra emlékezünk liturgikus emléknapján, október 25-én. Az ünnep alkalmából 18.00 órai kezdettel Felföldi László pécsi megyéspüspök celebrál ünnepi szentmisét a jelenlévő papsággal együtt a pécsi Szent Péter- és Szent Pál-székesegyházban, majd az egyházmegyei kitüntetéseket adják át.

A szentmisét megelőzően 17.00 órától tematikus idegenvezetést tartanak a székesegyház Szent Mór-kápolnájában. A tárlatvezetés különleges alkalom, mert a székesegyház déli mellékhajójából nyíló, a szentély szintjén található Szent Mór-kápolna év közben a nagyközönség előtt zárva tart, az ünnep alkalmából azonban évente egyszer megnyitja kapuit és Székely Bertalan ragyogó színekkel megfestett historizáló freskói előzetes regisztrációval megtekinthetők. A programon való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Regisztráció a linken lehetséges: https://pecsiegyhazmegye.hu/regisztracio?id=378

A művészt a székesegyház 19. század végi neoromán átépítésekor kérték fel a freskók megfestésére, a kompozíciók tematikáját Lechner János apát-kanonok, Pozsgay József püspöki titkár és Köhler Ferenc teológiai tanár állította össze. A hat fali képen a 11. században élt püspök életének egy-egy emlékezetes pillanata elevenedik meg.

Mór életéről Szent Imre herceg legendájából ismerhetünk részleteket. Ebből tudható, hogy gyermekkorában került Pannonhalmára, ahol bencés szerzetesek nevelték. Ekkor ismerkedett meg az ott nevelkedett Imre herceggel. Mór később a szerzetesi életet választotta, majd harmincévesen a pannonhalmi apátság elöljárója lett.

Bonipert, Pécs első püspökének betegsége vagy idős kora miatti lemondását követően, 1036-ban István király Mórt nevezte ki Bonipert utódjának. Mór több mint három évtizeden keresztül (1036-1070, más források szerint 1075-ig) vezette a Pécsi Egyházmegyét. Ez idő alatt sikeresen fejezte be az elődje által megkezdett egyházszervező munkát.

Később Géza herceg kérte fel Mórt Szent András remete és Szent Benedek vértanú életrajzának megírására, amely a latin nyelvű magyar irodalom egyik első emléke. 1055-ben a tihanyi apátság alapításánál, majd 1063-ban a szekszárdi bencés monostor felszentelésén is részt vett. Emlékét számos műalkotás őrzi Pécsett és Pannonhalmán, továbbá az ő nevét viseli a pécsi Szent Mór Iskolaközpont is.

Forrás: Pécsi Egyházmegye