Őri László: végre rajtunk a sor, 2025 a lehetőségek éve lesz Baranya számára

- A veszélyek korában a baranyai emberek a békére, a biztonság megtartására voksoltak 2024-ben ez pedig az idei évben és a következő esztendőkre felhatalmazás nekünk a fejlesztések folytatásra - mondta Őri László, a Baranya Vármegyei Önkormányzat elnöke. A nemzeti oldal politikusát a vármegyében zajló és induló beruházásokról és az önkormányzati választás után kialakult helyzetről is kérdeztük.

- Újraválasztott vármegyei közgyűlési elnökként és a Fidesz pécsi választókerületi elnökeként hogyan látja pártja tavalyi vármegyei és pécsi szereplését?

- Azzal, hogy tavaly júniusban a vármegyei közgyűlés 18 fős testületében 12 mandátumot szerzett a Fidesz-KDNP, stabil többséget kaptunk, hogy folytassuk a már megkezdett munkát. Tovább tudjuk fejleszteni, segíteni a vármegye településeit és a baranyai embereket. Június 9-én az önkormányzati választásokon a pécsiek is egyértelmű üzenetet küldtek a régi baloldal pártjainak, a pécsi polgármestert újraválasztották, de a többséget megvonták tőle, s ezzel megszűnt Péterffy Attila és az óbaloldal teljhatalma Pécsett. A formálódó új összetételű közgyűlési többség, melyben a Fidesz-KDNP-ÖPE rendelkezik a legnagyobb létszámmal, több egyeztetést, párbeszédet, és nagyobb átláthatóságot fog teremteni a megyeszékhelyen, melynek a pécsiek a nyertesei lesznek. Abban bízom, hogy a polgármesterrel és az új többséggel közösen egy új fejezetet tudunk nyitni, szorosabb kormányzati együttműködéssel, felelősségteljes várospolitizálással hosszú évek után végre előtérbe kerülhetnek a pécsiek fejlesztési elképzelései, ezzel pedig Pécs visszanyerheti rangját a Magyarországi nagyvárosok között. Orbán Viktor miniszterelnök mondta a napokban, hogy erős vidéket építünk, mert erős vidék nélkül nincsen erős Magyarország. Én pedig azt vallom, hogy erős Pécs nélkül nem létezhet erős vármegye, ebben vagyunk érdekeltek mondta a politikus.

- A vármegye történetének legnagyobb beruházása kezdődött meg Mohácsnál, a híd és az utak építésével. Hogyan érinti ez Pécset és Baranyát?

- Valóban. A következő években minden szem Mohácsra szegeződik. Talán soha nem volt még olyan jelentős fejlesztés a térségünkben, mint a mohácsi Duna-híd építése. A 2028 nyaráig befejeződő beruházás alapjaiban megváltoztatja Mohács és egész Baranya helyzetét. Az új Duna-híddal, valamint a folyó keleti és nyugati partján megvalósuló új utakkal egy jelentős kereskedelmi folyósó nyílik, hiszen a híd a Pécset és Szegedet összekötő gyorsforgalmi úthálózat egyik fontos eleme lesz. A szintén épülő kereskedelmi kikötő üzembe helyezésével Mohács logisztikai központtá, jelentős ipari központtá válhat. Az infrastrukturális fejlesztések mellett a Mohács 500 emlékév keretében olyan kulturális, turisztikai beruházások is indulnak a vármegyében, melyekre az elmúlt évtizedekben nem volt példa.

- A Mohács térségében megvalósuló fejlesztések mellett az elmúlt év fejleménye volt, hogy a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó alapítvány előkészítésében az ország egyik legnagyobb beruházási célterülete, ipari parkja kerül kialakításra Bicsérd térségébe. Mit lehet tudni a projektről?

- A Duna-híd megépítése mellett a Nyugat-Baranyában kialakításra kerülő ipari parkról szóló kormányzati döntés kiemelt jelentőségű. Mi, akik itt élünk, évtizedek óta szenvedünk attól, hogy az országnak ez a vidéke a rendszerváltást követő sokk után, amelyet a baranyai ipar megsemmisülése jelentett, a mai napig nem talált magára. Ennek két oka volt. Az egyik a térség földrajzi bezártsága, ezen enyhítenek a most megvalósuló közlekedési infrastrukturális fejlesztések, a másik oka a nehéz gazdasági helyzetünknek, hogy nem kaptunk elég figyelmet, miközben az ország más térségeibe sorra érkeztek nagy beruházók gyárak épültek. Most jött el az idő arra, hogy a kormányzati fejlesztéspolitika fókusza Baranyára irányuljon, ezért most joggal érezhetjük úgy, hogy végre rajtunk a sor.

- Miért éppen a pécsi egyetem a bicsérdi beruházás felelőse, hiszen lehetett volna Pécs városa, vagy a vármegye is?

