Pécsett munkaversennyel, Mohácson üzemi találkozóval ünnepelték a bolsevik alkotmányt

Szent István? Ugyan már! Legfeljebb I. a sorrendben. A kettő ugyan ugyanaz a személy, de értelmezésében ég és föld. A II. világháború befejezése után a hatalomra kerülő magyarországi kommunisták újraírták a történelmünket. Fondorlatos módon mindent megtettek, az 1947-es alkotmányt állították a középpontba, meg az új kenyér ünnepét is kitalálták, augusztus 20-a kapcsán. Az egyházról ellenben szó sem eshetett a korabeli újságokban. Volt viszont békeharc, munkaverseny, meg boldog élet a gyárakban, a földeken.

Hét évtizeddel korábban, 1949. augusztus 19-én arról cikkezett a Dunántúli Napló, mennyire elégedettek a dolgozók a két évvel korábban kihirdetett, bevezetett alkotmánnyal. Az - talán helyhiány miatt - kimaradt, hogy az 1936-os szovjet mintát vették alapul, annak majdnem hiteles másolatáról volt szó, természetesen magyaros profillal ellátva. Eközben a pécsi Sopiana Gépgyárban új munkaverseny indult a jeles nap tiszteletére. Miközben a bőrgyárban sztahanovista oklevelet vehettek át „öregboxos" brigád tagjai.

Tíz év elteltével, immár 1961-ben, Budapesten mindenki lázban égett augusztus 20-a előtt. Nagy lelkesedéssel várták a világ első űrhajósának, a szovjet Jurij Gagarinnak érkezését. Később a hős repülő Komlóra is ellátogatott.

A siklósiak erről az élményről lemaradtak, ha csak el nem utaztak a bányászvárosba. De ki is szorította az esemény Szent Istvánt a hírfolyamból! Bár, legalább az egerági Gyöngyvirág Termelőszövetkezetben, no meg a mohácsi járásban is befejeződött a cséplés.

Újabb évtized lepergése után, 1971 augusztusában, a nemzeti ünnep időpontjában lelkesen közölte a helyi napilap, miszerint egész Baranyában több mint száz településen rendeztek gyűléseket. A felsorolás nem lehet teljes, ám Pécsett Újmecsekalján, Pécs-Vasason, Sombereken, Himesházán, Kővágószőlősön, Hidason, Szigetváron országgyűlési képviselők szónokoltak.

Mohácson a Farostlemezgyár, meg az Új Barázda Termelőszövetkezet tagjai üzemi találkozón vettek részt, tizenegyedik alkalommal. Nyilván akadt közöttük István keresztnevű is, de a mellékszálak feledésbe merültek.

Délelőtt, még 19-én, a gyáriak 70 fős munkásdelegációja, dr. Fáy Mihály vezetésével látogatást tett a szövetkezetnél, a központban. Ahol a párttitkár köszöntötte őket lelkes szavakkal. Délben a Táncsics utcai klubházat is felavatták.

Az elvtárasak még '81-ben is másról beszéltek, mint amiről augusztus 20-ának szólni kellett volna. Hiszen az államalapító István királyunk 1083-as szentté avatásáról elfeledkeztek a politikai vezetők.

Akadt helyette Lánycsókon pol-beat fellépés, meg a dunafalvi tánccsoport bemutatója. Beremenden új szerelőcsarnokot adtak át, Bólyban, Pécsett megemlékezést tartottak, ismeretlen témakörben.

Kékesden szüreti felvonulást rendeztek, tehát működött a figyelem elterelése rendesen. Egészen a rendszerváltásig, amikor ismételten kiderült, Szent István tette le a mai magyar állam alapjait.

Pucz Péter