Gyurcsány-szakdolgozat: a plágium gyanúját a vizsgálat után sem lehet elvetni - 2000 előtt tűnt el a diplomamunka - FRISSÍTVE

2012. május 15. kedd 13:56

Frissítve: 2012. május 15. kedd 19:04

Gyurcsány-szakdolgozat: a plágium gyanúját a vizsgálat után sem lehet elvetni - 2000 előtt tűnt el a diplomamunka - FRISSÍTVE

Hiába igaz, hogy Gyurcsány Ferenc 1984-ben beadott szakdolgozatának bírálata szerint a volt miniszterelnök diplomamunkája és volt sógorának szakdolgozata között oldalszámra egyező, szó szerinti azonosságok vannak, mivel Gyurcsány szakdolgozata 1990 és 2000 között eltűnt, annak hiányában nem bizonyítható, hogy plagizált - igaz ennek ellenkezője sem. Prof. Bódis József rektor a Pécsi Újság.hu kérdésére konkrétan úgy fogalmazott, hogy bár a vizsgálóbizottság által feltártak "nem jelentik azt, hogy a plágium gyanúja igazolódott, de nem is lehet azt elvetni".

(FRISSÍTVE: TÁJÉKOZTATJUK OLVASÓINKAT, HOGY A KEDDEN ESTE INDÍTOTT SZAVAZÁST, ANNAK ÉJJELI MANIPULÁCIÓJÁRA UTALÓ JELEK MIATT SZERDÁN REGGEL KÉNYTELENEK VOLTUNK LEÁLLÍTANI. - A SZERK.)

Elöljáróban szó szerint idézzük prof. Bódis József rektort, aki a sajtókonferencia elején a következő nyilatkozatot felolvasva foglalta össze a a bizottság jelentését:

"A Pécsi Tudományegyetemen Gyurcsány Ferencnek a 28 évvel ezelőtt a Janus Pannonius Tudományegyetem (JPTE) Tanárképző Karára benyújtott diplomamunkája kapcsán elindított vizsgálatok lezárultak. Amint azt az Egyetem vezetése ígérte, haladéktalanul tájékoztatja a közvéleményt az intézkedésekről, megállapításokról.

Oldalszám szerinti egyezések a sógor négy évvel korábbi dolgozatával

Újságírói kérdésre válaszolva a PTE sajtótájékoztatón jelenlévő vezetői megerősítették, hogy - mint a Pécsi Újság.hu korábban megírta - május 3-án megtalálták Rozs Szabolcs "A Balaton-felvidék szőlészetes és borászata" című szakdolgozatát és a vizsgálat során kiderült, hogy az eredeti és hiteles. Ugyancsak előkerült Gyurcsány azonos címen, négy évvel később beadott szakdolgozatának bírálata, mely szintén eredetinek és hitelesnek bizonyult.
Kovács L. Gábor akadémikus, a plágiumgyanút vizsgáló bizottság elnöke munkatársunk kérdésére megerősítette, hogy a bírálat szövegében olvasható konkrét oldalszám szerinti utalásai oldalszám szerinti egyezést mutatnak Rozs Szabolcs 1980-ban benyújtott azonos című, de hosszabb terjedelmű szakdolgozatával, viszont a bírálati szövegnek és Rozs Szabolcs szakdolgozat szövegének egybevetése nem alkalmas eljárás arra, hogy az eljáró bizottság Gyurcsány Ferenc szakdolgozatával kapcsolatban szerzői jogi természetű megállapításokat tegyen."
Munkatársunk kérdésére, hogy miért nem, Kovács L. Gábor arra utalt, hogy elvileg az sem kizárt, hogy Gyurcsány Ferenc például sógora, Rozs Szabolcs szakdolgozatát idézte a kérdéses, szövegazonos részeken, és ha úgy idézte Rozs Szabolcsot, hogy megjelölte mint forrást, akkor nem követett el plágiumot.
Ezért nem lehet tehát az eltűntetett Gyurcsány-dolgozat nélkül sem cáfolni, sem megerősíteni, hogy plágium történt-e 1984-ben a tanárképző karon.
A volt miniszterelnök 1984-ben a PTE jogelődjéhez, a JPTE Tanárképző Karára leadott diplomamunka eltűnésének körülményeit vizsgáló bizottságot Komlósi László Imre professzor, a PTE oktatásért felelős rektorhelyettese vezette, aki több évtizede meghatározó szereplője a hazai felsőoktatásnak. A bizottságot mellette olyan szakemberek alkották, akik az egyetemi könyvtári, illetve levéltári területen dolgoznak hosszú évtizedek óta.

