Ne legyen határtalan a türelem a megrögzött bűnözőkkel, javasolja a pécsi jogász, dr. Antal Gábor

A Büntető törvénykönyv módosítását szorgalmazza dr. Antal Gábor pécsi jogász, büntetőbíró: a bűncselekmények elkövetői közül azokra vonatkozóan, akik életvitelszerűen űzik a szakmát, bevezetné a „megrögzött bűnöző" fogalmát, s ezzel együtt azt is kezdeményezi, hogy a jelenleginél sokkal súlyosabb büntetést kaphassanak az érintettek. A sokadik bringalopás például így már hosszú börtönéveket érhetne. 

- A jelenlegi büntetés-kiszabási gyakorlat döntően nem alkalmas arra, hogy a bűncselekmény elkövetését életvitelszerűen fontolgatóban megerősítse a hitet, nem érdemes vállalni a kockázatot, mert a bekövetkező hátrányok aránytalanul kedvezőtlenebbek, mint amennyi előny származik az elkövetésből - vágott a közepébe dr. Antal Gábor. - Ha egy vagyon elleni cselekményt, például kerékpár-lopást követ el valaki, elenyésző a valószínűsége, hogy elfogják. Ha mégis, és a kerékpár használtan is többet ér a szabálysértési értékhatárnál, a bíróság legfeljebb néhány havi szabadságvesztést szab ki, de ezt is csak akkor, ha visszaeső a vádlott.

A pécsi jogász hozzátette, aki életvitelszerűen bűnözik, annak ez nem jelent akkora kockázatot, ami visszatartaná az újabb bűncselekmények elkövetéstől, erre bizonyíték a visszaesők magas aránya.

- Egy olyan elkövetőnek, aki több tucatszor volt rövidebb-hosszabb ideig börtönben, és például a 13. kerékpárlopásért 4-5 hónapot kap, akkor most, a 14. büntetése előtt vajon valóban komolyan gondolja, elég volt, ezután jogkövető életet él. Naivitás lenne ilyen előzmények mellett a szavainak hitelt adni - mondta Antal Gábor.

Az összes bűncselekmény túlnyomó többségét azok követik el, akik életvitelszerűen a bűnözésből élnek. Ha ez a réteg felhagyna akár csak nagyobb számban is a bűnöző életvitellel, látványosan csökkenne a bűncselekmények száma, és így a közbiztonság is javulna. 

- Hogyan lenne elérhető mindez? Egy bűnöző életvitelű ember két okból hagy fel a bűnelkövetéssel. Önként, vagy azért, mert éppen a büntetését tölti, vagyis kényszerből. A már említett példánál maradva: a 24. kerékpárlopás egy hetvenezer forintot érő bicikli esetében a többszörös és különös visszaeső vádlottal szemben alapesetben három hónaptól három évig terjedő börtön kiszabását teszi lehetővé. A bírói gyakorlat jelenleg ezt a cselekményt biztosan nem fogja néhány hónapi börtönnél többel sújtani, mert akkor mit kapna az, aki például 95 rendbeli hasonló cselekményt követ el?

- Pontosan tudja maga a bíró is, hogy amint kiszabadul az ilyen elítélt, és visszakerül abba a civil életbe, amiben korábban élt, ugyanott fogja folytatni, ahol abbahagyta. De nem tehet mást, hiszen a törvény köti.

Mindezekből következően a megoldás a jogalkotó kezében van, érvel Antal Gábor.

- Olyan súlyú hátrányt kell egy bűnöző életvitelű ember által elkövetett újabb bűncselekményhez fűzni, ami a bűnözésből származó előnyökkel szemben ésszerűtlenné, sőt riasztóvá teszi az újabb bűnelkövetést.

- A javaslatom a következő. A Büntető törvénykönyv vezessen be egy új bűnelkövetői kategóriát, a „megrögzött bűnöző" fogalmát (lásd keretes írásunk - a szerk.) azzal a következménnyel, hogy az ebbe a kategóriába tartozókkal szemben a büntetési tétel alsó és felső határa szabadságvesztés esetén a kétszeresére emelkedik, de az alsó határ legalább kettő évi szabadságvesztés. Ha az alsó határ alapesetben egy évi szabadság-vesztés volt, ez háromévi szabadságvesztésre változik, s a büntetés végrehajtását ne lehessen felfüggeszteni.

Ha a büntetési tétel így felemelt felső határa a húsz évet meghaladná, vagy a törvény szerint a bűncselekmény életfogytig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető, az elkövetővel szemben életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni.

- El kell már végre indulni azon az úton, ami egyenesen és egyszerűen fogalmazva kimondja: akinek az életvitele a bűnözés köré fonódik, azt nem lehet a társadalomba visszaengedni mindaddig, míg nem győzi meg a társadalmat, hogy nem kell már tartani tőle. Ez újfajta gondolkodásmódot igényel a társadalomtól, de legfőképpen az igazságszolgáltatást megtestesítő bírói kartól. Arról van szó, hogy a „megrögzött bűnözővel" szemben elfogy a bizalom, véget ér a türelem, és nem kell félni az akár kis tárgyi súlyú bűncselekményeket is nagyon magas büntetéssel szankcionálni.

Mit tehet a bűnöző ilyen hozzáállás ellen? Van megoldás, még ha közhelyszerű is. ne kövessen el újabb bűncselekményt, legalább addig a három évig biztosan ne, amíg az előzőből szabadult. És ha addig kibírja, talán az életvitele is megváltozik a jó irányba - érvelt Antal Gábor.

Képünkön: Antal Gábor, aki télen is kerékpárral jár be a munkahelyére.

M. B. - Fotó: Dittrich Éva