- Azt gondolom, hogy jó döntést hozott a kormány amikor egy helyi entitásra, a pécsi egyetemet fenntartó alapítványra bízta a közel 600 hektáros ipari park kialakításának előkészítését. A kérdés természetesen jogosan merülhet fel sokakban, hogy miért éppen az egyetem a „projektgazda". Ahhoz, hogy ezt megértsük, egy kicsit érdemes visszatekintenünk az időben. 2016-ban Decsi István akkori pécsi alpolgármester vezetése mellett kialakítottunk egy olyan sikeres befektetés-ösztönzéssel foglalkozó csapatot, amely 2019-ig három év alatt egy tucat komoly vállalkozást telepített Pécsre. A teljesség igénye nélkül ekkor érkezett a Foss biotechnológiai vállalkozás,a Hanon System, a Warema, és az ALDI informatikai központja is, és még sorolhatnám a Pécsett letelepült munkahelyteremtő vállalkozásokat. A választások után világossá vált, hogy Pécs akkor felálló új, baloldali városvezetése nem szeretné megtartani ezt a befektetésösztönzésben jártas csapatot, helyette újat szervez. Mi azonban úgy éreztük, hogy nem szabad hagyni elveszniazt a tudást, szakembergárdát és tapasztalatot, amely akkor megvolt, sőt, amit kicsiben megcsináltunk Pécsett, azt meg kell csinálni nagyobb méretekben. Határozottan azt gondoltuk, hogy egy nagy ipari park nélkül és egy komoly nagy beruházó nélkül elképzelhetetlen, hogy a térség új lendületet vegyen. Az egyetemen meglévő tudásbázis, valamint a Decsi István egyetemi kancellár vezetésével már bizonyított szakembergárda a garancia arra, hogy a projekt a legjobb kezekben van. Évekkel ezelőtt elkezdődött az előkésztő munka, mára pedig elmondható, hogy a csapattal együtt dolgoznak a debreceni BMW és Szegedi BYD gyár megtelepedését előkészítő munkatársak is. Így azt gondolom, hogy a beruházás bonyolítása a legjobb helyre került.

- Az év végén Szijjártó Péter kijelentette, hogy nem terveznek akkumulátor gyárat Pécs mellé, de akkor milyen beruházás várható, milyen hatása lehet a vármegye gazdaságára?

- Így igaz, Szijjártó Péter miniszter úr néhány héttel ezelőtt egy pécsi fórum alkalmával egyértelművé tette, hogy nincs tervben akkumulátor gyár Baranyába telepítése. Reméljük, hogy a kormány és a Nemzeti Befektetésösztönző Ügynökség tárgyalásai mihamarabb eredményre vezetnek és kiderül milyen beruházó, beruházók érkezhetnek a térségünkbe. cél az, hogy olyan magas hozzáadott értéket képviselő, a legszigorúbb környezetvédelmi előírásoknak is megfelelő modern technológiákat alkalmazó beruházó találja meg Baranyát, amely nem csak ezres nagyságrendben biztosít munkalehetőségeket, hanem számos helyi vállalkozás számára jelent új piacot, beszállítási lehetőséget. A környezetünkért aggódóknak azt mondhatom, hogy a legfőbb garancia a környezet megóvására a szigorú előírások betartásán túl, hogy a projekt előkészítői helyi családos szakemberek, a térség országgyűlési képviselője Nagy Csaba ráadásul mérnökember, akik ugyanúgy szeretnék megőrizni a térség élhetőségét a gyermekeiknek, mint mi mindannyian. Most tudunk és kell is élnünk a megnyíló lehetőségekkel. Az iparterület kialakítása mindemellett új lendületet adhat az M60-as autópálya építésének folytatásához is.

- A vármegyei önkormányzaton keresztül mennyi pályázati pénz érkezik Baranyába? Milyen elvek mentén osztják szét ezeket, mely területekre koncentrálnak?

- A legfontosabb feladatunk, így a vármegyei fejlesztési stratégia legfontosabb célkitűzése továbbra is a népességfogyás és a fiatalok elvándorlásának a megállítása. Az elmúlt években számos olyan beruházás valósult meg Baranyában ,amelyekkel a baranyai családokat támogattuk, a baranyai emberek életminőségén kívántunk javítani. Gondolok itt a bölcsődeépítésekre, az óvoda, iskola felújításokra, a Magyar Falu Programban megvalósult orvosi rendelők, önkormányzati épületek, utak vagy éppen temetők megújítására. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz fejlesztési programban több mint 40 milliárd forint fejlesztési forrásból 179 projekt indult el a vármegyében. Kiemelt figyelmet kapnak az ipari, energetikai és turisztikai fejlesztések. Amennyiben most tudunk élni a megnyíló lehetőségekkel és Pécs gazdasági értelemben is be tudja végre tölteni régióközponti szerepét úgy a 2025-ös év minden baranyai számára a gyarapodás és fejlődés, a lehetőségek éve lesz.

M. B.