A bizottság a munkája során megvizsgálta, újra átkutatta azokat a helyiségeket, ahol tárolták, tárolhatták Gyurcsány Ferenc azóta megszűnt Technika Tanszékre leadott diplomamunkáját. Emellett átvizsgálta az összes olyan szakdolgozati nyilvántartást, amelyben feltételezhető volt, hogy nyoma van a volt miniszterelnök diplomamunkájának. A bizottság a feltárt dokumentumok és rendelkezésére álló iratok alapján a következő megállapításokra jutott:
1.) Gyurcsány Ferenc 1984-ben a JPTE-re leadott, „A Balaton-felvidék szőlészete és borászata" című diplomamunkája 2012 májusában nem lelhető fel a jogutód Pécsi Tudományegyetemen.

2.) A szóban forgó diplomamunka az 1990-ben készített, az 1971-1989 közötti időszakban a JPTE Tanárképző Karán elfogadott szakdolgozatok bibliográfiája szerint abban az évben a jogelőd intézmény tanszéki állományában ténylegesen megvolt.

3.) Ez a diplomamunka az 1999-2000-ben végzett állományrevízió, vagyis darabon-kénti listázott ellenőrzés alapján a nyilvántartott 1827 darab tétel között - két másik szakdolgozattal együtt - már nem volt megtalálható. A leltárt végző könyvtáros sor-ba rendezte az 1990-es bibliográfia alapján a szakdolgozatokat, és egy nagy H betűvel (hiányzik) jelezte a bibliográfiában az állományból hiányzó tételeket. Gyurcsány Ferenc diplomamunka-címe mellett ekkor már egy „H" betű jelzi, hogy hiányzik.

4.) A plágiumgyanú forrásaként a sajtóban megjelölt diplomamunkát, Rozs Szabolcs 1980-ban a Pécsi Tanárképző Főiskolára benyújtott, „A Balaton-felvidék szőlészete és borászata" című dolgozatát a bizottság a tárolt szakdolgozatok között a Természettudományi Kar Földrajzi Intézetében megtalálta. Fontos megjegyezni, hogy Rozs Szabolcs diplomamunkáját a bizottság feladatkörének a plágiumgyanú ki-vizsgálására vonatkozó kibővítése (május 2-a) után, május 3-án délelőtt kezdte el keresni, és rövid időn belül meg is találta azt. Így minden olyan korábbi információ, mely e dolgozat hiányáról szólt, csak találgatás lehetett. A diplomamunkát hitelesnek és eredetinek találták a szakemberek, majd átadták azt a plágiumgyanút vizsgáló bizottság számára.



A plágiumgyanút vizsgáló bizottságot Kovács L. Gábor egyetemi tanár, az MTA rendes tagja, a PTE tudományos és innovációs rektorhelyettese vezetésével, az érintett karról dele-gált oktatási szakemberek, valamint egy elismert jogász professzor alkották, az erre vonatkozó előírásoknak és szabályozásnak megfelelően. A bizottság a rendelkezésére álló dokumentumok, iratok megvizsgálása után a következő megállapításra jutott:

„A Gyurcsány Ferenc által benyújtott „A Balaton-felvidék szőlészete és borászata" című szakdolgozatról a bíráló által 1984. május 9-én készített egy oldalas bírálatban szereplő szöveg és szövegrészlet kritikák konkrét oldalszám szerinti utalásai oldalszám szerinti egyezést mutatnak Rozs Szabolcs 1980-ban benyújtott azonos című, de hosszabb terjedelmű szakdolgozatával. A bírálati szövegnek és Rozs Szabolcs szakdolgozat szövegének egybevetése azonban nem alkalmas eljárás arra, hogy az eljáró bizottság Gyurcsány Ferenc szakdolgozatával kapcsolatban szerzői jogi természetű megállapításokat tegyen." Ezért az eljáró bizottság nem tud érdemi határozatot hozni, amíg nem áll rendelkezésére Gyurcsány Ferenc „A Balaton-felvidék szőlészete és borászata" című szak-dolgozata.

Kinek állt érdekében ellopni Gyurcsány szakdolgozatát?

Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció (Gyurcsány új pártja - a szerk.) ügyvezető alelnöke korábban azt mondta, a szakdolgozatot a jobboldal lophatta el a volt miniszterelnök lejáratása céljából.
Mivel a vizsgálóbizottság jelentése szerint a diplomamunka 1990 és 2000 között tűnt el, és 2000-ben Gyurcsányról nem lehetett tudni, hogy majd 2004-ben politikai tényező lesz, Molnár feltételezése teljesen valószerűtlenné vált.
A sajtóban taglalt, azonos című szakdolgozatok kapcsán általánosságban elmondható, hogy a felsőoktatási intézményekben bevett gyakorlat volt - és néhány tanszéken a mai na-pig alkalmazzák -, hogy az oktatók több éven keresztül kiajánlottak azonos témajavaslatokat a hallgatóknak, akik ezt követően gyakran szó szerint ugyanazt a címet adták diplomamun-kájuknak, amit az oktató leírt javaslatként. Ez magyarázza az esetlegesen előforduló azonos dolgozatcímeket. Egy azonos témát ugyanakkor számos módon fel lehet dolgozni, meg lehet közelíteni. Ettől függetlenül a Pécsi Tudományegyetem valamennyi esetet, ahol a plágium gyanúja felmerül, ki fogja vizsgálni a jövőben is, mert a plagizálás minden csíráját ki kell irtani a felsőoktatás és a tudomány világából.

