Eltűnnek a házak bejárata feletti domborművek Uránvárosban, soknak már hűlt helye van

2024. február 23. péntek 13:11

A jégszobrok esetében könnyebb egy nyomozás. Mert azok egyszerűen elolvadnak, elfolynak. Pécs nyugati negyedében, Uránvárosban szintén fogynak az alkotások, de a helyzet ott nem teljesen egyértelmű. Az 1950-es évek végén, a lépcsőházak bejárata fölé került domborművek közül számos megsemmisült, különböző okokból. Ezek pótlása szinte teljességgel megoldhatatlan. Közelmúltunk egy-egy darabja már csupán fotókon látható, a valóságban csak hűlt helye maradt.

Érdekes elvek mentén épült az uránbánya fellendülése után, a baranyai megyeszékhely egyik hatalmas lakótelepe. A kor szellemének megfelelően, a teljes költségvetésének összesen két ezrelékét művészeti alkotásokra kellett költeni. Ezt az elvtársak többek között úgy oldották meg, hogy az általuk kiválasztott alkotóknak adtak különböző megbízásokat. A felkérések egyenként nem képviseltek nagy értéket, ám azért egy-egy ember megélhetését ideig-óráig fedezték.

A Hajnóczy József utca, meg a Kőrösi Csoma Sándor utca környezetében ma is sok-sok ilyen tárgy emlékeztet a múltra. Állatok, növények, egyszerű élethelyzetek jelentek meg rajtuk. Egyes - kissé hihetetlen - városi legendák szerint, azért volt fontos a dolog, hogy az eltévedt kisgyermekeket a megtalálók könnyebben hazavezessék a szüleikhez.

Ennyi évtized távlatából, a ma emberének viszont nem a kreációk maradtak meg feltétlenül, hanem azok hiánya, mivel fogyóban van a kollekció. Jellemzően a réz domborművek vesztek el, semmisültek meg az évek során, bár ellenpélda azért akad.

A díszek a társasház tulajdonában vannak. Ha a homlokzatról lekerülnek bármilyen okból is, úgy a lakók kereshetik, tehetnek bejelentést, akár feljelentést is.

Fémgyűjtők, felújítók

A „Pécs köztéri szobrai" című könyv szerzője, dr. Romváry Ferenc művészettörténész tényleg
rengeteg dolgot tud a témakörben. Ennek ellenére a szerzőnek is kizárólag feltételezései
vannak. Elmondása szerint egy felújítás, felállványozás során kelhet lába bármilyen
domborműnek. Az illegális fémgyűjtőktől a hanyag munkásokig bármi elképzelhető.
Gyermekcsínytől a rögzítő elemek eltöréséig, semmit sem lehet kizárni. A pótlás viszont

majdnem lehetetlen. Nem a hatalmas érték miatt, hanem mert a tervek, formák aligha
lelhetőek fel. Csak a fényképek tanúsítják, miképpen néztek ki a kapuk eredetileg.

A helyszínen, példának okáért, a Kőrösi Csoma Sándor utca 3-as szám alatt a „Csikó
madárral" kompozíció - ami Szabó Iván tudását hirdette -, csupán a szárnyas maradt a falon.

A lovacska „elnyargalt" valahová. De sem a lakók nem emlékeznek a történtekre, sem Marika néni, pedig ő a takarítási feladatokat végzi hosszú ideje a lépcsőházban, meg előtte. Máshol sem tudtak a lakók érdemi felvilágosítást adni a történtekre. Az emlékezetekből is eltűnt szinte minden. Akadt olyan terület, ahol azt mondták, egyszerűen elvitték a művet, azzal, miszerint majd visszahozzák valaha. A türelmesek várják, a borúlátóak már lemondtak róla.

Napjainkban tehát a kisgyermekek kénytelenek gyorsan megtanulni az utcaneveket,
házszámokat, amennyiben hajlamosak az eltévedésre.