A Pécsi Tudományegyetem megvizsgálta az elmúlt héten napvilágot látott információkat is, mely szerint Gyurcsány Ferenc nem vizsgázott bizonyos tantárgyakból, illetve nem jogszerűen nyert felvételt a Közgazdaságtudományi Karra.

Az 1982-es keltezésű - 1984-ben érvényben lévő - JPTE Tanárképző Kar Államvizsga Szabályzata szerint „Államvizsgára bocsátható az a hallgató, aki abszolutóriumát megszerezte, szakdolgozatát beadta és azt az illetékes tanszék elfogadta, záró tanításait eredményesen teljesítette, és a Tanárképző Karral szemben nincs anyagi tartozása. Amíg a hallgató az előírt szakmai, illetve tanítási gyakorlatokat nem teljesítette, számára abszolu-tórium nem állítható ki." Tehát csak akkor mehetett államvizsgára egy hallgató, ha valamennyi vizsgáját, szakmai gyakorlatát teljesítette.

Elő fogja-e venni valaki valaha is?

A rektor - ugyancsak újságírói kérdésre válaszolva - megerősítette azt a korábbi információt, hogy amennyiben az eltűnt 1984-es szakdolgozat előkerülne és a plágium ennek alapján utóbb beigazolódna, akkor Gyurcsány Ferenc tanári diplomáját el kellene venni.
A PTE levéltárában fellelhető a Művelődési Minisztériumnak 1984. február 29-én keltezett, az Egyetem rektorához címzett levele, amelyben a Minisztérium hozzájárul, hogy Gyur-csány Ferenc várakozás nélküli felvételi kérelmet nyújtson be a Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karára, azzal, hogy a Tanárképző Karon megszerzett oklevelét legkésőbb 1984. június végéig csatolja az irataihoz. A JPTE Tanár-képző Kar 1984. június 5-én állította ki a diplomát Gyurcsány Ferenc számára. Az akkori szabályok szerint, ideértve a miniszter általános hatáskörét is, Gyurcsány Ferenc felvétele nem volt jogellenes, és tanulmányait az akkor hatályos előírásoknak megfelelően kezdte meg 1984 őszén a Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán.

A fenti megállapítások nem változtatnak azokon a tényeken, melyek szerint a szakdolgozat tanulmányi és jogi jellegét tekintve nem más, mint egy írásbeli záróvizsga. A szakdolgozat nem minősül tudományos munkának, így általában nem képvisel tudományos szintű, maradandó értéket. Ennél fogva a szakdolgozatokra nem vonatkoznak a tudományos doktori fokozat (PhD) megszerzése érdekében írt doktori értekezésekre vonatkozó előírások, így többek között a kötelező nyilvánosságra hozatalra vonatkozó jogszabályi rendelkezések (33/2007 (III. 7.) Korm. Rend. 11.§), sem pedig a megőrzésre vonatkozó előírások.

Az Egyetem, illetve jogelődei felelős felsőoktatási intézményként jártak el, hiszen jogsza-bályi kötelezettség hiányában a jogelőd Janus Pannonius Tudományegyetemen hatályos egyetemi szabályok szerint a karok önállóan rendelkeztek a szakdolgozatok őrzéséről, selej-tezéséről. Egyes karokon a bírálók külön javaslata hiányában öt év után selejtezték a szakdolgozatokat, az akkor hatályos szabályok ugyanis vagy nem írtak elő megőrzési időt, vagy azt 5 évben határozták meg.

A jogutód Pécsi Tudományegyetemen 2010. szeptember 30-án lépett hatályba a ma is érvényben lévő iratkezelési szabályzat, amely kimondja, hogy a szakdolgozatok, diploma-munkák iratai nem selejtezhetőek, és 15 év után Levéltárba kell adni azokat. A mostani eset, valamint a digitalizált archiválás lehetőségének alapján az egyetem intézkedett a jelenlegi szabályozás felülvizsgálatáról, és egy minden karra érvényes, egységes szabály-rendszer kidolgozásáról, amely a diplomamunkák elektronikus tárolásán alapul. Ez a PTE több karán már napjainkban is így működik, a következő tanévtől azonban valamennyi karra kiterjesztené a módszert az egyetem vezetése.

A felállított tényfeltáró bizottság a jövőben a szakdolgozatok tárolásának témakörében már kizárólag a minden karra vonatkozó egységes szabályok és eljárásrend kidolgozásával foglalkozik. A volt miniszterelnöknek a jogelőd intézményben, évtizedekkel ezelőtt folytatott tanulmányaira vonatkozóan a PTE az ügyet lezártnak tekinti."


P. Zs. - Fotók: Dittrich Éva